A tudományos fantasztikus képregényekből, könyvekből és filmekből álló univerzum egyik legkedveltebb szuperképessége a telepátia. Talán nem is meglepő, hiszen egy nagyon alapvető emberi vágyat testesít meg végletesen. Kinek ne jönne jól néha, ha pontosan tudná, mit érez vagy gondol a másik fél? Egy agykutatók által publikált, friss kutatás megdöbbentő eredményeket mutat fel a témában!

A telepátia elnevezés görög szavakból tevődik össze. Tele, vagyis távoli és pathos, azaz érzékelés, vétel. Ahogy az elnevezésből sejthető, olyan közvetlen információátvitelt értünk alatta, ami két – vagy több – ember között

nem az érzékszerveken, illetve az ismert fizikai hordozókon keresztül történik.

Nagyon leegyszerűsítve elmék közötti közvetlen kommunikációra kell gondolni és nem kérdéses, miért izgalmas. Ha az elméink közötti kapcsolat valóban lehetséges lenne, alapvetően formálná át az emberi kommunikációt.

Valósággá válhat-e, amit a mesékből jól ismerünk? (forrás: giphy.com)

A beszéd, az arckifejezéseink, az írott szöveg a legjobb esetben is csak közvetett formában adják át gondolatainkat és érzéseinket, hiszen egy szubjektív szűrőn keresztül jutnak el a befogadó félhez. Az információátadás ilyen, új formája örökre megváltoztatná az önkifejezés árnyalatait, egymáshoz való viszonyunkat és az emberi kommunikáció mélységét! Bár ettől még nagyon messze vagyunk, egy nemrég megjelent tanulmány eredményei arra utalnak, hogy a gondolataink kommunikáció nélküli megosztása valósággá válhat!

Patkányoktól a Tetrisig

2013-ban a Duke Egyetem kutatócsoportjának sikerült két laboratóriumi patkány agya közt kapcsolatot létrehoznia.  A rágcsálók agykérgének motorikus információkat feldolgozó részébe mikroelektródákat ültettek. A kutatók először egy egyszerűbb feladatra tanították be az állatokat. Egy vízadagoló kapcsolójának megnyomását kellett elsajátítaniuk, amikor felvillant felette a fény. Ezt követően külön kamrába helyezték őket, majd leosztották az enkóder, illetve dekóder szerepeket. Előbbinek kellett agyi aktivitásával stimulálni a másikat, akinek be kellett fogadnia a feldolgozható jelet. Mindkét rágcsáló kamrájában ugyanazok a kapcsolók voltak, de csak az enkódernél villant fel a lámpa a táplálékot adagoló kar felett. Így a dekóder

pusztán a másik patkány agyából származó elektromos jelekre volt utalva,

mégis hetven százalékos sikerrel sikerült táplálékhoz jutnia! Az eredmények előrevetítették, hogy a telepátia ilyen formában akár emberek között sem lehetetlen.

A tetrisz jellegű játékban sikerült a résztvevőknek gondolatátvitel segítségével megoldani a feladatot! (forrás: giphy.com)

A mostani kísérletben egy tetrisz-szerű feladat keretei között igyekeztek három összekötött elméjű ember játékát koordinálni. Tehát

sikerült pusztán a gondolataik továbbításával, az eddig ismert kommunikációs technikák használata nélkül információt átadni

és teljesíteni a feladatot! A résztvevők fején elektródákat helyeztek el, és egy képernyő előtt ülve el kellett dönteniük, hogy a folyamatosan hulló, különböző alakú egységekből, milyen forgatásokkal tudnak helykihagyás nélküli sort alkotni. A három résztvevő közül kettő küldő szerepet töltött be, ők egy szobában helyezkedtek el, de nem kaptak lehetőséget a forgatásra. Ezt a másik szobában ülő harmadik társuknak kellett megtennie, aki azonban nem látta a játék alját, így a forgatási irányról való döntésében társaira kellett támaszkodnia. A küldők két villogó lámpa segítségével dönthettek a forgatás irányáról. Attól függően, hogy jobbra vagy balra akarták mozdítani a képernyőn érkező egységet, a gyorsabban vagy a lassabban villogó fényforrásra kellett nézniük. Az agyuk detektálta a lámpák eltérő villogási sebességét és ezt az érzékelési különbséget továbbították az elektródák információként a fogadónak. Tulajdonképpen az

elektromos impulzusok segítségével valódi fényhatás nélkül élte át ugyanazt a hatást,

amit a villogó lámpa okozott volna. A módszer segítségével a három játékosnak sikerült elvégezni a feladatot!

A jövő most kezdődik?

Bár az adatátvitel egyelőre viszonylag lassú és nem eléggé megbízható, a publikációt jegyző kutatók szerint az eredmények hatalmas lehetőség ígéretét hordozzák az emberiség számára. Jelenleg még gyerekcipőben jár a technológia, és ebben a formában nem kivitelezhető a széles körű használat. Ugyanakkor úgy gondolják, hogy a technológia fejlesztésével néhány évtizeden belül

adottak lehetnek a feltételek ahhoz, hogy képesek legyünk nagyobb közösségek agyát hálózatszerűen összekötni.

Az általuk használt technológiát éppen ezért BrainNetnek, azaz agyhálózatnak nevezték el. Nem tartják elképzelhetetlennek, hogy a közösségi oldalakat, az emberi elmék összekapcsolódásán alapuló, valódi közösségi hálózat váltsa fel a jövőben!

 

Felhasznált szakirodalom

Jiang, L., Stocco, A., Losey, D. M., Abernethy, J. A., Prat, C. S., & Rao, R. P. (2018). BrainNet: A Multi-Person Brain-to-Brain Interface for Direct Collaboration Between Brains. arXiv preprint arXiv:1809.08632.

Pais-Vieira, M., Lebedev, M., Kunicki, C., Wang, J., & Nicolelis, M. A. (2013). A brain-to-brain interface for real-time sharing of sensorimotor information. Scientific reports3, 1319.