Sigmund Freud nevét a pszichológiában mindenki ismeri, de a tudományterület határain túl sem sokaknak kell bemutatni. Ő volt a huszadik század egyik legnagyobb tudósa, a humán tudományok mestere, a modern pszichológia meghatározó alakja, akinek tanait mai napig sok helyen oktatják és használják. Mégis, ki áll az elméletek mögött? Ki volt Freud valójában?
Sigmund Freud a pszichológia egyik legkiemelkedőbb alakja, ezt még legnagyobb kritikusai sem vonják kétségbe. Az emberekről való gondolkodást, a pszichiátriai vélekedést alapjaiban változtatta meg munkássága, melynek legkiemelkedőbb pontjai a topográfiai modell és a pszichoszexuális fejlődés általa leírt mintázata. (A topográfiai modellben az én három részéről – id, ego, superego – értekezik Freud, míg másik elméletében a pszichoszexuális érés stádiumait sorolja, kiemelten foglalkozva azok személyiségformáló erejével). Ezek mellett természetesen munkásságának gyakorlati oldala (a szabad asszociációk alkalmazása és az álomfejtés részletes vizsgálata) is a mai napig mérvadó a humán tudományokban.
Szakmai érdemei folytán Freud személyével is sokat foglalkoztak az idők során. Ennek oka egészen magától értetődő: szeretnénk minél többet tudni az emberről az elméletek mögött – arról, milyen háttérből is érkezik valaki, akinek a fejéből ilyen gondolatok pattantak ki.
Freudról rendszerint tudják az emberek, hogy szép kort élt meg, munkássága elsődlegesen Bécshez kötődött, nagyjából a századforduló környékén dolgozott. Ezek mellett zsidó származása is általánosan ismeretes. Cikkünkben tíz további érdekességet listáztunk, hogy a szakma kiemelkedő alakját még jobban megismerhessük:
- Szülei, Jakab Freud és Amalia Nathansohn között mintegy húsz év korkülönbség volt a férfi javára, akinek nem is ez volt az első házassága. Amaliatól nyolc gyermeke született, akik közül Sigmond Freud volt a legidősebb.
- A gyermek eredetileg Sigismund Schlomo Freud néven látta meg a napvilágot, 1856 május 6-án, a mai Csehország területén. Bár családja zsidó vallású volt, Sigmund maga nem volt gyakorló hívő.
- Freud burokban született.
- Sigmundnak megkülönböztetett helye volt a családban: ő volt édesanyja kedvence. Ezt példázza, hogy a meglehetősen szűkös családi házban Sigi (ahogy édesanyja hívta) külön szobát kapott.
- Eredeti tanulmányai során Freud zoológiával foglalkozott, halak és angolnák idegrendszerét vizsgálta a bécsi egyetemen.
- A tudós életét erősen befolyásolta származása: professzionális karrierjére és családi életére is kihatott a kor náci szellemisége. Freud öt lánytestvére közül négyen koncentrációs táborban haltak meg.
- Freud korának gondolkodását megelőzve nyilatkozott a homoszexualitásról. Úgy vélte, születésekor minden ember biszexuális, vagyis mindkét nemhez vonzódhat, később pedig ebből a biszexualitásból alakul ki a homo-, illetve heteroszexualitás. 1920-ban írást is közölt a témában A női homoszexualitás egy esetének pszichogenéziséről címmel. Ekkoriban terápiás keretek közt foglalkozott egy leszbikus lánnyal, akit szülei „kigyógyítottak” volna „betegségéből”. Később mind a homoszexualitás, mind a női szexualitás témakörében publikált még.
- Feljegyzések szerint a pszichológus láncdohányos volt. 1923-ban rákos megbetegedést diagnosztizáltak nála, amit követően tizenhat év alatt harminc operáción esett át, mire 1939. szeptember 23-án, 83 évesen elhunyt.
- Freudnak magának hat gyermeke született Martha Bernaysal való házasságából, a gyerekek révén pedig nyolc unokája. Anna Freud – aki a tudományban szintén elismert személy– az egyedüli gyermeke, aki nem vitte tovább a családi vérvonalat.
- Sigmund negyedik gyermekének másodszülöttje a híres festő, Lucian Freud. (Luciannak rossz nyelvek szerint negyven gyermeke is lehet. Annyi bizonyos, hogy házasságaiból 14, további kapcsolataiból pedig 12 gyermeke született.)
Forrás:
Jones, E. (1953). The life and work of Sigmund Freud. Oxford, England: Basic Books.
Margolis, D. P. (1989). Freud and his Mother. Modern Psychoanalysis, 14(1), 37-56.
Freud, S. (1999). The Psychogenesis of a Case of Homosexuality in a Woman (1920). That Obscure Subject of Desire: Freud's Female Homosexual Revisited, 13.
