A barátság az egyik legfontosabb kapcsolat az ember életében, a közös értékrend, az egymás iránti bizalom, valamint lojalitás meghatározó lehet minden érintett fél számára. Pontosan ezért, egy-egy nehezebb helyzet vagy konfliktus miatt ritkán szűnnek meg barátságok. Ugyanakkor ebben a fontos kapcsolatban találkozhatunk fájdalmas érzésekkel is, hiszen nemcsak örökké tartó barátságok léteznek, néha a barátságok is véget érhetnek, például, ha valaki, akit a barátunknak tartunk, elárulja egy titkunkat, vagy visszaél a bizalmunkkal. Hogyan alakulnak ki és érhetnek véget a barátságok?
A barátságok sérülékeny kapcsolatnak is tekinthetőek, hiszen kevésbé formálisak. Szorosabbá tehet egy barátságot valamilyen aktivitásban való közös részvétel, akár céllal, akár csak a közösen eltöltött idő miatt, illetve az önfeltárás, a közös érdeklődési kör is. Nem hasonlítható össze ugyanakkor egy romantikus kapcsolattal, hiszen nem kell a másik felet tájékoztatni a kapcsolat végéről, mint például egy válásnál. Továbbá a távolság növekedése (tanulmányok, munka egy távolabbi városban, családalapítás) is a kontakt csökkenéséhez vezethet, sokszor a külső körülmények, és nem a belsők tehetik próbára a barátságokat. Tehát a közelség többféle okból csökkenhet: a konfliktusok, másik fél romantikus kapcsolata, vagy éppen a másik fél viselkedésének változása miatt.
Barátságok alakulása
A barátságokat több szinten is megkülönböztethetjük, úgymint „felszínes” barátság, mely főként azért alakul és amiatt tartják fent, mert valamilyen szempontból jutalmazó. Beszélhetünk még a „fejlett” barátságról, mely a másik fél jólléte miatti aggodalmat, és a másik egyedi tulajdonságainak értékelését is magában foglalja. A fejlett barátságok már olyan minőségűek, ami meghaladja azt a szükségletünket, hogy megosszuk a különféle jutalmakat a kapcsolat fennmaradása érdekében, így ezek a barátságok már önfenntartóak.
Az úgynevezett „social penetration theory” a kapcsolatoknak 4 szintjét határozza meg, mely a barátságok alakulásában is megfigyelhető. Az első, a tájékozódás („orientation”), ahol az emberek észreveszik egymást és interakcióba lépnek, de még csak felületes, sztereotip módon. A második szint a felderítő, érzelmi csere („exploratory affective exchange”), mikor is a kapcsolatok már barátságosnak mondhatóak és ellazultak, viszont az interakciók még nem intimek. A harmadik szint az érzelmi csere („affective exchange”), mely során már nagyobb fokú intimitást foglal magába a kapcsolat, valamint kölcsönös egyetértést. A negyedik szinten – mely a stabil, tartós csere („stable exchange”) szintje – pedig a páros már jól ismeri egymást, meg tudják jósolni a másik viselkedését, a kommunikáció pedig egyre intimebb. Azt mondhatjuk tehát, hogy az utolsó három szakasz sorban megfeleltethető a laza/alkalmi, a közeli, és a legjobb barátságoknak.
Összetartó és széthúzó elemek
A barátságok fejlődését a növekvő gyengédség, a ragaszkodás, az intimitás és a figyelmesség a másik egyedi tulajdonságaira fogalmak határozhatják meg. Egyes elméletek szerint a laza és közeli barátságok fenntartásához több kapcsolati lépésre van szükség, mint a legjobbakhoz.
A barátságok megtartására vonatkozó stratégiák különbözőek lehetnek aszerint, hogy milyen szintű a barátság. Egy alkalmi, laza barátságban például elég, ha alkalomadtán összefutunk a másik féllel. A közeli barátságnál már több időt töltünk együtt, és itt már a gondoskodás is megjelenik. A legjobb barátságok viszont már önfenntartónak tekinthetőek, erős a kapcsolat, a másik iránti őszinte érdeklődés, és ha ritka a találkozás lehetősége, akkor is jelentőségteliek, fontosak ezek az alkalmak.
Hogyan és miként érhetnek véget a barátságok? A barátságok végét igen változatos viselkedési formák határozhatják meg. A laza, alkalmi barátságnál a jutalmak vagy az interakció visszautasítására tett gesztusok már kiválthatják a kapcsolat esetleges végét, míg ugyanez a közeli és fejlett barátságokat kevésbé érintheti.
A fejlett, legjobb barátságokban a kontaktot kevésbé meghatározónak találták a kutatások, sokkal fontosabb elem volt a ragaszkodás, a vonzalom, a szeretet, így a szoros barátságokban ezeknek a csökkenése jósolhatja be legjobban a kapcsolat végét. Egyes elméletek szerint még az is megtörténhet, hogy egy barátság úgy ér véget, hogy a felek nem is nagyon veszik észre annak romlását, vagy valamiért úgy ítélik meg, hogy már nem lehet újraépíteni a kapcsolatot. Sőt, még az is megeshet, hogy úgy is véget érhet egy barátság, hogy egyik fél sem volt elégedetlen a kapcsolattal.
Kutatásokban a barátságok felbomlásával kapcsolatban az alábbi jelenségeket figyelték meg: a teljes befejezést és az eltávolodást mennyiségi vagy minőségi szempontból. Mennyiséginek számít, ha kevesebb interakcióra és kommunikációra kerül a jövőben sor, minőségi pedig, ha határokat húzunk a közös tevékenységeket vagy a beszélgetés témáját illetően.
Barátság végének, romlásának okai is változók lehetnek a kapcsolat erőssége szempontjából. A közeli, de nem a legjobb barát kapcsolatnál például inkább az interakciók mennyiségének és minőségének a romlása meghatározó, ennek oka szintén többféle lehet. Például a mindennapi, munka, a tanulmányok, a családdal töltött idő, de akár az is, hogy azt érezzük a másik nem is tesz erőfeszítést a folytatás fenntartása érdekében.
A viták növekvő mennyisége, az eltérő értékek felfedezése, az elárulás, az unalom is a kapcsolat végét vetítheti előre. Továbbá az is előfordulhat, hogy egy szoros kapcsolat alkalmivá fejlődik vissza. A legjobb barátságoknál viszont azt találták, hogy valami sokkal erősebb és komolyabb dolognak kell ahhoz történnie, hogy ezek véget érjenek.
A barátságok megszűnése vagy egy közeli barátság minőségének a romlása sérülékennyé tehet bennünket, magas kockázattal járhat. Ellenben egy olyan barátság megszakítása, amely mérgező vagy sértő, javíthatja az egyén jóllétét. A rossz barátságok vagy a barátság vége miatti magány érzése is negatív hatással lehet a mentális egészségre. Kutatások szerint ritkán szakadnak meg tisztán és szándékosan a barátságok, gyakoribb az a jelenség, hogy a felek elfejlődnek egymás mellől, vagy hogy lassan eltávolodnak egymástól.
Egy barátság vége fájdalmas élmény lehet, éppen ezért előtte gyakrabban jellemzi a kapcsolatot a konfliktus megbeszéléséek igénye, továbbá a szakításhoz vezető okok is sokfélék lehetnek, éppen ezért nehéz összehasonlítani a különböző barátságokat. Ha valamiért mégis a kapcsolat megromlására kerül a sor, normális, ha szomorúnak és dühösnek érezzük magunkat, így érdemes időt és teret adni az események és érzelmek feldolgozásának.
Felhasznált irodalom
Johnson, A. J., Wittenberg, E., Haigh, M., Wigley, S., Becker, J., Brown, K., & Craig, E. (2004). The process of relationship development and deterioration: Turning points in friendships that have terminated. Communication Quarterly, 52(1), 54-67.
Khullar, T. H., Kirmayer, M. H., & Dirks, M. A. (2021). Relationship dissolution in the friendships of emerging adults: How, when, and why?. Journal of Social and Personal Relationships, 38(11), 3243-3264.
Rose, S., & Serafica, F. C. (1986). Keeping and ending casual, close and best friendships. Journal of Social and Personal Relationships, 3(3), 275-288.
