A nyár beköszöntével szinte csillapíthatatlan vágyat érzünk a természetben levés iránt. Szép időben legszívesebben otthagynánk az íróasztalunkat a számtalan elintézetlen feladattal, és csak úgy felkerekednénk, hogy élvezzük a jó időt. Az esetek többségében valamilyen vízpartot választunk kikapcsolódásunk színhelyéül. A víz azonban nemcsak felfrissülést nyújt a nyári kánikulában, hanem a mentális egészségünk javítására is jelentős hatással van. Gondoljunk csak arra, milyen kellemesen érezzük magunkat a Balaton partján sétálva. Honnan jön a víznek ez az utánozhatatlan varázsa? Miért érezzük magunkat jobban már csak a víz látványától is? Cikkünkben ezekre a kérdésekre kerestük a választ a Psychologie Heute magazin által összegyűjtött kutatások segítségével.

A víz az élet bölcsője. Egy olyan bölcső, ami tulajdonképpen nem más, mint egy vegyület hidrogénből és oxigénből, mégis a földi élet meghatározója. Nemcsak a szomjúságunkat olthatjuk vele, hanem a lelkünknek is felfrissülést biztosít. Különösen nyár közeledtével tűnődünk el egyre gyakrabban tanulás vagy munka közben azon, hogy milyen jó lenne most, a parton sütkérezve hallgatni a víz morajlását, és egyszerűen csak élvezni a természetet.

A víz iránti szeretetünk egyetemes, mely bár eltérő mértékben, de minden kultúrában jelen van. „Néhány törzs például úgy tartja, hogy a meg nem született gyermekek lelkei vízinövények formájában léteznek, mielőtt az anyaméhbe jutnának, ahol emberi lélekkel töltődnek fel. A látogatókat pedig vízzel köszöntik, hogy a meg nem született, és a már elhalálozott lelkek állandó jelenlétével tisztában legyenek.” – írja a Psychologie Heute.

Ezen hidrogénből és oxigénből álló vegyületnek a varázsa tehát univerzális. Gondoljunk csak arra, hogy legtöbbünk számára a nyaralás, a kikapcsolódás, a lelki feltöltődés egyet jelent a stranddal, napozással és úszással. Legyen szó tengerről, tópartról vagy folyóról.

Honnan származik ez a hatalmas vonzereje a víznek?

Ez a kérdés az utóbbi években számtalan kutató érdeklődését felkeltette, és rengeteg tanulmány készült a témában. Kutatások igazolták, hogy azokat a tájakat értékeljük attraktívabbnak, amelyek víz közelében fekszenek. Elég csak arra gondolnunk, milyen hatást tesznek ránk a betontenger vagy a plázák közepén elhelyezett szökőkutak, akváriumok és különböző növények.

George Mac-Kerron és munkatársai (University of Sussex) és Susana Mourato (London School of Economics & Political Sience) egy speciális okostelefonos applikációval vizsgálta több mint 22 000 vizsgálati személy hangulatát. Ezeknek a személyeknek a helyzetét a telefonjukban lévő GPS koordináták mutatták, és ennek megfelelően kellett a hangulatukat értékelniük. Az eredmények egyértelműen azt mutatták, hogy a vizsgálati személyek

szignifikánsan boldogabbnak érezték magukat vízközeli helyeken,

mint hegy, erdő vagy mező közelében, ahol nem volt megtalálható nagyobb vizű terület. Ez tehát azt jelentené, hogy a vízpart közelében lakó emberek boldogabbak, kiegyensúlyozottabbak a vízparttól távol élő társaiknál?

Egy ír kutatás eredményei igazolták ezt a feltételezést. Azoknak a vizsgálati személyek, akik kevesebb mint öt kilométerre laktak a vízparttól, lényegesen jobb volt a közérzetük, mint a vízparttól 5 kilométernél távolabb lakóknak. Azoknál a személyeknél pedig, akik kevesebb mint 2 kilométerre laktak a víztől, szignifikánsan magasabb volt az elégedettségi szintjük.

Egy másik, a Bonn Universität által vezetett kísérletben a résztvevőket egy folyóparti séta után interjúvolták meg. A megkérdezettek egy része magasabb elégedettségről és szabadságérzetről számolt be, mások pedig inspirálva érezték magukat.

Képzeletüket szabadjára engedve olyan kérdésekkel kezdtek el foglalkozni, mint a az élet értelme és a spiritualitás.

A víz színének hatása

Japán kutatók azt vizsgálták, hogy milyen hatással van ránk a víz színe. Ugyanis már a kék szín önmagában nyugtatólag hat az emberre. Ebben a kísérletben a résztevőknek egy hosszadalmas, fárasztó számítógépes játékkal kellett játszaniuk, kék, piros vagy zöld falú szobában. Azok, akik a kék falú szobában ültek, kevésbé érezték magukat kimerültnek, kisebb mértékű klausztrofóbiáról számoltak be, és a szívverésük is egyenletesebb volt azoknál a társaiknál, akik a piros vagy a sárga falú szobákban ültek. Ezenfelül megállapították, hogy a kék fény aktiválja a neurális hálózatunkat, ami lehetővé teszi, hogy odafigyeljünk és megértsük a másik embert.

Egy másik japán kutatás ugyancsak kimutatta,

hogy a víz csobogásának a hangja olyan hatással van a prefrontális kéreg aktivitására, mint a meditáció.

Egy kaliforniai kutatócsoport pedig krónikus fájdalomtól szenvedő rákos betegeknek mutatott óceánt, vízesést és patakot ábrázoló videókat, melyeknek hatására a betegek kortizol- és adrenalinszintje átlagosan 20 és 30 százalék közötti csökkenést mutatott.

Ebből láthatjuk tehát, hogy már csupán a víz látványa is óriási hatással lehet ránk és az egészségünkre is.

Ezért is ajánlott főleg jó időben, a nyár közeledtével kimozdulnunk, és egyre több időt töltenünk a természetben, lehetőleg olyan helyen, ahol víz is található. Hiszen a víz varázsa nemcsak külföldön, a sós vizű tengerek mellett van jelen, hanem például parkokban, szökőkutak közelében vagy hazai erdeink kisvizű patakjai mellett is.

 

A cikk alapjául szolgáló cikk itt található.