Érezted már úgy, hogy hiába végzed lelkiismeretesen a munkádat, a tehetséged és szorgalmad nem térül meg, nem tudsz kitűnni a tömegből, a szakmai sikerek is elmaradnak? Hogyan érhetjük el, hogy felfigyeljenek ránk, hogy elismerjenek minket? Hogyan emelkedjünk ki a vetélytársaink közül? Ezeket a problémákat a személyes márkánk tudatos építésével eredményesen megoldhatjuk. De mi is az énmárka? Miként fogjunk hozzá tudatos kialakításához? Milyen eszközök állnak a rendelkezésünkre? Interjúnkban erről beszélgettünk László Móni personal branding tanácsadóval.
Az énmárka, személyes márka, personal brand ma már sokak számára ismerős kifejezések. De mit is jelentenek ezek a fogalmak?
Az énmárka építése a személyes erősségek, sikerek, értékek meghatározásáról és megjelenítéséről, valamint másokra gyakorolt hatásának tudatosításáról szól.
Még véletlenül sem hazugság, hanem beváltott ígéret.
A kognitív pszichológia egyik legfontosabb alapvetése, hogy a világ megismerését, rendszerezését gondolkodási sémák és értelmezési keretek segítségével végezzük. Ennek részeként címkéket aggatunk mindenre és mindenkire. Éppen ezért elkerülhetetlen, hogy egymást is felcímkézzük. Ezt a mások fejében velünk összefüggésben zajló folyamatot befolyásolhatjuk egy következetes personal branding stratégiával.
Amennyiben ezt az előfeltevést elfogadjuk, akkor az énmárka nem más, mint azon várakozások összessége, amelyek mások fejében élnek velünk kapcsolatban. A kérdés tehát nem az: szükséges-e építenünk saját márkánkat, inkább az: mennyire tudatosan tesszük ezt. Természetesen az autentikus énmárka nem azt jelenti, hogy egy személyiségünktől idegen, távol álló szerepbe kellene bújnunk. Meglévő szakmai teljesítményre, valódi tulajdonságokra, értékekre és képességekre épül. Egyszerűen fogalmazva:
megmutatja, miben vagyunk igazán jók, miben különbözünk a többiektől, a versenytársainktól.
Fontos tehát a fogalom pontos meghatározása. Léteznek az énmárkaépítéssel kapcsolatban tévhitek, félreértések?
Igaz, hogy az énmárkázás hatékony stratégia szinte minden iparágban, de nem mindenkinek hatékony karrierépítő eszköz. Ha hiányzik a szakértelem, ha nincs semmiféle szakmai teljesítmény, akkor nem az énmárkaépítés a megfelelő stratégia. A személyes márkázás – kissé leegyszerűsítve – nem más, mint a valós szakmai képességeid és személyes tulajdonságaid, teljesítményed és eredményeid következetes és hiteles kommunikációja. Ez pedig– noha sokan így képzelik – valós tudás és teljesítmény nélkül nem lehetséges.
Milyen szerepe lehet a személyes márkaépítésnek a karrierünkben?
Még mindig makacsul tartja magát az az elképzelés, hogy a „jó bornak nem kell cégér”. Sokan azt gondolják: nincs szükségük az énmárkájuk építésére. Elég, ha kiválóan végzik a munkájukat, a feladataikat. Majd egy ponton szembesülnek a valósággal. Hiába a jól elvégzett munka, a figyelemre méltó teljesítmény, ha senki sem tud róla. Ráadásul az igen bosszantó, középszerű nyomulókkal szemben a legjobb ellenszer az, ha a valós teljesítmény is láthatóvá válik.
Ha ezek alapján eldöntöttük, hogy létrehozzuk énmárkánkat, hogyan fogjunk hozzá annak tudatos építéséhez?
A márka nem pusztán a csomagolástól, hanem a minőségétől lesz az, ami. Ennek persze sok összetevője van: a szakmai teljesítmény, a személyiség, a következetes kommunikáció, a megbízhatóság és a kiszámíthatóság egyaránt fontos lehet. Lényeges az átláthatóság is, vagyis hogy tudatosan vállaljuk azt, akik és amilyenek vagyunk, ami másoktól megkülönböztet minket.
A személyes márkaépítéshez elengedhetetlen bizonyos mértékű önismeret.
Ugyanis az alapkérdések, melyek alapján érdemes elindulni: Kik vagyunk? Mit kínálunk? Milyen céljaink vannak? Miben vagyunk jobbak illetve mások, mint a többiek? Utóbbi talán a legnehezebb része a dolognak, hiszen nem egyszerű egy egész szakmai karriert pár mondatba sűríteni. De ha ezekre a kérdésekre megkeressük a válaszokat, akkor már van mire alapozni, és csak ezután jöhet a kommunikációs eszközök kiválasztása.
Miből áll a personal branding alapvető eszköztára?
Kis túlzással minden leírt mondat vagy minden szóbeli megnyilvánulás lehet az énmárkaépítés része, mint ahogy a megjelenés, a metakommunikáció vagy éppen az a kép is, amit az online felületeken kialakítunk magunkról. De ide tartozhat a névjegykártyánk, a honlapunk vagy éppen a logónk. És persze a kapcsolati hálónk ápolásáról és bővítéséről sem érdemes megfeledkeznünk.
Hogyan lehet erős személyes márkát építeni online felületek segítségével?
Nincs mindenkire érvényes általános recept. Fontos az egyedi hang, a következetesség és persze a hitelesség. Ugyanakkor ez nemcsak az online, hanem más felületek esetében igaz. Hiszen a hangsúly pont a megkülönböztethetőségen van, ahány ember, annyiféle karrierút és cél létezik.
Fontos, hogy a szakmai céljainkhoz válasszunk eszközt.
Ma már inkább a bőség zavara a jellemző. Indíthatunk blogot, lehet honlapunk és számtalan közösségi oldal elérhető, mint például a Linkedin, a Facebook vagy az Instagram, hogy csak a legnépszerűbb néhányat említsem. Olyan felületet érdemes választanunk, amelyen keresztül pont azokat az embereket tudjuk elérni, pont azokat a tulajdonságainkat, képességeinket tudjuk megmutatni, melyek a szakmai céljaink elérését támogatják. Például ha cégvezetőket szeretnénk, akkor a Linkedin jó terep lehet. Ha pedig a fiatalabb korosztályt célozzuk meg, akkor érdemes megfontolni az Instagram használatát.
A nulladik benyomás, illetve a digitális lábnyomunk milyen hatással lehet a személyes márkánkra? Erre is oda kell figyelnünk?
Manapság mindenkinek oda kell figyelni arra, milyen nyomot hagy a digitális világban. Még akkor is, ha nem építi tudatosan az énmárkáját. Hiszen egy leendő üzleti partner vagy egy potenciális munkaadó éppúgy rákeres a nevünkre, mint ahogy rutinszerűen megtesszük ezt a magánéletükben, amikor egy új embert megismerünk. Nem egy olyan esetről tudok, amikor valaki amiatt vesztett el egy megbízást, az állását, vagy éppen azért nem jutott tovább egy állásinterjún, mert például csak partifotókat posztolt, vagy éppen sértő, ráadásul helyesírási hibákkal tűzdelt szöveget tett közzé.
A kapcsolatépítésnek mekkora szerepe van a személyes márkánk létrehozásában és megerősítésében?
Kapcsolatrendszerünk az egyik legfontosabb eredője annak, hogy életünk és munkánk során hogyan érvényesülünk. Ideje lenne elfogadni, hogy
a kapcsolatépítés nem ördögtől való,
még akkor sem, ha sokan negatív felhanggal emlegetik a kapcsolatok építését. Ugyanis a megfelelő kapcsolati háló és annak alakítása bizonyos társadalmi jártasságok elsajátításával is jár. Legfőbb hozadéka, hogy megismerhetjük mások – a miénktől eltérő – tapasztalatait és nézőpontját, illetve hozzáférhetünk nem nyilvános információkhoz. Ezáltal gondolataink is új irányt kaphatnak, több szempont alapján vizsgálhatjuk meg az ötleteinket és nem utolsó sorban segítheti szakmai érvényesülésünket.
A hatékony networking egy folyamat. Késő akkor kapkodnunk, amikor már kapcsolati hálóra, ismeretségekre lenne szükségünk. Például arra biztatni valakit, hogy mutasson be egy ismerősének, vagy megkérni a gyerek edzéséről ismert ügyvéd apukát, hogy ajánljon szakértőt vitás ügyünk megoldásához. Ráadásul a megfelelő kapcsolatok kialakításához nem kizárólag a személyes hasznunkra érdemes fókuszálni. Akkor lesznek megfelelő kapcsolataink, ha a networkinget úgy értelmezzük, mint virtuális vagy valós találkozások sorát, ahol az egyenrangú felek tapasztalatokat és tudást cserélnek.
Az adok-kapok egyensúlya rendkívül fontos.
Mivel a minőségi kapcsolatok a kölcsönösségen nyugszanak, és nem az azonnali megtérülés lehetőségén alapulnak.
Mit tehetünk, ha nem vagyunk született kapcsolatépítők?
A jó hír az, hogy ez a képesség elsajátítható.
Ha tudatosan akarjuk építeni kapcsolatainkat, az első lépésként térképezzük fel a meglévő kapcsolati hálónkat. Ilyenkor ugyanis gyakran kiderül, hogy sokkal jobb a helyzet, mint azt gondoltuk volna.
A legszorosabb ismeretségekkel érdemes kezdenünk: kik azok az emberek, akikkel kölcsönösen megosztunk személyes információkat, speciális tudásokat, vagy éppen akiknek a tanácsaira hallgatunk. Majd folytassuk a „gyengébb kapcsolataink” számbavételével: mindenkit írjunk fel, aki eszünkbe jut, a jelenlegi munkatársainktól kezdve az ex-kollégákon át az iskolai ismertségekig, sőt azt is, hogy miként ismertük meg őket.
A meglévő kapcsolataink – a családunk, az iskolai ismeretségek, kollégák, stb. – ugyanis más és más jellegű csoportokat alkotnak, és mi is más szerepet töltünk be bennük. Mégis van közös múltunk, ami
a kommunikációt az idegenekhez képest könnyebbé teszi.
Épp ezért ezen kapcsolatok megerősítése, ápolása kevesebb nehézséget okoz. Gondoljuk végig: mi milyen segítséget vagy támogatást nyújthatunk másoknak.
Ha új ismeretségeket kötnénk, például valakit ismeretlenül is tisztelünk, jó stratégia lehet tiszteletünket valamilyen módon jelezni felé, ezzel is elismerve teljesítményét, tudását, vagy rámutatni közös értékeinkre. A konferenciák, workshopok remek lehetőséget nyújtanak új kapcsolatok kialakítására, de ha az ilyen helyzetek nagyfokú kényelmetlenséget okoznak, akkor érdemesebb más formát választani – például az e-mailt vagy a közösségi portálokat. A Linkedin remek eszköz lehet erre. Azonban arra figyeljünk, hogy mindig írjunk néhány személyes sort a kapcsolat felvételekor, ne a felkínált sablon üzenetet használjuk. Később pedig, ha találunk – vagy éppen mi magunk írtunk – egy szakmai cikket, ami a másik érdeklődésére számot tarthat, azt küldjük el neki.
Talán meglepő, de ilyen és ehhez hasonló apróságok segítségével szinte észrevétlenül alakíthatunk ki erős kapcsolati hálót. Azonban ne feledjük: ennek összhangban kell lennie személyiségünkkel, értékeinkkel és stílusunkkal, vagyis a személyes márkánkkal.
***
A Mindset Pszichológia több, mint érdekes cikkek halmaza. Nem egyszerűen egy szaklap. Ebből a rövid animációs videóból megtudhatod, miről is szól valójában ez a páratlan platform!
https://www.youtube.com/watch?v=z-htXgkYeeE&t=59s
