Családi utópia, erős jólléti állam, széles középosztály, ingyenes oktatás és az újrahasznosítás jól kidolgozott rendszere. Többek között ez jellemzi Svédországot. Emellett a különféle boldogságlistákon a svédek folyamatosan az első tízben vannak. A 2017-es World Happiness Report szerint a boldogság terén a kilencedikek világszinten. Joggal feltételezhetjük tehát, hogy az átlag svéd igen boldogan él. Mi lehet a boldogságuk kulcsa? A svéd sikerrecept nyomában jártunk, és rátaláltunk a lagomra.

Lagom, a svéd életstílus, amely kiegyensúlyozottá tesz. Ezzel a címmel jelent meg nemrégiben Linnea Dunne, svéd írónő könyve, melyben a lagom szerinti életről ír. Mi az a lagom? Miért kell megismernünk a lagom életérzést? Hogyan sajátíthatjuk el? Ezekre a kérdésekre kaphatunk választ a könyvet olvasva.

Lagom, a fenntartható boldogság kulcsa

Akárcsak a hyggének, a lagomnak is fontos összetevője az egyenlőség és az egyensúly. A lagom tulajdonképpen azt jelenti, hogy

nem túl kevés, nem túl sok, éppen elég.

„Lagom a jog, hogy otthon maradhatunk a beteg gyerekünkkel fizetett szabadságon, de soha nem élünk vissza e jogunkkal. Lagom az, hogy praktikus autót veszünk, nem pedig a legmenőbbet. Lagom az, hogy csak az egyik falat festjük dizájnosra a nappalinkban, a többit pedig fehéren hagyjuk, mivel az egész szoba kidekorálása túl sok volna. Lagom az, ha veszünk egy hamburgert, de nem veszünk hozzá krumplit, mivel a mértékletesség erény. Lagom az, ha a maradékokból ütünk össze finom vacsorát, mivel a pazarlás vétek.” A pazarlással szembeni undorával és a méltányosság melletti kitartásával a lagom a svéd kiegyensúlyozottságnak fontos összetevője.

A lagom szerint élni

A lagom messze túlmutat a belsőépítészeten, a funkcionális és környezetbarát fabútorokon vagy a kreatív főzésen.

A nagyobb egységhez való tartozásról és a közös felelősségvállalásról is szól.

Gondoljunk csak arra a tényre, hogy a svéd háztartási hulladékok csupán 1 százaléka kerül lerakóhelyekre, a többit feldolgozzák vagy fűtésre, áramtermelésre, üzemanyagként használják. Emellett szintén jó példa a Fjällräven új, Re-Kanken hátizsákja, amely 100 százalékban újrahasznosított poliészterből készül. Ez zsákonként tizenegy műanyag palack anyagát jelenti. A közösségi érzés is igen erős a svédekben, így aligha meglepő, hogy a svéd társadalomban közösségi formában üzemeltetik a házakat, az ingatlanadó intézésétől a felújításon át a közös tavaszi nagytakarításig. És senki sincs felháborodva azon sem, hogy az adójukból bőkezű támogatást kapnak a háromnál több fővel működő tanulókörök.

Erika Stanley, Stockholmban élő pszichológus szerint az érzelmi életünket is érdemes a lagom szerint élni. Hangsúlyozza többek között, hogy milyen fontos lagom kapcsolatban lennünk például a saját érzelmeinkkel. Találjuk meg a kellő egyensúlyt, ne fojtsuk el őket, de tanuljuk meg kezelni és elrejteni, ha hajlamosak vagyunk a túlzott reakciókra!

A lagom, az „éppen elégre törekvés” eszméje tehát egyformán hasznos az egyén lelki-érzelmi világának és a társadalom egészének is.

A lagom szerint dolgozni

Az átlagos svéd évente 1644 órát dolgozik, ami jóval kevesebb, mint az OECD-országok átlaga (1776 óra). Ennek ellenére Svédország a hatodik helyen szerepel a legújabb globális versenyképességi indexen. A svéd cégek országszerte kísérleteznek hatórás munkaidővel, ami jóval vonzóbb, így az állásokra többen jelentkeznek, és a dolgozók nemcsak boldogabbak, de hatékonyabbak is lesznek.

Ennek az ellentmondásnak a hátterében szintén a lagom bújik meg. Úgy vélik a svédek, hogy ha jól végzik a munkájukat, akkor éppen elég, se nem sok, se nem kevés, azaz lagomnyi időt töltenek vele. Így ha a munkaidő lejárta előtt húsz-harminc perccel távoznak a cégtől, akkor sem fogja senki azt gondolni, hogy nem végezték el a munkájukat vagy hanyagul dolgoztak volna. A svéd vállalatok többsége nem hierarchikus struktúrájú, és kultúrájára jellemző a „förankringsprocessen” fogalma. Ez azt jelenti, hogy a gyakornoktól kezdve a vezérigazgatóig mindenki felvethet bármilyen ötletet, bárki vállalhatja a véleményét, megvitathatja a problémáját. A svédek munkanapjainak fontos eleme a „fika”, vagyis a kávészünet. Sosem hagynák ki a délelőtti és délutáni tizenöt perces szüneteket, amik szintén hozzájárulnak az alkalmazottak produktivitásához és kreativitásához.

A svédek a munkát igen komolyan veszik, ám a munkán kívül töltött időt is tiszteletben tartják.

A munka-magánélet egyensúly tekintetében is élen járnak a svéd munkaadók. Igyekeznek rugalmasan kezelni a rendszerszintű változtatásokat, a folyamatokat és a munkafeltételeket fejleszteni, valamint csökkenteni a terhelést. Az ország nyáron például kollektíven szabadságra vonul, gyakorlatilag leáll a gazdaság. A legtöbb munkavállaló négyhetes egybefüggő szabadságot vesz ki. Ezen kívül a gyerekes szülők pótszabadságot is kapnak és rugalmas vagy részmunkaidőben is dolgozhatnak. Emellett Svédország volt a világ első állama, amely a gyermek születésekor három hónapnyi fizetett szabadságot biztosított az apáknak is. Gyakori látvánnyá is váltak Svédországban a fél kézzel babakocsit toló, fél kézzel kávéspoharat tartó apák, a lattepapporok. A svédek összesen 480 nap szülői szabadságra jogosultak a gyermek nyolc éves koráig, de a gyerek betegsége esetén is elmehetnek fizetett szabadságra. Ezek a családbarát juttatások is mind hozzájárulnak a svéd dolgozók általános boldogságához és elégedettségéhez.

A lagom szerint pihenni

A lagom szerinti pihenés azt jelenti, hogy olyan szabadidős tevékenységet választunk, amely lelassít,

ellazít az adott pillanatban, de jótékony hatását hosszabb távon is élvezhetjük.

Menjünk ki a természetbe, mert az ott töltött idő tökéletesen alkalmas minderre. Vagy a svédekhez hasonlóan csatlakozzunk egyesületekhez, önszervező csoportokhoz, ahol például művészeti tevékenységet végezhetünk. Így a szabadidőnket kreatívan használjuk fel, ahelyett, hogy tévéműsorokat néznénk vagy a közösségi médiára fókuszálnánk.

Higgyünk a svédeknek, hiszen az ország nem csak gazdaságilag erős, de a kreativitás terén is jól teljesít. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint hogy Svédország –­ a népességéhez viszonyítva –­ a világ legnagyobb sláger-exportőre. Na meg, hogy egyedül Stockholmban körülbelül annyi technológiai startup cég működik, mint a Szilícium-völgyben.

A kiegyensúlyozottság boldoggá tesz

Az OECD kutatása alapján is Svédország minden szempontból jól teljesít, különösen az egészség, az elégedettség, a biztonság, a munka-magánélet egyensúly és a környezet szempontjából.

A svédek boldogsága tehát különleges, lagom stílusú boldogság. Nem felfokozott, nem eufórikus és semmiképpen sem hivalkodó fajta. Megfontolt boldogság. És pontosan ez a kiegyensúlyozottság a fenntartható boldogság titka.

***

A Mindset Pszichológia több, mint érdekes cikkek halmaza. Nem egyszerűen egy szaklap. Ebből a rövid animációs videóból megtudhatod, miről is szól valójában ez a páratlan platform!

https://www.youtube.com/watch?v=z-htXgkYeeE