Szeptember 17-én került megrendezésre Egészséggel a vállalatokért címmel az év legnívósabb, hazai munkahelyi egészséggel foglalkozó tematikus konferenciája. Az Aktív Magyarország program eseményének szakmai vezetője az Egészségesebb Munkahelyekért Egyesület; fővédnökként az Aktív Magyarországért Felelős Államtitkárság, fő támogatóként pedig a Mathias Corvinus Collegium állt a kezdeményezés mögé.
Összefoglaló számokban: 231 résztvevő, 12 kitelepülő partner, 16 előadás vagy kerekasztal-beszélgetés és egy tanulság:
a munkahelyi jóllét nemcsak az alkalmazottak, hanem a gazdaság szempontjából is kulcsfontosságú.
Az egészség nem luxus, hanem alapvetés
Az eseményt Révész Máriusz, az Aktív Magyarországért felelős államtitkára nyitotta meg, és kiemelte: az egészségi állapotunkat 50%-ban az életmód és a hozzá tartozó egészségmagatartás határozza meg. Az előadás kiválóan megalapozta a nap további programját, ahol a résztvevők a fizikai és mentális egészség munkahelyi jelentőségét és bizonyított előnyeit ismerhették meg. Ahogy a konferencia mottóját kiemeli Dr. Toldy Anna: a munkahelyi egészség közös ügyünk, amely nem luxus, hanem alapvetés.
A munkavállalók egészségi állapotából fakadó kockázatok komoly károkat jelentenek világszerte. A WHO becslése szerint csupán a fizikai inaktivitásból fakadó egészségügyi problémákból 660 milliárd dolláros költségvetési hiányt okoz a nyugati típusú demokráciáknak a nem egészséges munkakörnyezet. Más becslések szerint az Egyesült Államokban éves szinten 192 milliárd dolláros veszteséget termelnek a cégeknek. Ugyanez Európai Uniós becslésben 186 milliárd € évente. Hazánkat tekintve 37 millió munkanap veszik el évente táppénz és betegszabadságok számában, mindez fizikai inaktivitásból fakadóan 268 milliárd forintos költségvetési kiesést jelent évente. Mindeközben naponta 37 magyarországi lakos halálozik el a fizikai inaktivitásból fakadó megbetegedések következményeként.
A cégek működésének ilyen jellegű negatív velejáróit a vállalati egészségprogramok hivatottak kezelni és mérsékelni. Ezek kiépítésének folyamata és működtetése nagyon sok párhuzamot mutat a vállalati kockázatkezelési programokkal, és habár az ilyen jólléti programok a nemzetközi gyakorlatban már kifejezetten népszerűek, itthon egyelőre meglehetősen kezdetlegesek.
Munkahelyi egészségfejlesztés – befektetés, nem költség
Egy szervezet ilyen kontextusban akkor nevezhető egészségesnek, ha alkalmazottainak kielégítő munkakörnyezetet kínál, illetve törődik azok testi és lelki jóllétével egyaránt. Ez a kérdéskör korántsem új keletű: a WHO már 1950-től foglalkozik a munkahelyi egészség témájával, például rámutattak arra, a munkáltató szempontjából kiemelten fontos tényre, hogy a cégek működése és a munkavállalók jólléte kölcsönhatásban van egymással, azaz nemcsak a cégek hatnak a dolgozóik egészségére, hanem a dolgozók állapota is szignifikánsan befolyásolja a vállalatok üzleti teljesítményét. Ez alapján tehát
a vállalatok számára kritikus tényezőnek minősül az alkalmazottak egészségmegőrzése, nemcsak etikai, de gazdasági szempontból is.
Ennek egyik szemléletes gyakorlati példája lehet a munkahelyi hiányzások mennyisége. Munkával kapcsolatos egészségi okok miatt csak az EU-ban évente 600 millió munkanap vész kárba. A legtöbb ilyen hiányzás okaként a balesetek, váz- és izomrendszeri megbetegedések, illetve a munkahelyi stressz jelölhetők meg, illetve a legmeghatározóbb kockázati tényezők, azaz a fizikai inaktivitás, az elhízás, a helytelen táplálkozás, a dohányzás, a vércukor, valamint a magas vérnyomás mellett a depresszió és az alkoholfogyasztás.
A munkahelyi egészségfejlesztés magában foglalja az egészséges életmód támogatását, a munkavállalók egészségének és munkaképességének megőrzését, valamint a munkakörnyezet és a munkavégzési módszerek fejlesztését. A vállalatoknál – általában jogszabályi kötelezettségek mentén – rendszeresen szerveznek orvosi szűréseket, amelyek célja többek között az egészségügyi kockázatok feltérképezése és kezelése. A munkahelyi egészség- és wellnessprogramok tulajdonképpen a vállalati kockázatkezelés speciális eszközeinek tekinthetők, amelyek a munkavállalók egészségi állapotából fakadó működési kockázatok mérséklésére fókuszálnak.
Ezek a programok többféleképpen is értéket teremthetnek a cégek számára: növelik az alkalmazottak egészségtudatosságát, javítják a termelékenységet a hiányzások és a presenteeism csökkentésével (kimerültség állapot, amikor a munkavállalók mentálisan vagy fizikailag kimerült állapotban végzik a munkájukat.), hozzájárulnak a fluktuáció mérsékléséhez, valamint kedvezően hatnak a munkahelyi morálra és a szervezeti légkörre. Ugyanakkor jellemzően 3–5 év szükséges ahhoz, hogy a munkahelyi balesetek, megbetegedések, hiányzások és a presenteeism látványosan visszaessenek, és az egészségfejlesztésbe fektetett képzés, idő, energia, valamint prevenciós kiadások megtérüljenek.
Bár egységes, széles körben elfogadott módszertan még nem áll rendelkezésre, a gyakorlati tapasztalatok és leegyszerűsített becslések azt mutatják, hogy a vállalati egészségprogramok nem csupán etikai szempontból indokolhatók, hanem pénzügyi értelemben is hatékonyan képesek kezelni a dolgozói egészségügyi kockázatokat.
Az elméleti előadások mellett nagy hangsúlyt fektettek a szervezők a jógyakorlatok bemutatására, mindezzel segítve a résztvevőket az elméleti tudás gyakorlatba való átültetésére. Futóklub, lépcsőzéssel elérhető fénymásolók, termenként egy szemetes – ezen ötleteket osztották meg egymással egy panelbeszélgetésen a résztvevők.
Dr. Lajtos Tímea (foglalkozás-egészségügyi orvos. BMW Manufacturing Hungary Kft.), Egerszegi Krisztina (HR Business Partner, Fundamenta-Lakáskassza Zrt.) és Székely Gellért (Sportnagykövet, ESAB Kft) ültek körbe, hogy Szórád-Kontér Andrea (projektmenedzser, EMEGY) moderálásával beszélgessenek arról, miként érdemes a mozgást aktívan részévé tenni egy cég életének.
Akadtak olyan kivitelezett jógyakorlatok, amelyekben az ülőmunka ellen úgy kívántak küzdeni, hogy nem az íróasztalok alá helyezték el a szemeteskukákat, hanem a helyiség egy sarkába, hogy azért fel kelljen állnia a munkavállalónak. De olyan tudatos tervezést igénylő jógyakorlat is született, ahol a fénymásolószobát csak lépcsővel elérhető, külön helyiségbe rendezték be.
A teljesítmény alapja az egészség
Mindezen példák jól illusztrálják, hogy néha a legegyszerűbb megoldások is kínálnak mozgási lehetőségeket.
Nem minden esetben szükséges összetett sporttevékenységet végezni a mindennapi fizikai aktivitás növeléséhez.
A konferencia tanulságaként vonhatjuk le, hogy fizikai és mentális egészség nélkül nincs valódi teljesítmény. Éppen ezért szükséges az egészség fundamentumát holisztikus módon a legfőbb prioritások közé emelni (nem csak) munkahelyi környezetben. Mert az egészség nem költség, hanem befektetés.
A jövő vállalatai közül azok lesznek sikeresek, amelyek felismerik, hogy az emberi jóllét a teljesítmény valódi motorja.
A könyv:
Teljesítménypszichológia – Az emberi teljesítmény pszichológiája
Szerkesztők: Fülöp Ákos, Kovács-Kacsur Kristóf és Sárkány Dominik
Megjelenés éve: 2025
Terjedelem: kb. 528 oldal
Kiadó: MCC Press
