A pénz gazdaságunk mozgatórugója. Ezt hajszoljuk mindennapjaink során, és amilyen fáradtságos munkával áll a házhoz, pont annyira könnyedén folyik ki kezeink közül. Számoljuk, gyűjtjük, lekötjük, elköltjük, befektetjük, átváltjuk, elutaljuk, kamatoztatjuk, kockáztatjuk, kölcsönadjuk, visszakérjük, felváltjuk vagy éppen elveszítjük. Folyton-folyvást rá gondolunk, éppen ezért könnyen el is felejtjük: a pénz csak egy eszköz lenne, mellyel elérhetjük céljainkat. Hogyan hat ránk? Mivel ejt rabul minket? Cikkünk a pénz pszichológiáját tanulmányozza!
Neha Narula egy tavalyi TED Talks videóban így fogalmaz: „Eredendően nincs értéke egy dollárnak vagy egy kőnek. Csak azért lesz, mert mi úgy döntünk, hogy legyen nekik! (...) A pénz csak egy kollektív történet, amit egymásnak mesélünk az értékekről. Egy kollektív fikció.” Jobban belegondolva igaz az állítás: a pénz, az arany vagy a csekk értékét mi teremtjük, szociálisan formáljuk és alakítjuk. Ugyanakkor gyakran érezhetjük: az idők során valahogy túlnőtt rajtunk.
„Affluenza.” Idegen összetett kifejezés, mely az „affluence” (bőség) és az „influenza” szavakból tevődik össze. A negatív konnotációjú szó jelentése: fájdalmas, fertőző, szociálisan továbbadott állapota a túlterhelésnek és a szorongásnak, mely a „még többet akarok” hajszolásából ered. Gyakran csak egy felkapott kifejezés, mely leírja fogyasztói társadalmunkat. De érdemes a mélyére nézni!
Puskás Öcsi, az Aranycsapat egyik leghíresebb tagja szerint „kis pénz, kis foci, nagy pénz, nagy foci”. Mégis, a lakótelepi pályán épp olyan jól bravúrozó labdarúgó saját maga cáfolta meg kijelentését. Akkor most hogy is van ez? A pénz tényleg behatárolná képességeinket, lehetőségeinket és boldogságunkat? Vizsgáljuk meg, mit is tesz velünk!
- Több pénz, kevesebb empátia?
Egy, a Psychological Science-ben publikált kutatás szerint az alacsony ökonómiai státuszú személyek könnyebben ismerik fel az arcon megjelenő (faciális) érzelmeket, mint a jobbmódú kísérleti személyek. Ez a képesség fontos jelzője az empátia meglétének. Miközben a kevés bevételi forrással rendelkező személyek magasabb érzelmi intelligenciáról tesznek tanúbizonyságot, a bevételekben fürdés önmagában is negatív viselkedést eredményezhet. A Berkeley Egyetem munkatársai Monopolyt játszó diákokat figyeltek. Az egyik játékos a játszma elején jobb ajánlatot kapott, mint az reális lett volna. A játék során ez a személy agresszívabbnak bizonyult: több helyet foglalt el az asztalnál, hangosabban és nagyobb erővel léptette bábuit, és a reálisnál kevesebb pénzt ajánlott ellenfelének az üzletek esetén.
- A gazdagság felboríthatja az erkölcsi ítéletet!
A Berkeley Egyetem másik kutatása azt találta, hogy San Franciscóban, ahol a törvény kötelezi az autósokat, hogy megálljanak a zebra előtt, ha a közelben gyalogos van, a luxusautók vezetői négyszer kevesebbszer tartják be ezt a jogszabályt, mint az olcsóbb autót vezető társaik.
De már csak a pénz körül járó gondolatok is etikátlan cselekedetekhez vezethetnek. A Utah-i Harvard egyetem kutatói megfigyelték, hogy sokkal gyakrabban hazudnak azok, akik pénzhez köthető szavakkal lettek előhangolva (ilyen jellegű kifejezéseket olvastak, hallgattak vagy használtak).
- A tehetősség gyakran függőséggel párosul!
Amíg a pénz önmagában nem okoz szerhasználatot, a tehetősség számos kutatás eredményei alapján megnöveli a szerhasználat és a függőség kialakulásának esélyét. Kutatók azt találták, hogy gazdag gyerekek sokkal inkább ki vannak téve a veszélynek, hogy drogfogyasztók legyenek: egyrészt a nagy nyomás miatt, hogy mindent, minél jobban és minél hamarabb elérjenek, másrészt pedig, mert elszigetelve érzik magukat szüleiktől.
- A pénz, saját maga függőséggé válhat!
A tehetősség hajszolása önmagában átalakulhat egy kényszeres viselkedésformává. A belülről jövő igény, hogy még több pénzt tudhassunk magunkénak, gyakran már a viselkedéses függőségek közé sorolható. Az ilyen „folyamat függőségek” habár nem kémiai dependencián alapulnak, teljesen mégsem határolhatók el ettől a kategóriától. A függés a jó érzéstől, ami a pénz birtoklásából vagy megszerzéséből adódik, negatív következményekhez vezethet és károsíthatja az egyén jóllétét. De könnyen válhatunk a pénzköltés érzésének függőjévé is.
Ahogy Mérő László fogalmazott: „A pénz önmagában nem boldogít, ugyanakkor a tartós és súlyos pénzhiány kifejezetten boldogtalanít.” Fontos tehát megtalálnunk az egyensúlyt a jóllét és „még többet akarás” érzete között, és feladni a folytonos hajszolás állandósult versenyét!
Forrásjegyzék:
Narula, N. (2016): The future of money,TED@BCG Paris (https://www.ted.com/talks/neha_narula_the_future_of_money?language=hu#t-945122 - utoljára megnyitva: 2017.10.02.)
Gregoire, C. (2014) How Money Changes The Way We Think And Behave (utoljára megnyitva: 2017.10.02. http://www.huffingtonpost.com/2014/01/06/psychology-of-wealth_n_4531905.html)
***
A Mindset Pszichológia több, mint érdekes cikkek halmaza. Nem egyszerűen egy szaklap. Ebből a rövid animációs videóból megtudhatod, miről is szól valójában ez a páratlan platform!
https://youtu.be/z-htXgkYeeE
