Prezentációt tartani szinte mindennapos feladattá vált a 21. századi ember életében. Előadunk az osztálytársainknak az iskolában, prezentálunk az egyetemen, tökéletesre formázott diasorral próbáljuk levenni a lábáról a feletteseinket munkahelyünkön, vagy épp szakmai közönség előtt prezentálunk egy konferencián. Igazán jó előadókkal mégis elég kevésszer találkozunk. Milyen beidegződésekkel kellene végre végleg leszámolnunk, hogy előadásunk valóban élvezetes legyen? Hogyan válhatunk kiemelkedően jó előadóvá? Interjúnkban Faragó Dániel prezentációs coach-ot kérdeztük a tökéletes prezentáció titkáról.

Hogyan írnád le a munkádat? Mit csinál a prezentációs coach?

Felsővezetőket készítek fel előadásaikra, prezentációikra úgy, hogy azok hatásosak legyenek. A „coach” szó pedig azért van benne a megnevezésemben, mert az én feladatom egy kicsit tréneri-edzői feladat is: nehéz, esetenként furcsa kérdéseket teszek fel azoknak, akikkel együtt dolgozom, és ezekkel a kérdésekkel próbálom javítani az általuk nyújtott teljesítményt.

Honnan hova juthat el egy vezető a segítségeddel?

Általában onnan indulunk, hogy az illetőnek lesz egy előadása egy konferencián vagy egy prezentációja a cégen belül. Ezen a ponton a személy tudja, hogy nagyjából miről akar beszélni – de általában ez minden, amiből ki tudunk indulni. Erről a pontról aztán eljutunk oda, hogy a kliens élete legjobb formáját hozza a prezentációja alatt. Ez egy egyszeri felkészítési folyamat, amely az olimpiára való felkészüléshez hasonlít: egy adott időpontra készülünk. Belőjük, melyik napon akarjuk a legtöbbet kihozni magunkból. Hosszútávon persze ennél sokkal többet lehet fejlődni, de például az első 2 alkalom célja, hogy kitaláljuk, mi legyen az előadás tartalma (tények, történetek, adatok…), majd ezeket gyurmázzuk. Feltárjuk, mi kapcsolja ezeket össze egymással. Mindezt aztán addig gyúrjuk, amíg a kliens képes nem lesz elmondani előadását egy összefüggő szövegként. Ezután következik a gyakorlás. Összességében tehát a célunk, hogy a prezentációjára készülő vezető tudja mit, miért és hogyan fog mondani, és hogyan lesz mindez érdekes a közönsége számára.

Másként zajlik a felkészülés, ha pontosan, akár személyesen is ismerjük a közönségünket? Mi a helyzet a cégen belül tartott prezentációkkal?

Ha egy szűk csoportnak prezentálunk, fontos tudnunk, mi az, ami összeköti őket, mivel tudjuk a legjobban közelíteni hozzájuk a témánkat. Üzleti életben például extra

fontos tudnunk, hogy egy adott vezető milyen szempontok alapján hozza a döntéseit.

Egy prezentáció során lehetek én extra meggyőző, ha az érveim mégsem esnek bele abba a halmazba, amelyből a meggyőzni kívánt vezető válogat, amikor döntéseket hoz. Kidobhatják a kukába a projektemet/kezdeményezésemet, ha nem azon a nyelven kommunikálok, ami a döntéshozókat megérinti. Egy igazán fontos prezentáció a szakmai és emberi megítélésemet is befolyásolhatja. Akadnak példák, amikor egy jó prezentáció nemcsak egy, de akár több pozíciónyi előrelépést is eredményezett. A kommunikáció az egyetlen olyan felület, ahol az emberek valójában kapcsolatba kerülhetnek, ezt mindig szem előtt kell tartanunk.

Ezt értelmezhetjük úgy, hogy egy adott prezentációra való felkészülés mellett saját magunk „eladására” is fel tudunk készülni?

Teljes mértékben! Sőt, akár így is értelmezhetjük: egy randin vagy egy állásinterjún is saját magunk eladása történik, bizony erre is fel lehet készülni.

Egy-egy ilyen esetben azért kicsit más a helyzet, nem? Egy prezentációra egy konkrét szöveggel készülünk, míg például az állásinterjú egy másféle szituáció.

Semmi nem gátol minket abban, hogy például egy állásinterjúra is egy konkrét szöveggel vagy forgatókönyvvel készüljünk. Itt nem betanult szövegre gondolok, de fontos megjegyeznkünk, hogy a beszéd az agyunkban tárolt blokkok segítségével működik. Ezt a viccek mesélésével lehet a legjobban elmagyarázni. Vannak viccek, amelyeket lehet jól és lehet rosszul is mesélni. Ha rosszul mondjuk el, nem fognak nevetni rajta, de amint ezen változtatunk, és felismerjük, hogyan csináltuk másképp, miért lett ez így sikeres, a siker felülírja mindezt az agyunkban. Tudni fogjuk, pontosan mit és hogyan kell mondanunk, hogy üljön a poén, mennyit kell várnunk a csattanó előtt. Az pedig, hogy hallgatóságunk nevetett a viccünkön, belevési ezt a viccnek szentelt „blokkot” az elménkbe, és ha legközelebb meséljük ugyanazt a történetet, már gondolkodás nélkül elő tudjuk azt úgy adni, hogy sikeres legyen. Ugyanígy vagyunk a beszéddel is. A gyerekeimmel kapcsolatban, és például ez egy rossz blokk, hogy mikor hazaérnek, mindig előveszem a „mi volt az iskolában?” – részt az agyam tárolójából, ezzel „kínzom” őket, miközben tudom, így késő délután már valószínűleg nem erről akarnak velem beszélgetni. Az agyunkban tehát sok ilyen kis kommunikációs blokk van, és iszonyú hálásak lehetünk azért, hogy ezek működnek bennünk, másképp nagyon sokat kellene gondolkodnunk például egy „mesélj magadról” kérdés hallatán. Ezeket az előre várható kérdéseket átgondolva fel lehet frissíteni a magunkról szóló részeket az agyunkban, hogy újraírt, jól szervezett gondolatokkal a fejünkben tudjunk válaszolni a kérdésekre egy interjún. Ugyanez történik, amikor egy konkrét előadásra is készülünk, csak ott még pontosabban tudjuk lementeni agyunkba a mondandónkat.

Szerinted mi az, ami megkülönbözteti az átlagos előadót a kiválótól?

Az egyik a felkészülés szintje. Ez egy óriási vízválasztó.

Például Steve Jobs elképesztően sokat készült egy-egy előadására – nüanszokon fűrészeltek a csapatával nagyon-nagyon sokáig. Hihetetlenül alaposan megkoreografált előadásai voltak; pontosan tudta, hogy mit akar mondani, elképesztő időt rakott bele a felkészülésbe. Ez az idő nem 10, de még csak nem is 100 órát jelent, jóval inkább több százat. Sok ember munkája volt egy-egy ilyen előadásban, annyi befektetett energia, amire mi földi halandók azt mondanánk, hogy értelmetlen. A termékbemutatóinak eredményei viszont mást mutatnak. Egy TEDX-es előadó pedig átlagban 30-50 órát tesz bele egy előadásba. Persze vannak kivételek. Ez azért is egy nagyon nehéz kérdés, mert általánosságban azt kell, hogy mondjam, azok az előadók, akik jobban érzik magukat a színpadon, azok könnyebben válnak jó előadóvá.

Tudnál erre példát mondani?

Példaként említhetném Sir Ken Robinsont, akinek az előadása a legnézettebb a ted.com-on. Ő nagyon felszabadult előadó. Nem készül különösebben sokat. Tudja, mit fog mondani, milyen ponton miről fog beszélni, mi lesz az íve az előadásának. Azok viszont, amiket mond, újrahasznosított blokkok, amelyekből bizony nem 2, hanem inkább 200 van neki, ezeket pedig könnyen bele tudja építeni a beszédeibe, akár 40 különbözőbe is. Nagyon sok előadást tart, nagyon alaposan ismeri a témát, amiről beszél, ezért könnyen elő tudja venni ezeket a blokkokat, majd fel tudja használni őket újra és újra.

Összefoglalva tehát azt mondhatjuk, hogy a kulcs a felkészülésben rejlik, hacsak nem vagyunk a téma mesterei?

Igen, a kiválókat az átlagosaktól főleg a felkészülés, de a témában való járatosság is elkülöníti. Még akkor is fontos otthon lenni a kérdésben, amikor sokat tervezünk készülni a prezentációnkra. Egy további példa erre Bill Gates előadása a maláriáról, ami egy nagy mérföldkövet jelent a Bill Gates előadások körében. Bill Gates sosem volt egy különösebben jó előadó, nem érzi magát olyan felszabadultnak a színpadon, viszont ezt az előadását sok-sok felkészülés előzte meg, és egy jól kidolgozott, nagy hatású beszéd kerekedett belőle. Ennek a prezentációnak a csúcspontja az volt, amikor beszéde közben 100 szúnyogot eresztett el a nézőtéren – annak szemléltetésére hogy akárki érintett lehetne a malária problémájában, nem csak a szegényebb országok. Persze a szúnyogok nem voltak fertőzöttek, de az előadásnak ez az eleme is jól bizonyítja, hogy ez a beszéd bizony nem volt spontán, hanem egy komoly munkálat előzte meg.

Senki nem hord ugyanis 100 szúnyogot a farzsebében,

hátha valamikor szüksége lehet rá egy példa alátámasztásaként.

Interjúnk folytatásában többek között arról kérdeztük Faragó Dániel prezentációs coach-ot, hogyan hozhatják ki legtöbbet magukból az introvertáltak, ki a mindful előadó, hogyan készül egy TED prezentáció, vagy hogy nála melyik a nyerő: a Prezi vagy a PowerPoint.

***

A Mindset Pszichológia több, mint érdekes cikkek halmaza. Nem egyszerűen egy szaklap. Ebből a rövid animációs videóból megtudhatod, miről is szól valójában ez a páratlan platform!

https://www.youtube.com/watch?v=z-htXgkYeeE&t=4s