A kommunikáció és a megértés útvesztőjében – az afázia típusai és jellemzői

Az afázia a bal agyféltekében történt elváltozás következtében megjelenő nyelvi és kommunikációs zavar. A sérülés helye alapján az afáziás megbetegedés különböző típusai alakulhatnak ki, amelyek eltérő tüneteket okozhatnak. Cikkünkben az afázia különféle típusának tüneteit és a lehetséges kezelési technikákat járjuk körbe.

Az afázia idegrendszeri háttéren alapuló nyelvi és kommunikációs betegségnek tekinthető.

Az afáziával kapcsolatban fontos megemlíteni, hogy szerzett zavarról van szó, tehát a betegségben érintett személy problémái a bal agyféltekében történt elváltozás hatására kezdődnek el.

Afáziát különböző agyterületek sérülése is okozhat, ennek következtében pedig az afáziának több típusát is elkülöníthetjük. Az afázia kialakulhat stroke, agytumor vagy akár súlyos fejsérülés után is. Az agyat ért sérülést követően változatos tünetek jelenhetnek meg, amelyek közös pontja, hogy a beszédprodukciót, a beszédmegértést, az olvasást és az írást is megnehezíhetik. A tünetek súlyosságát alapvető mértékben befolyásolja, hogy az agysérülés pontosan melyik agyterületet érinti. A prognózis kapcsán szintén kritikus jelentőséggel bír a sérülés helye, de meghatározó lehet a beteg neme, életkora, együttműködési készsége, valamint a terápiás eljárás formája és intenzitása is.

Az afázia tünetei

Az afázia tünetei meglehetősen eltérő képet mutathatnak a különböző agyterületek sérülésekor. A Broca-féle afázia esetében például a beszédprodukciós zavar dominál. Ez abban nyilvánul meg, hogy az érintett személy beszéde lassú, akadozó lesz; beszéd közben sokat hezitál, és előfordulhat az is, hogy csupán egyetlen szótagot ismétel. Jellegzetes lehet a rövid mondatoknak (akár tőmondatoknak) a használata, de megjelenhetnek szótalálási és artikulációs problémák is. Azonban lényeges kiemelni, hogy a Broca-féle afáziában szenvedő betegek betegségtudata megtartott, tehát a betegek érzékelik, hogy problémájuk van, ezért a rehabilitáció is kevesebb akadályba ütközhet. A szakirodalmi eredmények és leírások szerint a Broca-afáziás betegek számára a legnagyobb nehézséget a többszörösen összetett, nyelvtanilag komplex mondatok megértése okozza. A Broca-féle afázia egyik jellemző társuló zavara az úgynevezett agráfia: ilyenkor az illető személy képtelen a szavak leírására. Lényeges megemlíteni azt is, hogy

a Broca-afázia egy izolált sérülés: ennek következtében a beteg képes megérteni a szóbeli utasításokat, valamint képes lesz ennek megfelelően cselekedni, azonban az önálló mondatalkotás és a hallott (és megértett!) szöveg megismétlése is problémába ütközhet.

Az afázia másik ismertebb fajtája a Wernicke-féle afázia, amely az előzőekben bemutatott Broca-afáziához képest eltérő tüneti képet mutat. Ebben az esetben a betegek folyékony beszédre képesek, azonban a zavarban érintett személy által elmondottaknak általában nincs értelme: összefüggéstelen lehet a beszéd. Jellegzetes lehet a szótalálási nehézség: emiatt pedig gyakran előfordul, hogy a Wernicke-afáziás beteg körülírásokat vagy saját maga által létrehozott szavakat (neologizmusokat) használ. Gyakori lehet, hogy az illető a megfelelő szó helyett egy, a keresett szóhoz hasonlót, vagy arra rímelőt mond (például a „kor” szó helyett a „por” szót mondja).

Wernicke-afázia esetén a beszédmegértés súlyosan károsodik, illetve ebben az esetben a zavarban szenvedő személyek nincsenek tudatában betegségüknek.

Az alábbi példa nagyon jól szemlélteti egy Wernicke-afáziában szenvedő páciens vizsgálati helyzetben való nehézségeit (a feladat képleírás volt).

"- Jó, akkor meséljen.

- Hát akkor ez a férfi picsad ember, ja nem jól mondom sajnos, tehát ez a ez egy mindegy hogy kerek ugye hol keltem tehát akkor ez kátolt egy ilyen nyá… nyármagastalányban nem jól mondom, jázonkocsi hogy mondják?

- Sárkány.

- Jó hát akkor, hogy is mondják kárcsöny igen, ez kí mondani.

- Sárkány.

-Ez vot egy firfa, firfa vagy forfa vocsakba…

- Férfi."

Az afázia kezelése

A terápia megkezdése előtt az orvosok legfontosabb feladata, hogy meghatározzák az afázia típusát, súlyosságát, az agysérülés helyét, kiterjedtségét. Mindezek mellett lényeges feltárni az afáziához társuló egyéb zavarokat (például memóriaproblémák, depresszió), az épen maradt működéséket, valamint azt is, hogy a beteg milyen mértékű szociális támogatást élvez.

Az afázia kezelése beszédterápia keretein belül zajlik. A beszédterápia alapvető célja, hogy a beteg kommunikációs és nyelvi képességeit az afázia kialakulása előtti állapothoz minél inkább közelebb hozza.

A beszédterápia segíti az afáziás egyént abban, hogy a képességeihez mérten a lehető legmagasabb szinten legyen képes kommunikálni, és a neki szánt üzeneteket értelmezni.

Amennyiben az afáziában szenvedő személynek a legfőbb nehézséget a szavak, mondatok megértése okozza, elképzelhető terápiás technika lehet a szavak és képek jelentés alapján történő párosítása. A szóbeli kommunikáció, spontán önkifejezés fejlesztésére a terapeuták segítségül hívhatják a digitális eszközök világát is: napjainkban számos olyan program létezik, amely használatával az afáziás személyek kommunikációs helyzeteket gyakorolhatnak. A terápiás keretek között a szakemberek nagy hangsúlyt fektetnek továbbá a szavak kiejtésének módjára, ez különféle artikulációs gyakorlatokkal történik meg.

Hogyan kommunikáljunk az afáziában szenvedő betegekkel?

Az afáziás személyekkel való kommunikáció fontos eleme az egyszerűbb nyelvtani szerkezetek, a rövid mondatok használata. Kiemelten lényeges lehet a lassú beszéd vagy akár a gesztusok alkalmazása is, amely az afáziás beteg megértését nagyban elősegítheti. Akár az is segíthet, hogyha az elmondottakat megismételjük többször egymás után, másképpen. Azonban mindezek mellett talán a legfontosabb alapelv az, hogy a betegségben szenvedő irányába türelmes, támogató, ítélkezésmentes hozzáállást mutassunk.

Az afázia a beszédképességet, a beszédmegértést és az érintett személy mindennapi funkcionálást erőteljesen befolyásoló zavar. A megértési-, és kommunikációs nehézségek megnehezíthetik a hétköznapi feladatok megfelelő ellátását és problémát jelenthetnek a személyközi kapcsolatok kialakításában, fenntartásában, valamint jelentősen akadályozhatják a munkahelyi feladatok elvégzését. Mindezek következtében az életminőség (megfelelő kezelés hiányában) drasztikus romlásnak indulhat. A rehabilitáció személyes kapcsolatba ágyazottan történik meg, ennek hatására a terápia kedvező hatást gyakorolhat mind az afázia tüneteire, mind pedig az egyén személyközi kapcsolataira.