Ami közös bennünk – a tudattalan színe és fonákja

„Önmagad beutazása: a mindenség beutazása” – írja Weöres Sándor. Mit érthetünk a mindenségen? Az emberiség ősidők óta megszerzett tudása mindannyiunk számára rendelkezésre áll – tudattalanunkban olyan motívumokat, képeket hordozunk, melyek észrevétlenül gyakorolnak hatást mindennapjainkra. A bennünk rejlő mindenség felfedezésének egyik eleme talán, ha megpróbáljuk megérteni ezt a komplex, bennünk rejlő folyamatot, amely a kollektív tudattalanból ered.

A tudattalan, ahogyan nevéből is kitűnik, számunkra ismeretlen tartalmak tárháza. Bizonyos esetekben azonban hozzáférhetővé válhat, például az álom Freud szerint a „tudattalanhoz vezető királyi út”. Carl Gustav Jung, Freud egyik tanítványa azonban ennél is mélyebben igyekezett megérteni a tudattalan rejtelmeit.

Az emberiség történetei

Jung szerint a tudattalan két tartományra osztható. Az egyik a személyes: az egyénre sajátosan vonatkozó tartalmak összessége. Többek között az elfojtott emlékek, nem tudatosuló vágyak és félelmek tartoznak ide. Jung feltételezése szerint azonban a tudattalan nem csak egyéni. Létezik egy hozzáférhetetlen, mindannyiunk számára közös tartalmakat hordozó része is. A kollektív tudattalanban velünk született ősi ösztönök, emlékek őrződnek, melyek ősidők óta közösek az emberiséggel. Mindannyian hordozunk önmagunkban olyan közös benyomásokat az életről, természetről, világról, emberről melyek túlmutatnak az egyén személyiségén és egységet alkotnak.

Figyeljük meg a mesék és mítoszok világát! A mitológiában bármely nemzet mítoszait is olvassuk, általában ugyanazt a lényegi mintázatot láthatjuk: a jó és a gonosz harca, a két pólus eggyé olvadása:

a kettősség összeforr és egységet alkot.

Az ősi egyiptomiak hitvilága, a középkori európaiak kereszténysége, a japánok, maják, vikingek mondavilága mind-mind egymáshoz hasonló motívumokat hordoz. Hősök és ellenségek, értékek, melyeket a hősök szereznek meg vagy veszítenek el. A népmesékben, mesékben is ugyanez történik. Az emberiség közös gyökerei nyilvánulnak meg az így tetten érhető kollektív tudattalanban.

A közös emberi tapasztalatok az archetípusok, melyek archetipikus képekként jelennek meg. Azonban nem csak álmaikban, fantáziáinkban törhetnek elő. Az archetípus az egész életünket átható, mindenre kiterjedő, legnagyobb hatású őskép. Egy alapminta, alapstruktúra, mely hidat alkot belső és külső között. Az élet archetipikus kontroll alatt zajlik, hiszen minden ember kollektív tudattalanjában jelen vannak azon ősi tapasztalatok, melyek minden emberi közösséget jellemeznek.

Arhetípusok: az anya és apa ősképe

Az archetípusok megjelenésének egyik formája a nagy anya és apa képe. Az ősanya mint archetipikus kép magában hordozza a gondoskodás, termékenység, szeretetteljesség voltát. Feltétel nélkül elfogadó, óvó-féltő, segítő erőket mozgósít. A természeti kultúrákban az ősanya, istenanya megjelenése ez. Ám ha belegondolunk, miket társítunk gondolatban az anya szóhoz, hasonló képek jelennek meg.

Az apa, ősapa szimbolikája a gondoskodásra képes, bölcs férfi. Tettre kész, megbízható, védelmező, támogató. Szellemi vezető, aki útmutatást nyújtván arra törekszik, hogy segítse kiteljesedni a gyermekeiben rejlő potenciált. A különböző kultúrák istenképei mind tartalmazzák ezen jellemzőket, ahogyan az apa szó is hasonló képeket hív elő mindnyájunkból.

Az anya és apa archetípus nem választható el a női és férfi princípiumtól sem. Az archetipikus nő és archetipikus férfi képe mindannyiunk számára ugyanazon tartalmakkal bír, megalkotván a női és férfi értékek gyökerét. Azonban a nő és a férfi nem önmagában van jelen: a nők és a férfiak egyaránt hordoznak valamit a másik nemhez társított archetipikus jellemzőkből. Minden egyénben jelen van az anima és az animusz – a férfi és a nő.

Az anima és az animusz mint a jin és jang

Az ellenkező nemből magunkban hordozott kvalitások: a férfiak tudattalanjában a női archetípus az anima, míg nőknél a maszkulin archetípus az animusz. Az anima–animusz jelenik meg többek között a jin-jang szimbolikájában. A nőies és férfias elemek kölcsönhatása alkotja meg az egységet – ahogyan a személyiséget is.

Az anima mindazon női belső archetipikus értékek összessége, melyek az életet, a gondoskodást, érzelmi gazdagságot mutatják. Azonban a bennünk rejlő anima tartalmazza a saját anyától átvett értékeket is, ám a párkapcsolati tapasztalatok és a társadalmi környezet is hatással van rá, milyen jellegű animát fejlesztünk ki magunk számára. Ha az anyakép megrongálódik, az anyával/nővel társított belső képzetek is negatívakká válhatnak. A túl erős vagy elfojtott anima pedig problémákat is okozhat.

Az animusz a kollektíven öröklött férfiképen túl tartalmazza az apáról és a férfiakról alkotott benyomásokat. Az erős, pozitív animusz belső tartást adhat, azonban a túl erős vagy negatív dominanciával bíró animusz szintén veszélyeket rejthet magában.

Az anima és az animusz, a férfiban lakó nő és a nőben lakó férfi a személyiségen kívül a vonzalom érzését is befolyásolja. Jung szerint a legfontosabb archetípusos rendszerek a másik nem felé való kapcsolatteremtést szabályozzák. Amikor egy férfi vonzalmat érez egy nő iránt,

a saját animáját, tudattalan női minőségét látja a nőben megtestesülni

– és fordítva: a nő a saját animuszát látja meg a számára vonzó férfiban. Voltaképpen tehát önmagunk belső értékeinek a meglátása hathat ránk egy másik személy által. Az elképzelést vizsgálva, számtalan kutatás során bizonyították, hogy a hasonlóhoz vonzódunk. Ebből a nézőpontból a tudattalanok összekapcsolódása nem más, mint a valódi lelki társ megtalálása.

Mindannyian magunkban hordozzuk az emberiség ősi tudásának gyökereit. A kollektív tudattalanban megjelenő archetípusok végigkísérik életünket, személyiségünket, és ott vannak a választásainkban, párkapcsolatainkban is. Önismerettel egyre közelebb kerülhetünk a bennünk rejlő animához, animuszhoz, megfigyelvén szüleinket, őseinket és a történeteiket. Weöres Sándor szavaival élve: „Szállj le önmagad mélyére, mint egy kútba; s ahogy a határolt kút mélyén megtalálod a határtalan talajvizet: változó egyéniséged alatt megtalálod a változatlan létezést.”