Napjainkban egyre több és több, laikusan „törtető” munkavállalóval találkozhatunk. Nem is csoda, hiszen a munka világában manapság preferált viselkedésmódok közé tartozik az, ha könnyen meg tudunk másokat győzni, ha jóban vagyunk önmagunkkal, és előnyünkre válhat a szamárlétrán való felfelé kapaszkodásban, hogy ha nem sajnáljuk a másikat „eltiporni”. Természetesen a skála nagyon széles annak tekintetében, hogy ki milyen mértékben teljesíti a fentebb leírt tendenciákat. Probléma akkor adódik, ha radikálisan eltolódik az egyik vagy másik irányba.
A sötét hármas
Divatos fogalom lett az elmúlt években a sötét triád fogalma, amely egy vonás konstelláció, ami a következő elemekből áll:
-
szubklinikus nárcizmus
-
szubklinikus pszichopátia
-
machiavellizmus
De mit is értünk ezek alatt a fogalmak alatt?
Nárcizmus jellemzői: Saját magát nagyszerűnek és tévedhetetlennek tartja, grandiózus módon írja le cselekedeteit. Sikeresnek éli meg magát, különlegességét hangoztatja. Hatalomról álmodozik, és elvárja, hogy mások is ezen a hitvalláson legyenek. Aki ellenszegül, azt kihasználja. Általában irigy másokra, magára nézve viszont öntelt.
Pszichopátia jellemzői: A megbánás, lelkiismeret és bűntudat hiánya, felelősség hárítása, ágencia másnak való tulajdonítása. Nem képes empatizálni másokkal, ezért nyers modorú, tapintatlan és érzéketlen társaival. Impulzivitás, olykor hidegség és távolságtartás jellemzik. Megtanulta már, mit kell mondani bizonyos helyzetekben, viszont a mondatai mögött nincs valódi vallott érték.
Machiavellizmus jellemzői (Paulhus és Williams, 2002): A machiavellista embert az jellemezi, hogy saját célja elérése érdekében képes bárkit és bármit eszközként felhasználni. Ennek hátterében attitűdje, gondolkodási sémája és személyiségjegye bújik meg. Amely általában leírja a machiavellistát, hogy cinikus világnézetről tesz tanúbizonyságot, azt gondolja, az emberek alapvetően rosszak. Ehhez még hozzátartozik etikátlan magatartása is, amely tartalmazza az önző és manipulatív technikákat. Minden lehetőséget megragad, hogy a saját malmára hajts a vizet. Próbálja társait távol tartani magától.
Tehát összegezve a fentebb olvasottakat, sötét triád körébe tartozó emberek
meggyőzőek, hatékonyan manipulálnak, nem empatikusak és agresszívak.
Rövid távú stratégiát képviselnek, s önös érdekeiket helyezik előtérbe. Érzelem felismerési deficittel is küzdenek, amelynek köszönhetően érzelemmentesen, hideg fejjel tudnak dönteni akár stresszhelyzetben is. A sötét triád fogalmát elsőként szintén Paulhus és Williams (2002) határozta meg.
Amire egyre többen felfigyelhetünk, hogy egyre több ilyesfajta személyiségvonással rendelkező vezető beosztású személy látunk magunk körül, mintha ez a vonás nekik kedvezett volna. Holott, ha logikusan belegondolunk, ez a viselkedéses stratégia nem vezethetett adaptív cselekvésekhez sem régebben, sem most, legalábbis akkor, ha hosszú távú befektetésben gondolkozunk.
Miért alakulhatott ki/maradhatott fenn?
A pszichopátia genetikailag öröklődő diszpozíció, és funkcionális képalkotó eljárásokkal alátámasztható, hogy valaki ténylegesen pszichopata-e. Az ő esetükben az érzelmekre vonatkozó információk részlegesen, illetve nem kerülnek feldolgozásra, amely kimutatható a frontális lebeny aktivitására vonatkozó vizsgálatokkal.
Viszont a meggyőzés, tehát a machiavellizmus és a nárcizmus tanulható készségek.
Evolúciós pszichológusok úgy vallják,
minden cselekedetünk a reproduktivitásunkat szolgálja,
azaz, hogy az egyed továbbörökíthesse génjeit a következő generációban. Valószínűleg a saját érdek mértéktelen szem előtt tartása már korábban is jövedelmező stratégia volt, ezért maradhatott fenn ez a mintázat. Azt viszont mindenképpen le kell szögeznünk, hogy nem egy hosszú távú stratégiáról van szó, mivel egy sötét triádba tartozó személlyel kellemetlen együtt élni, hiszen az ilyen ember képtelen az intimitás kialakítására, az érzelmek felismerésére és viszonzására, és az empátiára.
Mit tehetünk ellene?
A sötét triádba tartozó emberek első találkozásra megnyerőek, hiszen mindent megtesznek annak érdekében, hogy gyorsan, minél kevesebb erőfeszítéssel elérjék céljukat. Ellenben egy idő után kellemetlen velük lenni, nem tudnak csapatban dolgozni, ugyanis nincsenek tekintettel a másikra.
Nekik a terápia sem javallott, mivel nagyon gyorsan tanulnak,
és elsajátítják azokat a készségeket, érzelmi reakciókat, válaszokat, amelyekkel még sikeresebben művelhetik ezt a stratégiát.
Ami tehetünk ellenük, az a korai felismerése, hogy ilyen jellegű személyekkel van dolgunk. Ha nem engedjük túl közel őket magunkhoz, sok kellemetlen pillanattól kímélhetjük meg magunkat.