Amikor az emberi kapcsolatainkra gondolunk, rengeteg asszociációt indíthat el bennünk. Eszünkbe juthatnak pozitív dolgok is, például a szeretet, szerelem, együttlét, intimitás, harmónia, megértés, biztonság. Azonban gondolhatunk negatív dolgokra is, hiszen minden kapcsolatban előfordulnak vitás helyzetek, negatív élmények, csalódások. Még az is előfordulhat, hogy egy-egy konfliktus során mérgünkben a pszichopata címkét aggatjuk a másikra. Mindeközben bele se gondolunk abba, hogy a pszichopata személyek valójában hogyan alakítják ki kapcsolataikat, legyen szó akár baráti vagy akár szerelmi kapcsolatról. Cikkünkben utánanéztünk, hogyan jelenik meg a pszichopátia a kapcsolatainkban.
Gyakran hallhatjuk a pszichopata kifejezést a hétköznapokban, ugyanis egyre inkább stigmaként funkcionál. Előfordul, hogy úgy használják, mint egy negatív tulajdonságot, amelyet rá lehet aggatni az éppen furcsának, udvariatlannak, gonosznak, esetleg érzéketlennek tartott emberekre. Vitás helyzetekben is használják, mint bántó kifejezést. Azonban a pszichopátia nem csupán egy tulajdonság, hanem egy komoly pszichés betegség, egy olyan állapot, amely szinte lehetetlenné teszi a társadalomba való beilleszkedést, a társadalmi normáknak való megfelelést. Az utóbbi időben több film foglalkozott ezzel a témával, például a Ted Bundyról készült dokumentumfilm, illetve hasonló témát feszeget a You című sorozat is.
A pszichopátia ismertetése
A pszichopátia kifejezés nem szerepel a Mentális zavarok diagnosztikai és statisztikai kézikönyvében (DSM-5), leginkább az antiszociális személyiségzavar kategóriába illeszthető, azonban számos kutató szerint ez nem fedi le a pszichopátia teljes konstruktumát. A háromfaktoros modell szerint a pszichopátia egyrészt hatással van az emberi kapcsolatokra az arrogáns és manipulatív viselkedés által.
Másrészt az érzelmeket is befolyásolja, a pszichopata személyeket érzelmi sekélyesség és impulzivitás jellemzi.
Harmadrészt pedig az életmódjukra is hatással van, mivel felelőtlenül és antiszociálisan viselkednek. A pszichoanalitikus elméletek feltételezései szerint a pszichopaták számos traumán mentek keresztül gyermekkorukban, jellemzően bántalmazó vagy elhanyagoló környezetben nőttek fel, azonosultak az agresszióval, amely őket érte. Az analitikus elméletek kifejtik, hogy létrejöhet egy bizonyos áldozat-ragadozó dinamika, amely során a pszichopata személy ragadozóként funkcionál, és uralni akarja a környezetében lévő tárgyakat.
Érzelmi kapcsolatokra nincs szüksége, és nem képes az önzetlen segítségnyújtásra.
A pszichopátián belül is léteznek kategóriák, elkülönítjük az úgynevezett kriminális pszichopatákat, valamint a szocializációra képes pszichopatákat. Mindkét esetben ugyanaz a személyiségstruktúra jellemző, a különbség a viselkedésben figyelhető meg. A kriminális pszichopaták gyakran követnek el bűncselekményt (pl. csalás, lopás, hazugság, fizikai bántalmazás, párkapcsolaton/családon belüli erőszak, gyilkosság stb.). A szociális pszichopaták jellemzői kevésbé intenzívek. Ilyen a felszínes báj, a kedvesség, a jó intellektus, a megbízhatatlanság, a szégyenre és bűntudatra való képtelenség, a patológiás egocentrizmus, a szeretetre való képtelenség, valamint a személytelen szexuális élet. A kutatásokban kiemelik, hogy gyakran a pszichopatának titulált személyek valójában csak néhány pszichopátiához hasonló jellemvonással rendelkeznek, az egyértelmű diagnózist szakemberek állíthatják fel az ehhez szükséges vizsgálatokat követően.
Pszichopátia a kapcsolatokban
A szocializációra képes pszichopaták könnyebben létesítenek kapcsolatot, hiszen tulajdonságaik megtévesztőek. Kedvesek, sármosak, intelligensek, magabiztosak. Már-már azt érezhetjük, hogy mindez túl szép ahhoz, hogy igaz legyen. Valójában azonban az érzelmeket rendkívül felszínesen élik át. Gyakran furcsa, önpusztító módon viselkednek,
nem képesek tudatosítani azokat a következményeket, amelyek másokban esetleg szégyent, bűntudatot ébresztenek.
Mindezek következtében került a szubklinikus, tehát kriminális tüneteket kevésbé hordozó pszichopátia a személyiség sötét triádjai közé, a machiavellizmus és a nárcizmus mellé, amelyek szintén szubklinikai manifesztációk. Jellemző rájuk, hogy szerelmi kapcsolatok esetén zaklatják vagy figyelik kiszemeltjüket, hajlamosak fenntartani a káros, kontraproduktív és akár veszélyes kapcsolataikat is. A céljaik elérése érdekében nem folyamodnak fizikai erőszakhoz addig, amíg nem fogynak ki a trükkjeikből vagy az erőforrásaikból. Legfőbb eszközük az érzelmi, pszichológiai manipuláció,
melynek célja, hogy az áldozatot kibillentsék az érzelmi egyensúlyából, korlátozzák az életterét, és érvényesítsék az erejüket az áldozat fölött.
A pszichopata kapcsolatokban tehát gyakran előfordul a bántalmazás. A kapcsolaton belüli erőszaknak vannak előzményei, amelyek intő jelként szolgálhatnak. Például a bántalmazó kontrollálni akarja az áldozatát, tudni akarja, mikor mit csinál, magyarázatot vár el minden cselekedetért, szabályok közé szorítja az áldozatot. A bántalmazó célja, hogy az áldozat minél inkább elhatárolódjon a társas közegétől, például izolálódjon a barátaitól. Meggyőzi arról, hogy nem érdemes velük találkoznia, rossz embereknek állítja be őket. A bántalmazóra egyaránt jellemző a nyílt és a rejtett agresszió, gyakran megszégyeníti az áldozatot. A saját hibáit tagadja, helyette másokat hibáztat.
Összességében elmondható, hogy a pszichopátia nehezen észlelhető a kapcsolatainkban. Számos felszínes, de pozitívnak tűnő tulajdonsággal jár, miközben kialakul a bántalmazó viselkedés. Az említett viselkedésmód kialakulásának rengeteg oka lehet, háttere nagyon sokrétű. Fontos tehát kihangsúlyozni, hogy a bántalmazó személy nem biztos, hogy pszichopata. A pszichopátia mellett azonban valószínű a bántalmazó viselkedés kialakulása. A pszichopata kifejezés tehát sokkal többet rejt magában, mint egy bántó címke. Komoly személyiségzavar, amely rendkívül megnehezíti az emberi kapcsolatok működését. Az ehhez hasonló egészségtelen kapcsolatból való kilépés nem könnyű feladat, de nem is lehetetlen. Szakember segítségével, megfelelő érzelmi és lelki támogatás mellett sikerülhet.
Felhasznált irodalom:
Cooke, D., J. & Michie, C. (2001). Refining the construct of psychopathy: Towards a hierarchical model. Psychological Assessment, 13, 2, 171-188.
Körmendi, A., Szklenárik, P. (2013). A pszichopátia elméletei. Alkalmazott Pszichológia, 13(3), 29-55.
Romero, P., M., J., Manso, M., M., J., Alonso, B., M. & Sanchez, B., G., E. (2013). Socialized/subclinical psychopaths in intimate partner relationships: profile, psychological abuse and risk factors. Papeles del Psicólogo, 34(1), 32-48.