Ahogy bent, úgy kint – a belső rend kivetülése

„Rend és rendszer nélkül nem lehet élni” – írja Polcz Alaine pszichológus. Életünk minden területét sajátos szabályaink szerint rendezzük be, melyek áthatják minden pillanatunkat. Általánosan elfogadott vélekedés, hogy a belső rendünk képződik le környezetünkben is, hogy akinek rend van a fejében és képes rendszerezni gondolatait, érzéseit, az otthonát is rendben tudja tartani. Milyen típusai léteznek a rendnek? Miért esik nehezünkre mások rendjéhez alkalmazkodni? Hogyan változik életünk során a saját rendünk?

Első lépésként tegyük rendbe magát a rend fogalmát. Egyszerű feladatnak tűnhet, azonban ha jobban belegondolunk, nagyon is szubjektív dologról van szó. Általánosságban a rend a tárgyak olyan értelmes elrendezését jelenti, amely a célirányos cselekvést szolgálja. Tehát a kiindulópont a célunk meghatározása, melyhez igazíthatjuk későbbi cselekvéseinket, és környezetünk tárgyait is ezen cél elérésének szolgálatába állíthatjuk.

A rendetlenség meglepő módon nem a rend hiánya, csupán egy másik megjelenési formája. Hiszen a rendetlenség egy sajátos rendszert feltételez, gazdája pedig átlátva a látszólagos felfordulást, tökéletesen elboldogul benne. Sőt, gyakran még otthonosan is érzi magát. A rend valódi ellentéte a káosz, amely nélkülöz mindenfajta szabályosságot. A rendetlenség definíciójának további nehézsége, hogy egyénenként, történelmi koronként és országonként is változhat. Polcz Alaine Rend és rendetlenség című könyve megírását aprólékos kutatómunkára alapozta, melynek során kérdőíves eljárással derítette fel különböző életkorú és társadalmi rangú személyek rendfogalmait. A felmérés során igen eltérő vélemények születtek: egyesek szerint az minősül rendetlenségnek, ha a háztartás tárgyai nem a helyükre kerülnek, míg mások szerint sokkal inkább tekinthető jellemhibának, rossz szokásnak.

A minket körülvevő rend vagy rendetlenség valójában az aktuális lelkiállapotunk kivetülése a tárgyi világra.

Mind a rend, mint a rendetlenség átmeneti állapot, folyamat. A hullámzás több tényezőtől függ, melyek közül a legkiemelkedőbb az érzelmi állapot. Sokszor elég egy megterhelő élethelyzet, hogy a hosszú időn keresztül gondosan építgetett rend egy csapásra összeomoljon. Személyes környezetünk sokat elárul arról, hogy is vagyunk jelen saját életünkben. Mi uraljuk-e, a tárgyaink minket szolgálnak-e, vagy éppen ellenkezőleg, csak tehetetlenül sodródunk a mosatlan ruhakupacok és koszos edények halmai között.

A rend megnyilvánulási formái

Egyesek számára a rend szó hallatán az IKEA katalógusokból ismert, ügyesen összelegózott otthonok jutnak eszükbe: élére állított könyvek, tökéletes helykitöltés, szimmetria. Polcz Alaine ezt a fajta szembetűnőbb, felszíni rendezettséget formai rendnek nevezte. Ezzel szemben a lényegi rend a mélyebb struktúrákat érinti. Az aktuális célokhoz igazodó, oldott formájú rendetlenség sokkal hasznosabb, mint egy öncélú formai rend, utóbbi ugyanis nem szolgálja a napi tennivalók elvégzését, így akár még károsnak is minősülhet. Természetesen a laza rendetlenségnek is megvannak az optimális keretei, egy végtelenül kaotikus állapot a súlyos válsághelyzetek vagy pszichiátriai zavarok velejárója (Polcz, 1996).

A  jó rendetlenség lényegi rend és formai rendetlenség. A rossz rend lényegi rendetlenség és formai rend.

Két rend összecsapása

Akárcsak a mimika vagy a mozgás, a rend folyamata is egy kevésbé tudatos szinten zajlik. Ezért nehéz meghatározni  még a saját rendünkhöz fűződő viszonyunkat is. Mégis olyan erős hatása van, hogy vezérli mások rendjéről alkotott véleményünket. Egy új kapcsolattal járó összeköltözés egyúttal állandó harcteret is jelenthet, ahol mindkét fél a saját akaratának érvényesítéséért küzd. A kis szabályok, rituálék összehangolása nem egyszerű feladat, sokszor még az összeszokott párokat is próbára teszi. Különösen nehéz a helyzet, ha a felek habitusa és rendhez való viszonya merőben eltérő: egy rendmániás számára sosem lesz elfogadható a trehány mintát képviselő stílusa. A probléma felszíni forrása helyett érdemes a konfliktus mélyére tekinteni. A rendhez való viszony és a szabályok felállítása is a kontroll kérdéséről szól, amely már a kapcsolat mélyebb dinamikáját érinti. A cél minden esetben a két rendszer összehajlítása, elsőként a mindkét félre vonatkozó közös szabályok meghatározásával.

A rend és az életkor

Általános iskolai emlékeink között bizonyára találunk olyan osztálytársat, akinek mindig kifogástalan külalakúak voltak a gondosan becsomagolt füzetei. Vagy az egyetemi csoporttársaink között olyat, akiknek a jegyzetei mindig biztos menedéket nyújtottak az egész évfolyam számára. Mint ahogy a pszichológia számos más területe is igazolja, a gyerekkorban kapott minták ezen a téren is döntő fontosságúak. A veleszületett hajlam helyett a rendre való törekvés inkább tekinthető a nevelés kérdésének.

A rendhez való viszonyunk azonban életszakaszonként eltérő lehet. A rendetlenség szempontjából leginkább kitüntetett életkor a kamaszkor. A kamasz lelkének kuszasága, identitáskeresése, átmeneti céltalansága kivetül környezetére is. Az élet folyamán egy szakítás után tárulhat hasonló életkép elénk, pizzás dobozokkal és koszos ruhákkal a horizonton, ameddig csak a szem ellát. Az érzelmi megrázkódtatás miatt azonban ilyenkor természetes az átmeneti visszacsúszás.

Ragaszkodás és elengedés – amit birtokolsz, az birtokba vesz

Egyre népszerűbb a minimalista életstílus, mint például a 100 things challenge, amelynek lényege személyes tárgyaink számának drasztikus lecsökkentése. A legtöbben azonban még mindig előszeretettel vesszük körül magunkat tárgyakkal. Minden egyes megszerzett tárgy jelentéssel bír, kivált belőlünk valamit: otthonosan, biztonságosan érezzük magunkat tőlük, vagy épp a hatalmunkat erősítjük a státusszimbólumokkal. A szükséges holmikat és a lomokat fontos elkülöníteni egymástól. A túl sok kéretlen, keresetlen, használatlan vagy épp befejezetlen holmi figyelmeztető jele lehet a továbblépés szükségességének (Geralin, 2015). Amikor elkezd zavarni az addig megszokott környezet, szenvedni, fuldokolni kezdünk tőle, elkerülhetetlen a változás.

A nagytakarítás felfogható egyfajta lelki tisztítókúraként is,

amikor az új céloknak megfelelően rendszerezzük, átrendezzük a meglévő dolgainkat, és megszabadulunk egy részüktől.

Egy munkahely, életszakasz ugyanúgy kinőhető, mint egy kapcsolat. Az idejétmúlt rend felszámolására sokszor maga az élet kényszerít rá minket. A pszichológiában tárgyvesztésnek neveznek mindenfajta veszteségélményt: egy konkrét személy, a munkánk, vagyonunk, egészségünk elvesztését is. A gyászmunka fontos lépése a szeretett személy emlékét őrző tárgyak kiszelektálása. Az egészséges továbblépés záloga a fokozatos belső feldolgozás során kialakuló új rend.

A talajvesztettség állapotában kapaszkodót nyújthat például a mandalarajzolás, melyet Jung (1972) nyomán napjainkban művészetterápiás eszközként is használnak. A mandalák szimmetrikus ismétlődéseket tartalmazó, önmagukban zárt körök, amelyek Jung szerint az ént fejezik ki. Logikai törvényszerűségeken alapulnak, így egyszerre ábrázolják és teremtik meg a rendet. A szerkesztés bizonyos szabályai és kötöttségei biztonságos keretet adnak olyan érzelmek kifejezéséhez is, amelyeket másként nem lehet. Emellett az alkotásba való belefeledkezés önmagában is jótékony hatású és az önismerethez is hozzásegít. A terapeutával való közös értelmezés során pedig megfejthetőek a mögöttes tartalmak.

A rend hatása

Ahogy alakítjuk környezetünket, úgy a környezet is visszahat ránk. Egy rendetlen otthon nemcsak fizikai, de érzelmi szinten is rossz hatással van tulajdonosára. A káosz növeli a stressz és a szorongás szintjét. Ezért fontos munkakörnyezetünk tudatos berendezése is, mellyel hatékonyan javítható a munkateljesítmény.

Érdemes végiggondolni, számunkra mi a rend személyes jelentése. Ha inkább a térbeli dimenzióban gondolkodunk, a tárgyak logikus elrendezésében találjuk meg a rendszert. Ha az időbeosztást vesszük alapul, napirendünk és a rendelkezésünkre álló idő ésszerű beosztása szintjén van teendőnk. A rend nem csupán arról szól, hogy kevesebb holmival vegyük körül magunkat, hanem arról is, hogy több időnk maradjon. A rend kialakításának első lépése önmagunk alaposabb megismerése, majd a kívánt korrekciós célok világos meghatározása. Ezután gyakorlattá kell tenni, bejáratni és megszilárdítani az új szokásokat, melyek segítenek a hozzánk leginkább passzoló rend megőrzésében.

•••

Mit tehetünk a saját személyes környezetünkben a lelki és mentális egészségünkért? Miként változik meg életünk környezetünk átrendezésével? Hogyan találkozik a pszichológia és a lakberendezés? Gyere el a Mindset Pszicho-Kávéház februári előadására, ahol Hunya Csilla pszichológus vezet be minket az otthonpszichológia, a tárgyi környezet lélektanába!