Az emberiség modernkori történelmének legdöbbenetesebb, legnagyobb pusztítást maga után hagyó történése, a második világháború nem olyan esemény, melynek nyomai következmények nélkül elhalványulnak az emberi emlékezetben. Világunk nagy égése bár lezárult 1945-ben, traumatikus hatásait a túlélők, majd leszármazottaik generációkon keresztül hordozzák magukban. Különös tekintettel igaz ez azokra, akik a lágerek poklát élték végig ezen idő alatt – állva akár az elnyomók, akár az elnyomottak oldalán. A német írónő, Annette Hess az ő történetüket festi meg nemrég megjelent könyvében, „A Német Ház”-ban.

A történet alapját az 1963 és 1965 között lezajlott frankfurti Auschwitz-per képezi, melynek során a bíróság 22 vádlottat idézett be, háborús bűnök elkövetésének vádjával. Ebbe a tárgyalássorozatba kerül bele a regény főhőse, a fiatal Eva Bruhns, akinek – bár egyébként családja éttermében, a címadó Német Házban dolgozik  –, lengyel nyelvtudása révén tolmácsként kell helytállnia a per során. A huszonéves nő egyre jobban és jobban elmerül a döbbenetes történetek részleteiben, egyre kevésbé tudja ezáltal függetleníteni magát az ott hallottaktól – dacára annak, hogy családja jól érezhetően nem rajong a lány új munkájáért, tehetős vőlegénye, Jürgen pedig hangot is ad ezzel kapcsolatos nemtetszésének.

A regény végigvezet minket a tárgyalássorozaton; auschwitzi zsidó túlélők szembesítik a vádlottakat - és az egész világot - húsz évvel korábbi ámokfutásukkal. Törvény elé kerül a kínzások és bűncselekmények központi alakja, a 4-es számú vádlott, a rettegett Fenevad is. Evát mélyen megrázzák az elbeszélések, és az, ahogyan az elkövetők tagadják tetteiket. A Német Ház" azonban a fejezetek előrehaladtával kevésbé koncentrál a bíróságon történtekre, és egyre nagyobb hangsúlyt fektet a főszereplő ráeszmélésére:

ebben a történetben mindenki érintett.

Ki jobban, ki kevésbé, de mindenkinek viszonya van a lágerben történtekkel, és mint ilyen, a múlttal való találkozás, egyéni felelősségünk felvállalása elkerülhetetlen.

„Hagyjuk békén a múltat. Hidd el, az a legjobb”

Ha egy szóval szeretnénk ugyanis összefoglalni „A Német Ház" központi motívumát, az minden bizonnyal a szembenézés lenne - és itt már nem is csupán történelmileg releváns, nagyívű cselekedetekre kell gondolnunk. A könyv tele van titokkal - nagyobbakkal, kisebbekkel, végzetesekkel és jóvátehetőkkel. Titkok Auschwitzból, titkok a tárgyalóteremből, egy étteremből, vagy akár a szülőszobából. Eva Bruhns pedig csak áll mindezen erők középpontjában: tehetetlenül, igazságra éhesen, bűntudattól gyötörve.

Honnan eredhet a bűntudat egy olyan embernél, aki a tragikus eseményeket kisgyerekként élte csak át? Ennek a kérdésnek megválaszolásához a kollektív bűntudat fogalmát érdemes körüljárni (ahogy azt mi is megtettük már korábbi cikkünkben). Ilyen esetben

hajlamosak vagyunk a magunk közösségének a bűneiért még akkor is felelősséget érezni,

ha bizonyíthatóan semmi ráhatásunk nem volt az akkori eseményekre. Eva a német nép Golgotáját járja végig, feloldozást keresve, egészen a történet végéig.

A mindezidáig újságíróként, forgatókönyv–lektorként dolgozó írónő, Annette Hess írásán nyomát sem észlelni bármiféle elsőregényes megilletődésnek. Atmoszférát teremt, bevon, érdekeltté tesz minket. Hol lassan és körültekintően, hol tempósan láttatja velünk az eseményeket, méghozzá érzékletesen, érzékenyen, erős és pontos mondatokkal - itt mindenképpen érdemes megemlítenünk a fordító Farkas Tünde nevét, aki igényesen, egészen szépirodalmi minőségben adja át a szöveg hangulatát. Hess leírásában a történet sokszor mint egy film elevenedik meg; szinte látjuk magunk előtt a közeli- és totálképek dinamikus váltakozását, és idegesen lapozunk tovább, amikor az egyik történetszál eseményeit akkor állítja meg és vált át másik helyszínre, amikor a feszültség a csúcspontját éppen elérné - bár ezt az eszközt az írónő kissé mintha túl is járatná már a regény vége felé haladva.

“A szeretetet, ami bennem van, azt nem lehet megölni”

„A Német Ház" ajánlható bárkinek, aki érdeklődik a második világháború utáni Németország iránt; aki a holokauszt borzalmaival szeretne behatóbban foglalkozni; aki elgondolkodott már azon, mit is jelent felvállalni tetteink következményeit; vagy aki egyszerűen csak szeretne érvényes, jó tollú, elejétől a végéig érdekfeszítő irodalmat olvasni.

 

Felhasznált irodalom:

Annette Hess (2019): A Német Ház. Libri Kiadó.