A tudatmódosításról szakszerűen: haladóknak és kezdőknek

Ha a módosult tudatállapotok fogalmára gondolunk, legtöbbünknek minden bizonnyal az alkohol, a marihuána, az LSD, a heroin, a kokain és a többi pszichoaktív szer jut az eszébe. Pedig nem kellene! Nemcsak az az ember van ugyanis alternatív tudatállapotban, aki részeg vagy esetleg „be van állva”. A tudatmódosítás, illetve -módosulás valójában egy teljesen természetes folyamat, amely akár a személyes jóllétünket is szolgálhatja. Hogyan? Tisztázzuk a legfontosabb fogalmakat!

Figyelmünk iránya és koncentráltsága, képzeletünk élénksége és rendezettsége, valamint énünk tudatossága és határozottsága néha olyan mértékben megváltozhat, hogy ezt a módosulást jelentősnek érezzük, s ha ismét létrejön: azonnal felismerjük. Lényegében ezeket az átmeneti változásokat nevezzük módosult tudatállapotoknak. Az ilyen és ehhez hasonló mentális jelenségek a legtöbb esetben a hasznunkra válnak, néha azonban kifejezetten hátrányosak. A negatív példák elsősorban azokból a helyzetekből származnak, amikor az emberek visszaélnek alternatív tudatállapotaikkal. Ilyen például az alkoholfogyasztás a személyes konfliktusok megoldása helyett, vagy a folyamatos álmodozás a tanulás helyett.

S hogy mikor hasznos a tudatmódosítás? Nos, gyakorlatilag bármikor – feltéve, hogy a megfelelő körülmények között és a megfelelő célokra alkalmazzuk. A régi idők sámánjai például gyógyításra használták a különféle transzállapotokat. Korunk hipnózist alkalmazó pszichológusai ugyanígy tesznek. A közösen átélt spirituális élmények ehhez képest az egyes csoportok tagjainak összetartozás-érzetét képesek fokozni – legyen szó akár vallási, akár kulturális aktusokról. A ma egyre népszerűbbé váló relaxációs és meditációs technikák pedig végül, de nem utolsó sorban nemcsak az önismeretünket és az önkontrollunkat képesek fejleszteni, hanem

személyiségünk érettebbé és integráltabbá válását is elő tudják segíteni.

Amikor agyunk letér a jól bejárt útról

Módosult tudatállapotaink legfontosabb jellemzője talán az, hogy szubjektív élményeink átmenetileg ugyan, de erőteljesen megváltoznak. Habár számos különböző tényező okozhat efféle állapotokat, mégis sok hasonlóság figyelhető meg az azokat átélő emberek tapasztalataiban. A teljesség igénye nélkül az alábbiak a legfontosabbak:

• A figyelemben és az emlékezetben is átmeneti „rövidzárlatok” keletkeznek. A gondolkodásban megnő a tudattalan folyamatok szerepe. Képzeletben minden lehetséges lesz. Leromlik a valóság megítélése.
• Hirtelen világossá válnak bizonyos összefüggések. Egyes dolgok új megvilágításba kerülnek, egyes fogalmak pedig mélyebb értelmet nyernek. Váratlanul teljesen más színben tűnnek fel előttünk életünk bizonyos kapcsolatai és eseményei.
• Az észlelésben perceptuális torzítások, esetleg hallucinációk jelentkeznek. Mindezek miatt akár még a szinesztézia jelensége is létrejöhet (amikor például „látunk egy hangot” vagy „érzünk egy színt”).
• Megváltozik a testkép, módosulnak a testhatárok. A „test” és a „lélek” különválik, az „én” és az „univerzum” közötti határ feloldódik. A megszokottnál kisebbnek vagy épp nagyobbnak érezzük a testünket.
• Az idő észlelése módosul. Úgy érezzük, mintha az idő olykor felgyorsulna, olykor lelassulna, olykor pedig teljesen leállna.
• Változások következnek be az érzelmek átélésében. Meglehetősen intenzív emóciók jelentkeznek (a feldobott extázistól az erős félelemig terjedően).
• Élményeink olyannyira szokatlanok és rendkívüliek lesznek, hogy szavakkal körül sem tudjuk írni őket.
• Tudatunk átmenetileg az összes kontrollfunkcióját feladja: nem indít cselekvéseket, nem old meg problémákat – egyszerűen csak átadja magát az élmények sodrásának.
• Fogékonyabbá válunk a különféle sugalmazásokra, utasításokra és szuggesztiókra.
• Úgy érezzük, hogy felfrissültünk, megfiatalodtunk vagy egyenesen újjászülettünk.

Habár ezek az alternatív tudatállapotok legfőbb sajátosságai, azt azért nem állíthatjuk, hogy az efféle változások mindenkinél kötelezően meg fognak jelenni. Csak annyit jelenthetünk ki, hogy létezik egy olyan jellegzetes élményszerkezet, amelyre az egyes emberek tapasztalatai jobban vagy kevésbé jól hasonlítanak a saját tudatállapotaikban.

Így bomlik meg az elme rendje

Normál tudatállapotunkat bizonyos stabilizáló tényezők tartják fenn. Ilyen például a külső ingerek változékonysága vagy az arousal optimális szintje. Mindezek feltétele ugyanakkor az is, hogy a külső és a belső környezet fizikai, kémiai és biológiai jellemzői (mint például a testünk hőmérséklete vagy a vérünk pH-értéke) mind adott határértékek között legyenek. Ha tehát tudatosságunk egyik „tartóoszlopa” váratlanul megbillen, elménk egész rendszere változni kezd, s előbb-utóbb egy módosult tudatállapot jön létre.

Az alternatív tudatállapotokat létrehozó tényezőket indukciós módszereknek nevezzük. Ezek az indukciós feltételek a tudat normális működését átmenetileg destabilizálni képesek, így merőben új élménymintázatokat hoznak létre. Módosult tudatállapotok háromféle módon keletkezhetnek. Létrehozhatóak egyrészt kémiai anyagokkal (például heroinnal, marihuánával, kokainnal vagy LSD-vel), másrészt fiziológiai technikákkal (például monoton dobolással, intenzív táncolással, hiperventillációval vagy esetleg futással), harmadrészt pedig pszichológiai módszerekkel (például ingermegvonással, hipnózissal, meditációval vagy épp relaxációval).

Az alternatív tudatállapotokat előidéző indukciós módszerek és feltételek jól láthatóan igen sokfélék lehetnek. Mégis vannak közös vonásaik.

Ezek a következők:

• a külső ingerlés megváltozása: az érzékszerveinket érő ingerek mennyisége és változatossága egyaránt módosulhat (egy diszkóban például a szokásosnál több hang- és fényinger bombáz bennünket, míg a koncentratív meditációk során pedig mindig csak egy szót vagy egy mozdulatot ismételgetnek a gyakorlók).
• a figyelmi fókusz megváltozása: figyelmünk szélsőségesen beszűkülhet vagy kitágulhat (hipnózis esetén például a hipnotizált személy figyelme teljesen beszűkül a hipnotizőr szavaira, míg a megnyíló meditációk során egyszerre próbálnak meg mindenre odafigyelni a gyakorlók).
• a fizikai aktivitás megváltozása: testünk és idegrendszerünk aktiváltsága egyaránt jelentősen megnövekedhet vagy épp lecsökkenhet (a rockzenére táncoló emberek például intenzív mozgást végeznek, míg a meditáló személyek egy helyben ülnek vagy fekszenek).
• a fiziológiai állapot megváltozása: agyunk funkcionálása bizonyos kémiai vegyületek jelenléte vagy hiánya miatt egyaránt módosulhat (a gyógyszerszedés, a böjtölés, a kiszáradás és az oxigénhiány például mind hatással lehetnek az agyműködésünkre).

Veszélyes-e hát a tudatmódosítás?

Aligha. Pontosabban: nem minden esetben és formában! Pszichedelikus szereket fogyasztani természetesen sohasem ajánlott, bizonyos tudatmódosító technikákat azonban nyugodtan kipróbálhatunk. Ide tartozik például a jóga, a meditáció, a relaxáció, a futás, a transztánc vagy épp a hipnózisindukció (ez utóbbihoz persze egy képzett hipnotizőr is kelleni fog). Az efféle módszerek legnagyobb előnye, hogy ahelyett, hogy rombolnák, egyenesen építik az egészségünket és a személyiségünket. Ráadásul teljesen ingyen vannak – a különféle drogoknál legalábbis sokkal olcsóbbak. De semmi pánik: időnként magától, teljesen automatikusan is módosul az emberi tudat. Például alvás közben, szülés alatt, amikor felszökik a lázunk vagy amikor szerelmesek vagyunk…