Vannak olyan sors, de legalábbis meccsfordító pillanatok, amikre utólag visszatekintve úgy látjuk, ezeken múlhatott a győzelem. A tapasztaltabb kommentátorok az ilyen mozzanatokat látva gyakran kiáltanak fel: „fordult a kocka, nála van a momentum!” De pontosan mit is jelent ez az igen nehezen megragadható, ám mégis rendkívül fontosnak tűnő fogalom? Van-e értelme egyáltalán momentumról beszélni a sportban?
Az Oxford Sporttudományi Értelmező Szótár meghatározása szerint a pszichológiai momentum egy olyan pozitív vagy negatív változás, ami kognitív, affektív, fiziológiai és viselkedésbeli változásokkal jár, valamint befolyásol(hat)ja a versenyzők percepcióját, teljesítményét és a verseny kimenetelét is. Pozitív momentumról beszélhetünk, ha egy játékos vagy csapat egy adott meccs vagy versenysorozat folyamán győzelmi szériába kerül, és valahogy „minden összejön”. Ennek épp ellentéte a negatív momentum: amikor semmi sem működik, és minden rosszul sül el a pályán.
Akármelyik típusról legyen is szó, a sportolók többségének ismerős ez az élmény: igen sokan beszámolnak arról, hogy éreznek ilyen „momentumváltásokat”, amikor is a mérleg nyelve átbillen az egyik oldalról a másikra, és míg az egyik fél felszálló-, a másik leszállóágba kerül. Lehet, hogy ez a felállás csak néhány percig érvényesül, és egy viszonylag rövidebb periódus után újból fordul a kocka, de a momentum akár kitarthat egy egész meccsen vagy akár versenysorozaton keresztül is.
Mindennek azért van különösen nagy jelentősége, mert a sportoló percepciója arról, hogy épp „kinél van a momentum”, kihat a gondolataira, az érzéseire, s ily módon a teljesítményére is. Ezt a folyamatot a legrészletesebben Taylor és Demick momentum-modellje mutatja be.
A többdimenziós momentum-modell
A többdimenziós momentum-modell egy olyan láncreakciót ír le, aminek beindítója egy úgynevezett momentum-indító esemény, melynek az észlelése és interpretációja
kognitív, affektív és fiziológiai változásokat idéz elő a sportolóban.
Például kritikus helyzetben egy sikeres labdaszerzés, egy bravúros védés vagy egy kiélezett szituációban történő rontás alapjaiban határozhatja meg, hogy a versenyző mennyire érzi magát hatékonynak, milyen érzelmeket él át, és milyen fokú aktivációs szinten pörög. Ezek a tényezők pedig befolyásolják mind a teljesítményét, mind azt, hogy a sportoló milyen kimenetelre számít az adott versenyen.
Nem hagyhatók figyelmen kívül továbbá a játékos előzetes tapasztalatai, valamint az ellenfél személye sem. A korábbi versenyélmények ugyanis meghatározzák, hogy a sportoló hogyan értelmezi, hogyan interpretálja a potenciálisan momentum-indító eseményt. A tapasztaltabb versenyzők például általában jobbak abban, hogy beindítsanak és fenntartsanak egy számukra kedvező előjelű láncreakciót. Emellett egy pozitív színezetet kapó történés rendszerint akkor vezet a sportoló teljesítményének javulásához, ha vele párhuzamosan az ellenfél ezt negatív momentum-indítóként tapasztalja meg, vagyis a versengő felek libikókaszerűen, egymással épp ellentétes módon kerülnek egy felfelé vagy lefelé vezető spirálba.
A momentum-indító események
Az angol Loughborough Egyetem kutatói focistákkal készített interjúk alapján számos olyan tényezőt azonosítottak, amik beindíthatják ezt a folyamatot. Többek közt az ellenfél negatív testbeszéde, rontásai vagy a fölötte aratott korábbi győzelem emléke például mind olyan faktorok, amelyek hozzájárulhatnak ahhoz, hogy „átbillenjen a momentum”. Hasonlóképpen meghatározó történés lehet továbbá egy fontos bírói ítélet, egy szerencsés véletlen vagy akár a megfelelő lélektani pillanatban érkező biztatás is.
Bármi is legyen a kiváltó ok, a pozitívan címkézett momentum-indító esemény következtében a sportoló önbizalma,
énhatékonyság-érzése drasztikusan megnövekszik,
legyőzhetetlennek érzi magát, és olyan megoldásokat is be mer vállalni, amikre alapjáraton nem tenne kísérletet. Ha az erőfeszítéseit siker koronázza, az még inkább megerősíti abban a hitében, hogy ma „az égiek is vele vannak”, és beindul egy olyan pozitív sorozat, ami akár több versenyen keresztül is kitarthat.
Vajon a momentum csak illúzió?
Az egyetlen bökkenő, hogy mindez mégsem feltétlen tükröződik számszerűsíthető adatokban: a kutatási eredmények rendkívül vegyes képet mutatnak a pszichológiai momentumot illetően. Máig tartó tudományos vita tárgya például, hogy létezik-e egyáltalán a pozitív momentum egyik válfaja, a kosarasok körében ismert „hot-hand” jelenség, amikor valakinek nagyon „sül a keze” és sorozatosan olyan jól dob, hogy az már szinte túl szép ahhoz, hogy igaz legyen. Egy 1985-ös kutatásban Gilovich, Vallone és Tversky arra jutott, hogy mindez csupán kognitív illúzió, ami annak köszönhető, hogy az emberek (játékosok és szurkolók egyaránt) hajlamosak rá, hogy összefüggést fedezzenek fel egymástól teljesen független események közt, s ezért hiszik, hogy egy meccs során a sikeres dobások előrejelzik a jövőbeli eredményességet is. Valódi, az NBA-ből származó adatokat elemezve ugyanis nem találtak rá bizonyítékot, hogy attól, mert egy játékos sorozatban eredményesen dob, nagyobb valószínűséggel találna a kosárba a következő kísérleténél is.
A kutatók azonban azóta sem nyugodtak bele, hogy a „hot-hand” csupán illúzió volna, s a Gilovich-féle kutatás után 30 évvel, annak matematikai megközelítését felülvizsgálva, illetve kifinomultabb módszereket alkalmazva sikerült is bizonyítani, hogy egy sikeres dobósorozat – még ha csak csekély mértékben is – de megnöveli a valószínűségét, hogy a játékos a következő kísérletével is célba talál.
Akárhogyan is, a pszichológiai momentum mindenképpen hat a sportolóra, hiszen már az a hit, hogy a momentum egyáltalán létezik, megváltoztatja a versenyző viselkedését, aki így olyan energiákat képes mozgósítani, amiket e vélekedés nélkül esetleg nem tudna. Emellett úgy érezheti, hogy kontrollálja a helyzetet, ez pedig a csúcsteljesítmény egyik legfontosabb összetevője.
***
A Mindset Pszichológia több, mint érdekes cikkek halmaza. Nem egyszerűen egy szaklap. Ebből a rövid animációs videóból megtudhatod, miről is szól valójában ez a páratlan platform!
https://www.youtube.com/watch?v=z-htXgkYeeE&t=4s
