A kulturálisan sokszínű helyzetek mozgatórugói – hogyan segít az interkulturális érzékenység és kompetencia?

Életkor, nem, rassz, szexuális identitás, vallás, etnikum, értékek, az introverzió, az érzelemkifejezés, az életutunk tapasztalatai, a sikereink és kudarcaink értékelése, a beszélgetéseink közbeni nonverbális jelzések, a beszélgetőtársunkkal szembeni térbeli távolságtartás– csak néhány a szociális kapcsolatainkat átható tényezők közül.

A társas kapcsolataink és interakcióink szabályozása, és a bennük való részvétel módját meghatározzák attitűdjeink, ismereteink, az általunk elfogadott társadalmi normák és értékek, és ezek hatással vannak a társas helyzetek kimeneteleire is. Találkozásaink mindegyikében megtapasztalhatunk valamilyen típusú másságot, számunkra idegen, vagy akár ismeretlen jellegzetességeket, amelyek láthatóak vagy láthatatlanok lehetnek, tudomásunk lehet róla, de rejtett is lehet előttünk. A másság tehát számos formájában megjelenhet, és abban az esetben, amikor látható jegyei felhívják erre figyelmünket, akkor megpróbáljuk kategorizálni az észlelt jeleket, valamint korábbi tapasztalataink révén különböző nézeteink aktiválódnak, és végül ezeknek megfelelően viselkedünk az adott társas helyzetben.

A kultúra Triandis megfogalmazásában

„olyan a társadalomnak, amilyen az emlékezet az egyénnek”.

Magában foglalja a tapasztalatokat, a hagyományokat, amelyek fennmaradása a múltban gyökerezik és hatékony választásnak bizonyultak, és amelyek a jelenben is irányadóak lehetnek. Az értékek és normák, valamint a kimondatlan feltételezések a világról, a szubjektív kultúra részeivé válnak, melyek a társas interakciók szervezésének irányadói.

A kultúra és a pszichológia összefonódása a kulturális összehasonlító pszichológiában jelenik meg, amely a már meglévő pszichológiai ismeretek és elméletek kultúrközi általánosíthatóságának vizsgálatával foglalkozik, és ennek a tudományterületnek a célja az egyes kulturális és pszichológiai dimenziók felfedezése.

Kulturálisan sokszínű találkozások legtöbb esetben akkor is létrejöhetnek, ha nem költözünk el a szülőhelyünkről, hiszen a média kiterjedtsége és a nemzeti határok fellazulása lehetővé teszi a különböző kultúrák közötti könnyebb utazást, és az azokkal való találkozást is, ugyanakkor a munkahelyi környezetünkben is találkozhatunk kulturális sokféleséggel. Azonban nem csak a hagyományosan távoli kultúrák találkozására gondolhatunk, hanem azokra a személyekre is, amelyek etnikum, nem vagy kor alapján más csoportba tartoznak, mint mi magunk. A körülöttünk levő személyek kulturális háttere lehet rejtett, vagy észrevehető, azonban

az interakciók sikeres kimenetelének kulcsa a résztvevő felek kulturális érzékenysége, kompetenciája és ismeretei. 

Mit is értünk interkulturális kompetencia és érzékenység alatt?

Az interkulturális kompetencia egy olyan képesség, miszerint bizonyos tudás, készségek, attitűdök alapján egy személy hatékonyan képes kommunikálni egy kulturálisan sokszínű helyzetben. Fontos, hogy ugyanakkor ez egy keretváltási képesség is, ami a kulturális szemüvegek folyamatos cseréjén alapszik, így elkerülve az egyszempontúságot, és ezáltal segítséget nyújt, hogy más kultúrák nézőpontjából is rá tudjunk tekinteni egy helyzetre. Az interkulturális kompetencia a viselkedések tárházát is magában foglalja, mely nem csak a másság felismerését segíti, hanem a megfelelő viselkedésmintázatok lehetőségeit is nyújtja.

Az interkulturális kompetencia összetevői:

• más személyek világszemléletének megértése,
• kulturális öntudatosság,
• az új környezethez való adaptálódás,
• a helyzetben levő tényezőkre való odafigyelés és megfigyelés képessége,
• nyitottság az újdonság és másság felé,
• a változáshoz való alkalmazkodás képessége

A kulturálisan sokszínű találkozások milyenségét befolyásolhatja az utazás vagy a találkozás időtartama és célja, a kiutazó személy érzelmi bevonódása a vendégkultúrával szemben, valamint a befogadó és a küldő társadalom közötti kulturális távolság mértéke is.

Az interkulturális érzékenység segítségével az egyén felismeri, majd azt követően tudatosan, és pozitív módon reagál a kulturális különbségekre, valamint ezekben a helyzetekben hatékony viselkedési módot vesz fel. Chen és Starosta meghatározásában

az önértékelés, az önmonitorozás, a nyitottság, az empátia, a bevonódás és az ítélkezésmentesség alkotják az interkulturális érzékenységet.

Ezek az összetevők elősegítik, hogy az egyén képes legyen úgy bevonódni a kulturálisan összetett helyzetekbe, hogy megfelelően kezeli a kommunikáció során kialakult feszültséget, és motivált a helyzetben résztvevő másik fél megértésére és a tisztelet kifejezésére.

Spitzbert és Cupach például kiemelték, hogy a kulturálisan érzékeny egyének figyelmesebbek és fogékonyabbak a körülöttük levő információkra, valamint sikeresebben dolgozzák fel azokat, ezért a megértés mélyebb szintje alapján formálják meg a helyzetre adott válaszukat. Az ítélkezésmentes figyelem segít a sztereotipikus gondolkodás blokkolásában, így elkerülhető a hirtelen következtetés, amely meggátolhatja a nem megfelelő választ, vagy az elhamarkodott döntést, esetleg egy bántó viselkedést ezekben a társas helyzetekben.

Segítséget nyújt a megfelelő kommunikáció

Nem kétséges, hogy a kulturális sokszínűség gyakran megjelenik a mindennapjainkban. Az interkulturális kommunikáció kompetenciájának segítségével a különböző kulturális hátterű egyének hatékonyan és megfelelően tudnak részt venni ezekben a helyzetekben. Hiszen a másik fél szemszögéből látni, és értelmezni, olyan érték, amely a globális nézőpont segítségével, ebben a működésben segít nekünk. Bochner és Kelly szerint a kommunikációs kompetencia magában foglalja azt, hogy az egyén megfogalmazza és eléri a célját úgy, hogy közben hatékonyan együttműködik másokkal, és figyelembe veszi a helyzeti tényezőket. Az interkulturális kommunikációs kompetencia segítségével az egyén ugyanakkor a kulturális sajátosságokat, és a helyzetben résztvevő személy(ek) identitását is figyelembe veszi. Az egyén úgy alkalmazza a megfelelő kommunikációs stratégiákat, hogy közben tiszteletben tartja a másik fél kulturális hátterét, valamint képes befogadni és kifejezni a pozitív érzelmeket a kulturálisan összetett helyzetben. Ezzel a viselkedésmóddal végül az interkulturális érzékenységét fejleszti.

A kultúrák közötti különbségek áthatják a társas helyzeteket, az egyének gondolkodását és érzelmi válaszait,

azonban fontos kiemelni az olyan kulturális hasonlóságokat, mint például a 6 alapérzelem, melyek minden társadalomban megtalálhatóak, az empátiát, és az értő figyelést, mert ezek azok az elemek, amelyek közös alapot képezhetnek a különbségek áthidalásában, és a sikeres interakciók megvalósításában.