Gyermeke gyakran szorong attól, ha társaik között van, és nem sokat beszél? Gyakran játszik egyedül, magába mélyedve? Inkább megfigyeli, mit csinálnak más gyermekek, ahelyett, hogy becsatlakozna? Sokszor úgy érzi, mintha kívülálló lenne? Ha a kérdésekre, igen a válasz, gyermeke valószínűleg félénksége miatt küzd ilyen jellegű problémákkal. Hogy mi állhat a visszahúzódó viselkedés hátterében, milyen típusú félénk gyermekeket különböztethetünk meg, és hogyan segíthetünk szülőként, cikkünkből kiderül!
Sok félénk gyermek nehéz helyzetbe kerül azáltal, hogy társas környezetben kényelmetlenül érzi magát, így inkább elkerüli az interakciókat. Ez azt jelenti, hogy kevésbé gyakorolja a beszélgetést és a többi gyermekkel való játékot. Így kevesebb esélye van arra, hogy megfelelő szociális készségeket fejlesszen ki. A társas készségek viszonylagos hiánya viszont továbbra is a társas helyzetek elkerülésére sarkallja.
A félénk gyermekek elkülönülnek társaiktól, mert saját kényelmetlenségükre összpontosítanak. Ők ugyan interakcióba szeretnének lépni társaikkal, de félénkségük visszatartja őket. Például az iskolai szünet idejét olvasással töltik, vagy távolról figyelik társaikat.
AZt közvetítik, HOGY NEM AKARNAK BARÁTKOZNI.
Más gyermekek gyakran negatívan reagálnak erre a viselkedésre, így nagyobb valószínűséggel közösítik ki őket. Főként a félénk fiúk megítélése negatív. Esetükben nehezebben fogadja el a környezet a viselkedésüket, mint a lányoknál. Ugyanakkor, bizonyos kultúrákban társadalmilag elfogadható a félénkség, ilyen például ázsiai kultúra.
A félénk gyermekek altípusai
Alapvetően három gyermekcsoportot azonosíthatunk. A különböző csoportba tartozó gyermekek nagyon különböző társadalmi kapcsolatokkal rendelkeznek. A kategóriákba sorolásukban meghatározó, hogy társaik hogyan viszonyulnak hozzájuk.
1) A kedves
Ezeket a gyermekeket alapvetően elfogadják a társaik, az átlagosnál szórakoztatóbbnak és okosabbnak találják őket. Ők ugyan nem kezdeményezőek, de kedvesen reagálnak másokra. Annak ellenére, hogy hajlamosak visszahúzódni, a többi gyermek felé mutatott nyitottságuk és a pozitív családi hátterük lehetővé teszi számukra, hogy megfelelő társadalmi készségeket fejlesszenek ki, és ezáltal képesek legyenek együtt élni társaikkal.
2) Az éretlen
Ezek a gyerekek általában visszafogottak a társadalmi helyzetekben. Amikor viszont megpróbálják megismerni a társaikat, úgy teszik, hogy más gyermekek bosszantónak és gyerekesnek találják a viselkedésüket. Egy ilyen gyermek például azzal szakítja meg a többiek játékát, hogy megkérdezi, nem játszhatnának-e másik játékot. Társaik általában nem szeretik őket, mert irritáló viselkedésükkel kerülnek a figyelem középpontjába.
3) Az agresszív
Ellentmondásosnak tűnhet, ha egy gyermek egyszerre agresszív és félénk is, de beszélhetünk olyan gyermekekről, akik társaikkal kölcsönhatásba lépve gyakran ellenségesen viselkedést mutatnak. Más félénk gyermekekkel összevetve ők azok, akik leginkább a kortárs kapcsolatokkal küzdenek. Gyakran utasítják el őket kellemetlen viselkedésük miatt.
Hogyan segíthetünk?
A félénk gyermekeket nem szabad kizárólag társas helyzetekbe hozni, és reménykedni a változásban, hiszen mind az Éretlen, mind az Agresszív gyermekek aggodalma megalapozott: a társaik valóban negatívan reagálnak rájuk!
Az ismétlődő
ELUTASÍTÁSNAK VALÓ KITETTSÉG GÁTOLJA ŐKET ABBAN, HOGY BIZALMAT KAPJANAK.
A félénk gyermekeknek speciális útmutatásra van szükségük arra vonatkozóan, hogyan lehet pozitív módon összekapcsolódni a társaikkal.
Kezdeményezési stílus
A félénk gyermekeknek meg kell találniuk azokat a módokat, melyekkel kölcsönhatásba léphetnek társaikkal. Mindezt oly módon, hogy önmaguk maradnak, ugyanakkor elérik, hogy mások pozitívan reagáljanak rájuk. Mit tehetünk, hogy képesek legyenek elsajátítani a megfelelő kezdeményezési stílust?
- Érdeklődési körnek megfelelő tevékenység választása
Barátságok alakulnak ki a közös cselekvés révén. Azzal, hogy a gyermeke egy számára szórakoztató tevékenységre összpontosít, közel kerül a társaihoz. Lesz valami, amit együtt csinálhat másokkal, amiről beszélhet a társaival, így pedig kevésbé éli meg a magányt vagy a visszautasítást. Néhány félénk gyereknek csak segítségre van szüksége ahhoz, hogy átjusson a kezdeti nehézségeken, majd tökéletesen képes együttműködni a társaival.
- A szociális készségek oktatása és gyakorlása
A legtöbb társas interakció nem igényel komoly erőfeszítést. Sok mindent, amit mondunk másoknak, rutinszerűen mondjuk. Segíthet gyermekének azzal, ha egyszerű társalgási sémákat tanít neki szerepjáték révén. Például, hogy üdvözlésnél a szemkontaktus, a tiszta hang és a barátságos mosoly jó első benyomást kelt.
- Összpontosítás egy-egy reakcióra
Sok félénk gyermek számára kényelmesebb egy másik ember társaságában lenni, mint tömegben. Így egy társával gyakorolhatja szociális készségeit és lehetősége adódik a barátság elmélyítésére. Ha már van egy barátja, akit szeret, és aki őt is kedveli, ő segíthet abban, hogy boldogabbá váljon, és kevésbé legyen a megfélemlítés célpontja. Ha szükséges, érdemes átvenni gyermekével, hogyan viselkedjen éles helyzetben, mielőtt a vendég megérkezik.
- Barátságos reakciók elsajátítása
Azok a félénk gyermekek, akik szívesen reagálnak más gyermekek barátságos nyitottságára, könnyebben boldogulnak szociális közegben. Segítsen gyermekének megfigyelni mások viselkedését, melyet eltanulhat. Például, ha valaki bókot ad a gyermekének, a helyes válasz egy barátságos „Köszönöm!”.
- Mások perspektívájának megértése
A gyermekek megtanulják más helyébe képzelni magukat egy adott helyzetben. A gyermek perspektivikus készségeinek fejlődése érdekében fontos beszélni a gyermekben felmerülő gondolatokról és az érzésekről. Az érzelmekről való beszélgetés segít nekik címkézni és megérteni a belső élményeket. Mások igényeire összpontosítva a félénk gyermekek is megszabadulhatnak a bénító önfókusztól.
- Türelem
A hírnév megváltoztatása hosszas folyamat is lehet. Társaik nem észlelhetik azonnal, ha a gyermek új viselkedésmódokat alkalmaz. Fontos, hogy kifejezze gyermeke fejlődésébe vetett hitét. Megfelelő útmutatással és kitartó erőfeszítéssel a gyermeke megkezdheti kiépíteni kapcsolatait más gyermekekkel.
Fontos tehát, hogy szülőként biztos támaszként álljunk gyermekünk mellett, és segítsük olyan szociális készségeket elsajátításában, melyekkel be tud illeszkedni a társai közé. Amikor gyermeke már elindul a változás útján, és pozitív visszajelzéseket kap, önbizalma megerősödik, így tovább ösztönzi magát az interakciókba való bevonódásra, valamint a nyitott és barátságos viselkedésre.
