A módosult tudatállapot egyike a legmisztikusabb hangzású pszichológiai fogalmaknak. Sokan a mágiához hasonlítják, másoknak a Mentalista című sorozat főszereplője, néhányuknak bölcs meditáló szerzetesek jutnak eszükbe, ha meghallják ezeket a szavakat. Dienes Angéla többek között azt a célt tűzte ki A módosult tudatállapot ereje című előadásában, hogy csökkentse a téma túlmisztifikáltságát, és közelebb hozza az embereket ehhez az izgalmas fogalomkörhöz. Tudósításunk.

Dienes Angéla pszichológus a módosult tudatállapotról, és ennek kapcsán a hipnózis módszereiről, hatásairól tartott előadást a Mindset Terápiás és Tanácsadó Központban. Ezekről a témákról tudományos igényű előadást tartani kifejezetten fontos, hiszen rendkívül népszerű téma, és ezzel együtt számos tévhit kering körülötte. Ezeket érdemes eloszlatni, ugyanis a módosult tudatállapotnak vannak hasznos, a személyiséget építő funkciói. Az előadás két részre oszlott; az első felében az előadó átadta a számára relevánsnak tartott ismereteket és tapasztalatokat, a másikban pedig egy közös beszélgetés alakult ki az elhangzottak kapcsán. Már az esemény első része is rendkívül interaktívra sikerült, ugyanis Angéla kifejezetten nyitott volt a közönség asszociációira vagy a megélt élményeikre, így perceken belül egy beszélgetésszerű előadás indult el a módosult tudatállapot témája körül.

Gondolatok a fogalom körül

Az előadó személyes élményein keresztül közelítette meg a sokrétű témát. Elmesélte, ő milyen formában került először kapcsolatba a módosult tudatállapottal és a hipnózissal. Ezt követően arra kérte a résztvevőket, hogy osszák meg az asszociációikat a módosult tudatállapotról. A teljesség igénye nélkül, a következő gondolatok hangzottak el: álom, kontrollálhatatlanság, LSD, kiesés, tudatalatti, sport, vezetés, meditáció. Az előadó úgy gondolta, mielőtt azzal foglalkozunk, mit jelent a módosult tudatállapot, hogyan jön létre és miként használható a pszichológiában, fontos definiálni, mi a tudat. Ennek tisztázásához segítségül hívta Professzor Daniel Gilbert, a Harvard Egyetem kutatójának elgondolásait a tudatról. Professzor Gilbert egyik előadásán a tudat fogalmát a következő példával szemléltette.

Talán egyszer olyan helyzetbe kerülhetünk, hogy rendelkeznünk kell arról, mi történik a testünkkel, amikor úgy tűnik, mi már valójában „nem vagyunk benne”, noha bizonyos testi funkciók, mint a szívműködés továbbra is megtartottak. Ilyenkor már valami hiányzik a testből, amit énnek vagy tudatnak nevezünk.

Módszerek és történeti előzményeik

Bemutatásra kerültek azon módszerek is, melyekkel előidézhető a módosult tudatállapot, mint például a hipnózis, meditáció, autogén tréning, vagy az olyan egzotikusan hangzó rituálék, mint az ayahuasca, a Thaipusam fesztivál vagy a balinéz Kecak tánc, melyről szemléltető videót is láthattunk. A felsorolásból is érezhető, számtalan út vezet a módosult tudatállapot eléréséhez, azonban nem árt körültekintőnek lennünk, hogy melyiket választjuk, hangsúlyozta ki az előadó. A különböző kultúraspecifikus módszerek ismertetése után Dienes Angéla beszélt a módosult tudatállapot mint az orvoslásban vagy a gyógyításban alkalmazott módszer történeti előzményeiről. Megismertük az egyiptomi Westcar-papirusz történetét, és olyan híres személyek kerültek bemutatásra, mint James Braid, a tizenkilencedik századi sebész, akihez a hipnózis elnevezése köthető, illetve James Esdaile, aki szintén a tizenkilencedik században fájdalomcsillapításra használta a módszert.

A hipnózisról

Miután általánosságban beszéltünk a módosult tudatállapotról, a hipnózis került a középpontba. Dienes Angéla mögött több száz órányi önismereti munka áll, főleg a hipnózis és pszichodráma módszereivel, tehát első kézből tudott szakmai információkat és élményszintű beszámolókat is nyújtani. Miközben a hipnózisról való ismeretterjesztés zajlott, érezhető volt a közönség fokozott figyelme, többször hangzottak el kérdések, közbevetések, melyeket az előadó profi módon épített bele a mondandójába. Miután tisztázásra került a hipnózis fogalma, a különböző módszerekről és azok felhasználási lehetőségeiről esett szó, zárásképp pedig egy újabb interakció következett. Az előadó piros és zöld cetliket osztott szét a közönségnek, amelyekkel lehetőség volt szavazni olyan megosztó kérdésekről, mint „Mindenki hipnotizálható?” vagy „Rávehető-e valaki hipnózis alatt olyanra, amit nem akar megtenni?”.

Kérdések és válaszok

Az előadás ezután a Pszicho-Kávéházakra jellemző, közös beszélgetéssel folytatódott. Feltehetően Angéla nyitottságának és humorának köszönhetően egy rendkívül közvetlen és oldott hangulatú együtt-gondolkodás alakult ki. Szó volt a színpadi show-hipnózisról és a nagy sikerű Mentalista című sorozat csúsztatásairól. Felmerült, hogy milyen esetekben segíthet a hipnoterápia, és olyan specifikus témák is előkerültek, mint Feldmár András és a tandem-hipnózis módszere, illetve hogy miként lehetséges relaxáción keresztül mélyebb önismeretre szert tenni. Az előadó nem a puszta intuícióra hagyatkozott, ugyanis a válaszadások során kutatásokra, tudományos tényekre hivatkozott. Minden megválaszolt kérdéssel eggyel több tévhitről hullt le a lepel, és egyre több ködös fogalom tisztázódott. Dienes Angéla előadása jól összefoglalta a módosult tudatállapot és a hipnózis fő fogalmait, s reményeink szerint sikerült felkelteni a közönség érdeklődését a téma iránt, akikben immár sokkal pontosabb kép rajzolódik ki, ha ezután ezzel a témával találkoznak.