Ellentétes agyi aktivitást érünk el attól függően, hogy jobb vagy bal kézzel nyomkodjuk meg a labdát – elevenítette fel ismét egy érdekes kutatás a jobb és bal agyfélteke közötti különbségeket. A bal agyféltekéről köztudott, hogy kontrollálja a beszédet, az elméleti és analitikus folyamatokat, míg a jobb agyfélteke inkább a művészeti, képzelőerőt igénylő, kreatív feladatokért felel. Persze azért mindkét félteke folyamatosan kapcsolatban van egymással, és egymást kiegészítve dolgoznak.
Fejleszd memóriád! Nyomkodj stresszlabdát jobb kézzel!
Ruth Propper és munkatársai 2013-as tanulmányukban azt találták, hogy a kézfej összeszorításával nő a idegi aktivitás az ellenkező agyfélteke frontális lebenyében.
A jobb agyfélteke a test bal oldalát kontrollálja és innen szerzi a szenzoros információkat, míg a bal agyfélteke a test jobb oldalát irányítja és onnan gyűjti be az inputot. A kutatók azt találták, hogy ha jobb kézzel szorítjuk meg a labdát, az segít egy eseményt vagy történést mélyebben elraktározni a memóriánkban, mivel ez a jobboldali kézmozgás aktiválja a bal agyféltekét. Az emlékek előhívásában azonban a másik agyféltekének is szerepe van: tehát ha azt szeretnénk, hogy ezeket az emlékeket könnyen elő tudjuk hívni, akkor a jobb agyféltekét kell aktiválnunk bal kezünk összeszorításával.
A kreativitás szerteágazó gondolkodást igényel, hogy képes legyen a látszólag nem kapcsolódó emlékeket és ötleteket újszerűen összekapcsolni. Lenyűgöző az a gondolat, hogy egyszerűen egy labda összeszorításával a jobb kézzel fejleszteni lehet a kikristályosodott intelligenciát miközben épp a tanulás folyamata zajlik. Ahhoz pedig, hogy jobb agyféltekét, ezáltal a folyékony intelligenciát erősítsük, az ellentétes kézzel érdemes a kézösszeszorítást végezni.
Ruth Propper szerint az eredményekből arra lehet következtetni, hogy
néhány egyszerű testmozgással fejleszthető a memória,
amelyek segítenek időlegesen megváltoztatni az agyi működést. Az azonban még további vizsgálatokat igényel, hogy megnézzék, működik-e vizuális ingereknél, mint például arcok esetében, szavak listájának felidézésekor vagy térbeli feladatoknál.
Légy kreatívabb! Szorítsd össze a bal kezed!
Egy hasonló kutatás készült 2010-ben, amely az egyoldalú izomösszehúzódás serkentő hatását vizsgálta a kreativitásra. A résztvevőknek bal vagy jobb kezükkel kellett összenyomni egy labdát, majd egy asszociációs teszttel vizsgálták a kreativitásuk mértékét. Ahogy várták, azok akik a bal kezükkel szorították a labdát (ezzel aktiválva a jobb agyféltekét), magasabb pontszámot értek el a teszten.
Tehát egyoldalú mozgással el lehet tolni az agyi aktivitást valamelyik oldalra (attól függően, hogy a bal vagy jobb oldalon végzünk gyakorlatokat), ami befolyásolhatja a gondolati folyamatokat.
Sikeres alkalmazás sportolók esetében is!
Egy 2012-es kutatás pedig arról számolt be, hogy a sportolók nyomás alatti teljesítménye fokozható, ha téthelyzet előtt a bal kezükben egy labdát szorítgatnak – ezzel aktiválva a jobb agyféltekéjüket.
Jobbkezes sportolókat vizsgáltak, akiket arra kértek, hogy a bal, illetve jobb kezükben fogják a labdát és nyomogassák verseny előtt. Azok a sportolók, akik a
bal kezükben fogták a labdát, átlagban jobb teljesítményt nyújtottak nyomás alatt,
mint jobbkezes társaik.
Versenysportolók esetében egyes mozgások teljesen automatikussá válnak az évek alatt. Amikor a sportolók stresszes helyzetben vannak, kevésbé teljesítenek jól. Ennek egyik oka lehet, hogy túlságosan rákoncentrálnak mozgásukra ahelyett, hogy megbíznának a képességeikben, amit az évek alatt minden nap magukba szívtak. Ilyenkor a bal agyfélteke aktivizálódik. Ahhoz, hogy jó teljesítményt nyújtsanak, és ne analizálják túlságosan a mozgásukat, be kell kapcsolni a jobb agyféltekét, amiben az ösztönös, jól beidegződött mozgásformák sokkal sikeresebben megnyilvánulnak. Ez a kutatás kifejezetten jobbkezes sportolókat vizsgált, mivel a balkezesek esetén a jobb és bal agyfélteke kapcsolata kevésbé tisztázott.
A két agyfélteke aktiválását és ennek a gondolkodásunkra gyakorolt hatását más élethelyzetekben is lehetne használni. Sok esetben például lábműtét után a sérülteknek újra gyakorolniuk kell a járást, lépcsőzést. Ilyenkor gyakran egyensúlyvesztés történik: elesnek, nehezükre esik járni. Ennek egyik oka a félelem, az elbizonytalanodás. Az eddig automatikusan jött mozdulat sokkal nagyobb figyelmet kap – minden lépést átgondolnak, elemzik őket. A jobb agyfélteke aktiválásával, ezáltal az automatikus mozgások beindításával segíthetnek az ilyen pácienseknek, hogy gördülékenyebben menjen a felépülés.
***
A Mindset Pszichológia több, mint érdekes cikkek halmaza. Nem egyszerűen egy szaklap. Ebből a rövid animációs videóból megtudhatod, miről is szól valójában ez a páratlan platform!
https://www.youtube.com/watch?v=z-htXgkYeeE&t=4s