„Az első benyomás egy pillanat alatt kialakul bennünk egy személyről.” Ugye ismerős ez az állítás? Talán még az is fülünkbe csenghet, hogy a „fizikai vonzóság befolyásolja a barát- és párválasztást”. Ugyanakkor biztos az is a könyökünkön jön ki, hogy a „szépség belülről fakad". Hol van az igazság? Számít egyáltalán az, hogy valaki mennyire helyes? Cikkünkben arra keresünk választ, vajon miként befolyásolja a jó külső a másokról alkotott ítéleteinket.
Az olvasók közül biztosan sokan tapasztaltak már olyat, hogy úgy kapott meg valaki egy állást, hogy lényegesen kevesebb szakmai tudása volt, mint riválisának. Vagy esetleg azt, hogy egy vizsgán valaki két mondattal átment, míg más húsz mondattal megbukott? Felmerült esetleg az előbbiek közül bármelyik megtapasztalása esetén bennünk az, hogy szerepe lehetett benne az illető külsejének?
A kutatások szerint a külsőnek sokkal lényegesebb szerepe van, mint hisszük.
Az, hogy valakit szimpatikusnak, vagy ellenszenvesnek ítélünk az első találkozás alkalmával, hatással van a későbbi interakciónkra is, vagyis arra, hogy lesz-e folytatás a friss ismertségnek, vagy sem. Az első benyomás nagy halmazába bekerül a másik külseje, viselkedése, az, ahogyan előadja önmagát, azaz lényegében minden róla szóló információ. Az összegyűjtött adathalmazt pedig arra használjuk fel, hogy következtessünk a teljes személyiségére. Enyhe túlzással azt állíthatjuk, hogy társas életünket ezen impulzusok irányítják.
A fizikai megjelenés mint benyomásaink tárgya
A szemüveget viselők intelligensebbnek hatnak. A vörös hajúakat szenvedélyesnek és lobbanékonynak, a barnákat megbízhatónak tartják. A szőke nős viccekkel pedig lehetetlen, nem találkozni. Gyakran támaszkodunk ezekhez hasonló prekoncepcióra, amikor egy ismeretlennel találkozunk. A kutatások szerint a szépség – kiemelt fókuszban a szép és szimmetrikus arc –, pozitív érzéseket és gondolatokat hív elő bennünk, amikor másokról véleményt alkotunk.
„A fizikai szépség jele a belső szépségnek, a lelki és erkölcsi szépségnek.”
A Friedrich Schiller tollából származó idézet arra a feltételezésünkre vonatkozik, hogy a vonzó emberek jobb társas képességekkel rendelkeznek, érdekesebbek és nyitottabbak. Ami érdekes, hogy Dion (2002) azt az eredményt kapta, hogy eltérő kultúrájú emberek esetében is egyetértés mutatkozott abban, hogy kit tekintenek vonzónak, s abban is, hogy milyen tulajdonságokat közvetít a jó külső.
Gordon Patzer 30 éve tanulmányozza a fizikai vonzóságot. Állítása szerint mind a jobb külsővel megáldott nőket, mind pedig a férfiakat, tehetségesebbnek, kedvesebbnek, intelligensebbnek tisztességesebbnek tartjuk, mint a kevésbé szerencsés adottságokkal rendelkezőeket. A pszichológia e jelenségre használja a holdudvarhatás kifejezést, miszerint gyakran olyan megfigyelhető tulajdonságból következtetünk más jellemzőkre, amelyből azok nem következnek biztosan. Például ha valaki szép, akkor nagyobb valószínűséggel gondolják róla az emberek, hogy egyúttal kedves, becsületes is.
A szimmetria az, ami számít?
A Californiai, San Diegoi és a Torontoi Egyetem közös kutatásának (2010) konklúziója, hogy a nőkkel kapcsolatos vonzósági döntések hátterében
a szem és a száj közötti távolság kulcsfontosságú tényező.
Abban az esetben ítélték meg őket a legvonzóbbnak, amikor a kettő közötti távolság 36 %-a, míg a két szem közötti távolság 46 %-a volt a teljes arc hosszának. Ezen kívül a gyermekded vonások, tehát a nagy, kerek szem, kis áll, magas szemöldök is hasonló reakciókat vált ki belőlünk. Egyes vizsgálatok szerint a babaarcú embereket kedvesebbnek, őszintébbeknek és szívélyesebbnek véljük.
Összefüggés a karrierrel
Ami a munkahelyeket illeti, egy 2012-es tanulmány azt találta, hogy a vonzó főnököket az emberek nagyobb arányban jellemezték kompetensnek, együttműködőnek és jobb vezetőnek, mint azokat, akik kevésbé rendelkeztek kívánatos vonásokkal. A Michigani és a Texasi Egyetem kutatói szerint Amerikában a vonzóbb emberek átlagosan
évente 10-15 %-kal többet keresnek, mint társaik.
Scott és Judge (2013) vizsgálata azt mutatja, hogy a személyiséggel szemben a fizikai vonzóság nagyobb szerepet játszik abban, hogy hogyan bánnak az illetővel a munkahelyen. A kevésbé attraktívak nagyobb valószínűséggel részesülnek udvariatlan, goromba, sőt akár kegyetlen bánásmódban a munkatársaik által.
Mielőtt a férfiak fellélegeznének, amiért a fent említettek csak a nőket érintik, tévednek. A Floridai Egyetem eredményei szerint a magas férfiak karrierjük során magasabb fizetésre számíthatnak. A pénzen kívül az élet más területén is befolyásoló hatással bír a termetük. Egy brit tanulmány (2002) eredményei alapján azt mondhatjuk, hogy minél alacsonyabb egy férfi, annál valószínűbb, hogy egyedülálló és nincs gyereke, ugyanis a magasabb férfiakat a nők vonzóbbnak tartják.
A szépség ereje
Mi a helyzet, ha átlagos vagy kevésbé vonzó külsővel rendelkezik valaki? Egyáltalán nem kell elkeseredni, ha valaki nem 180 cm magas, 90–60–90 paraméterekkel és vakítóan fehér fogakkal megáldott. Ugyanis nemcsak a külső az, ami befolyásolja a másokról alkotott ítéleteinket, hanem a nonverbális kommunikációnak is legalább ekkora jelentősége van. Több jelzés úgy gyakorol ránk hatást, hogy annak nem is vagyunk tudatában. Bizonyára a legtöbbünknek van olyan személy az ismertségi körében, akiről azt gondolja, hogy annyira nem is helyes, szép, de mégis van benne valami plusz, ami ellenállhatatlanul vonzóvá teszi őt. Nos, talán az illető nonverbális kommunikációja állhat ennek a hátterében. Gordon Wainright szerint pár egyszerű trükkel bárki növelheti a vonzóságát.
Egyes elképzelések szerint, ami igazán számít, az nem a fizikai megjelenés, hanem a magabiztosság. A vonzóság tehát nem abból fakad, hogy tökéletes külsővel rendelkezünk, hanem sokkal inkább az a lényeges, hogy milyen elégedetten viseled a természet adta külsődet. Ha nem hiszünk abban, mekkora jelentősége van a szemkontaktus folyamatos tartásának, egy kacér mosolynak, vagy a kihúzott testtartásnak, tegyünk egy próbát! Higgyétek el, megéri!
