Hogy nézzen ki az önéletrajzom? Mi az, amit először észrevesznek rajta a HR-esek? Mire fognak emlékezni a felsorolt tapasztalataimból? Vendégszerzőnk, Vörösmarty Gergő írása.

Ezekre a kérdésekre a szociálpszichológia a gyakorlati életben is hasznosítható válaszokat adhat. A jól összeállított CV megragadja a figyelmet, röviden összefoglalja mindazt, ami releváns tapasztalat, tanulmány vagy képesség lehet az adott pozícióhoz, és ami a legfontosabb:

bejuttat minket az első interjúra.

Ahhoz, hogy megértsük, milyen hatások érvényesülnek azalatt a rövid idő alatt, amíg a munkaügyes kollégák átnézik az önéletrajzot, tisztában kell lennünk néhány pszichológiai jelenséggel.

A munkaerőpiacon a CV a bemutatkozásunkként működik, tükröznie kell nemcsak a szakmai hátterünket, rátermettségünket, de a személyes tulajdonságainkat, énmárkánkat is – ezen keresztül építi fel az önéletrajz a HR-esre tett első benyomást.

Ha személyesen találkozunk valakivel, akkor az első benyomást a könnyen elérhető, külső tulajdonságok határozzák meg, mint például a fizikai megjelenés és a látható viselkedés. Azonban ahhoz, hogy az észlelt tulajdonságokat értelmezni tudjuk, vissza kell nyúlnunk hozzáférhető tudásunkhoz, korábban kialakult asszociációinkhoz. Az asszociáció folyamata során két tudattartalom között alakul ki kapcsolat, így például az elegáns megjelenés előhívhatja a professzionalitással kapcsolatos gondolatainkat.

De hogyan is alakul pontosan az első benyomás önéletrajzok esetén?

1. A külső megjelenés

Smith és Mackie szociálpszichológusok beszámolnak egy vizsgálatról, amelyben egyetemistákat kértek meg arra, hogy értékeljék ki egy álláshirdetésre jelentkezők önéletrajzait. Az eredmények azt mutatták, hogy a munkaadók rátermettebbnek értékelték a külsőleg vonzó jelentkezőket. Egy profi fotós által készített,

jó benyomást keltő fotóval nagyobb az esély,

hogy a munkaadók alkalmasnak találjanak bennünket az állás betöltésére. Egy másik kutatás pedig arra világított rá, hogy a kiválasztás során nagy szerepe van annak is, hogy az önéletrajz tervezése során milyen elrendezést választunk –

a formális dizájnt használók

nagyobb valószínűséggel kaptak lehetőséget az állásinterjúra. Elgondolkodtató, hogy az önéletrajz külső megjelenése nemcsak az amatőr, de a szakértő felvételiztetőket is hasonló módon befolyásolta.

2. A viselkedés

Ahogyan a személyes találkozók során, úgy rögtön a bemutatkozásunkkor, tehát az önéletrajzon sem mindegy, hogyan viselkedünk – még ha ennek csak közvetett is a hatása. Különösen akkor mutatkozhat meg az, hogy a kiválasztást végző szakemberek a személy tulajdonságaira a viselkedése alapján következtetnek, mikor az önéletrajzban megjelenik a szabadidős tevékenységek leírása. Egy kutatás eredményre rámutatott, hogy a tanórán kívüli tevékenységet végző, és az ezt CV-jükben feltüntető fiatalok motivációja nagyon különböző lehet: a munkaerőpiacra lépés előtt kezdett tevékenységek (mint például az önkénteskedés)

nagyrészt külső motivációból építkeztek.

A viselkedés és az első benyomás kapcsolata azonban egy egészen más formában is megmutatkozik. Kutatók első interjú során figyeltek meg interjúztatókat. Az eredmények szerint azok a felvételiztetők, akik a jelentkezők teszteredményei alapján pozitív első benyomásokat alakítottak ki magukban, pozitívabban és több megerősítést alkalmazva viselkedtek az interjú során.

Látható, milyen veszélyeket rejt magában, ha a viselkedés alapján igyekeznek megítélni az álláskereső belső tulajdonságait: a személy motivációinak és személyiségének ismerete nélkül nehéz pontos következtetéseket megfogalmazni. Ezért nem árt, ha az álláskereső a róla kialakított első benyomást proaktívan, már az önéletrajz során tudatosan építi.

Csak a külsőségek számítanak?

Szerencsére nem. Több kutatás egyhangúlag is azt mutatta, hogy nem elegendő az, ha az állásra jelentkező jó színben tünteti fel magát, ezt bizonyos hard factekkel, tényekkel alá is kell támasztania. A vizsgálatok során a releváns iskolai és munkahelyi tapasztalatokat felsoroló önéletrajzok nagyobb valószínűséggel kerültek kiválasztásra, valamint az iskolán, munkán kívüli tevékenységek is befolyásolták az eljárást.

Hiába azonban a jó szakmai tapasztalat és a jó nevű egyetem, ha nem tudjuk azt sikeresen eladni a munkaerőpiacon. Ma már mindenki önmaga márkaszakértője és értékesítési tanácsadója. Általános iskolai tanáromtól hallottam sokszor, hogy

„nem elég jónak lenni, annak is kell látszani”

– megfontolandó tanács ez az álláskeresés során is.