A jó idő beálltával egyre több embert látni a napsütéses szabadban, vagy a kellemes esti órákban nagy társaságokba verődve italozni. Valamennyien ismerjük az érzést, hogy 1-2 ital után nyugodtabbak, lazábbak vagyunk. Az alkohol segít levetkőzni szorongató gátlásainkat, ráadásul emeli a hangulatot is. Évezredek óta használatos úgynevezett „társas kenőanyagként” annak érdekében, hogy olajazottabban, oldottabban menjenek a társas érintkezések. Hogyan hat ránk az alkohol társas interakcióink során? Cikkünkből kiderül!
Az elmúlt évtizedekben a pszichológusok és kutatók egyaránt igyekeztek tudományos bizonyítékokkal alátámasztani az alkohol hatásai közül az ún. feszültség csökkentő hipotézist. Az elmélet azt mondja ki, hogy az alkohol fogyasztás jutalmazó érzéssel jár. Ennek oka a relaxáló, hangulat fokozó hatásában rejlik. Érdekes tapasztalatokról számolnak be azonban a kutatók. Laboratóriumi körülmények között az alkoholnak sokszor nemhogy a hangulat javító hatását nem sikerült igazolni, de a megfigyelések szerint gyakran még rosszabb is lesz a fogyasztók közérzete.
A Behaviour Research and Therapy folyóiratban nem rég megjelent új tanulmány segít megérteni, miből fakadhat a laboratóriumi és a valóéletbeli hatás közötti eltérés. A korábbi kutatások során gyakran tévesen azt feltételezték, hogy az alkohol egyértelmű hatásmechanizmussal bír. Tehát ha alkoholt adunk a laboratóriumban egyedül ücsörgő vizsgálati személyeknek, a szer farmakológiai hatásából kifolyólag a résztvevők mindenképpen relaxáltabbak és vidámabbak lesznek.
A valóságban azonban – ahogy Michael Sayette, a Pittsburgh Egyetem kutatója kifejti tanulmányában – az alkohol jutalmazó hatása számos tényező interakciójától függ. Így például az aktuális gondolatainktól, érzelmeinktől és társas közegünktől. Az alábbiakban 5 jellemzőt ismerhetünk meg Sayette összefoglaló kutatásából, ami segít megérteni, miért nyúlunk az alkoholhoz, ha ismerkedünk.
Talán azért, mert az alkohol...
- … a jelenben tart.
Úgy tűnik, mértéktartó alkoholfogyasztás hatására inkább igyekszünk aktívan megélni a jelent, mintsem, hogy a múltba révedjünk. A kutatók ennek igazolására filmre vettek egymással először találkozó, alkohol kíséretében ismerkedő idegeneket. Három csoportba sorolták a résztvevőket. Voltak a mérsékelt alkoholfogyasztók, a nem fogyasztók és akik placebót kaptak (azt hitték, hogy alkoholos italt fogyasztanak, pedig nem). Azt figyelték meg, hogy a már kissé mámoros állapotban lévő személyek aktuális érzelmi állapotát kevésbé befolyásolták korábbi (akár negatív) érzéseik. Ebből azt a következtetést vonta le a szakértő, hogy az alkohol fokozza a jelen pillanat megtapasztalására való képességet. Teszi mindezt anélkül, hogy azt beárnyékolnák a múlt eseményei.
- …csökkenti a szorongást – de a félelmet nem.
Ki kell emelni, hogy a mérsékelt alkoholos befolyásoltság nem csökkenti az előrelátható fenyegetéstől vagy veszélytől való félelmet, rettegést. Azonban a váratlan eseményekkel szembeni aggodalmat, illetve a szorongás mértékét képes csökkenteni. Ez is egy magyarázó ok lehet arra, miért nyúlunk szívesen alkohol után társas helyzetekben. Ugyanis azok többnyire nem járnak előre látható fenyegetéssel, ugyanakkor váratlan helyzetekbe hozhatnak bennünket, amelyhez jól jön némi „szíverősítő”. A kutatás során ezt úgy vizsgálták, hogy megmérték, mennyire ijednek meg a résztvevők egy feladatvégzés során. Az ijedés mértékét egy váratlan hangos zajra adott reakció intenzitásával mérték. Két csoportra osztották a résztvevőket: voltak, akiknek szóltak, hogy valamikor a feladatvégzés során egy ártalmatlan, de kellemetlen erősségű áramütést fognak majd kapni. A másik csoportba tartozók számára pedig kérdéses volt, hogy kapnak-e áramot, vagy sem. Az eredmények szerint alkoholfogyasztás hatására csak abban az esetben csökkent az ijedtség és szubjektív aggodalom mértéke, ha a fenyegetés kimenetele (áramütés) bizonytalan volt. Ezek alapján elmondható, hogy az alkohol stressz csökkentő hatása akkor nagyobb, ha nem biztos, hogy van felmerülő fenyegetés. Ha a veszély bekövetkezte pontosan várható, az ivás nem segített a szorongáson.
- … beszűkíti a figyelmet.
Amikor alkoholt fogyasztunk, kevesebb a szabad mentális kapacitásunk. Ebből az következik, hogy addig, amíg egy kellemes (nem fenyegető) feladattal foglalkozunk – például beszélgetünk a barátainkkal –, az elménk a szabadon maradt mentális kapacitását nem valószínű, hogy aggodalmaskodásra fordítja. Egy 1988-as kutatás ezt a jelenséget tesztelte. A résztvevőknek azt mondták: hamarosan beszédet kell mondaniuk nagy közönség előtt. Ezután egy józan és egy ittas csoportot alakítottak belőlük. A feladatuk vagy az volt, hogy festményekről vetített képeket kellett nézniük, vagy csak üldögélniük kellett. Azt találták, hogy a beszéd tartásával kapcsolatban felmerülő feszültség és aggodalom mértékének csökkentésében sikeresebbek voltak az alkoholt fogyasztó és képvetítést néző személyek. Az eredmények egybehangzanak az alkohol hatására mutatkozó figyelem-megosztás modellel. Az ittas résztvevők ugyanis képtelenek voltak idegeskedni a beszéd miatt, mert a képvetítés lefoglalta az ittasság miatt beszűkült mentális képességeiket. Ezzel egy időben a figyelem irányítására való képességük is korlátozódott. Fontos megjegyezni, hogy sem az alkohol fogyasztás, sem pedig a képvetítés önmagában nem volt elégséges hasonló hatás kiváltásához.
- … fokozza a kötődés érzését és a pozitív érzésekre való fogékonyságot.
Nem meglepő, hogy a korábbi alkohollal kapcsolatos kutatás számára nehézséget okozott a szer jutalmazó hatásának bebizonyítása, hiszen a résztvevőket elzárt laboratóriumi szobákban, egyedül tesztelték. Az alkohol hatásának pont az egyik legjelentősebb részét hagyták figyelmen kívül: ez pedig maga a társas közeg. Éppen ezért a jelen kutatások igyekeznek a középpontba állítani, és tanulmányozni az alkohol hatásmechanizmusában résztvevő szociális faktorokat is. Ha visszaemlékszünk a cikk elején említett példára, amikor a vizsgálati személyeket különböző csoportokban levideózták, az ittas személyek megnövekedett közelség-érzésről számoltak be az új ismerősökkel kapcsolatban. Ezen felül jellemzőbb volt rájuk az őszinte, úgynevezett Duchenne-mosoly is a józan vagy a placebót fogyasztó csoporttal szemben. Ami a legmeglepőbb, hogy az alkohol növelte az „arany pillanatok” gyakoriságának megjelenését az ittas csoportban. Arany pillanatnak nevezzük azt, amikor a csoport minden tagja egyszerre mutat Duchenne-mosolyt.
- … pozitív társas hatásait – mértéktartó fogyasztás esetén – különösen a férfiak és az extravertáltak tapasztalják meg.
Az extravertáltakra különösen jellemző, hogy emelkedett hangulatról és intenzív kötődés-érzés kialakulásáról számolnak be alkoholhasználat hatására. Ez részben segít magyarázatot adni arra is, hogy az extravertáltak körében miért merül fel gyakrabban alkoholprobléma. A nemi eloszlás tekintetében azt találták, hogy a férfiak fogékonyabbak az alkohol társas hatásaira. A következő kísérletet tervezték ennek alátámasztására. A beszélgetés hangerejének mérésével jósolták be a társas összejövetelek „vidámság-faktorát”. A néhány józan nőből álló kis csoport kedélyesebbnek bizonyult, mint a józan férfiakból álló csoport. Azonban ez a nemi különbség eltűnni látszott alkoholos befolyásoltság alatt. Az eredmények abba az irányba mutatnak, hogy a nagyobb mennyiségű alkoholfogyasztás jutalmazó jellegű a férfi csoportok számára, és ez egy olyan mechanizmushoz vezet, amely lehet, hogy a komoly alkoholfogyasztás útjára viszi a férfiakat.
Végezetül a szakértő kiemeli, hogy még mindig sok felfedetlen oldala van a szociális ivásnak. Mivel a legtöbben nem ülnek le idegenekkel, hanem baráti társasággal fogyasztanak alkoholt, ezért ebben az esetben az alkohol hatásmechanizmusa is kissé eltérő lehet. Felhívja a figyelmet arra is, hogy a kutatási eredmények áttanulmányozása és megfontolása segíthet a problémás alkoholfogyasztás kontrollálásában is. Ennek egyik módja lehet, ha megértjük az alkoholhasználat jutalmazó mechanizmusát. Így lehetőség nyílik a szerfogyasztáson túl kedvezőbb alternatívák megismerésére, hogy képesek legyünk élvezni társas érintkezéseinket.
***
A Mindset Pszichológia több, mint érdekes cikkek halmaza. Nem egyszerűen egy szaklap. Ebből a rövid animációs videóból megtudhatod, miről is szól valójában ez a páratlan platform!
https://www.youtube.com/watch?v=z-htXgkYeeE&t=21s
