Amit jó érzés adni és kapni is - pszichológus szemmel a dicséretek fontosságáról

Mindennapi rohanó életünkben kevés figyelmet szentelhetünk a dicséretek fontosságának. Ezen a tendencián viszont változtathatunk, ha tudatosan figyelünk rá. Biztosan vannak emlékeink arról, milyen jól esett, ha elismerték egy eredményünket, vagy akár számunkra volt egy tulajdonság nagyon szimpatikus, amit jeleztünk is a másik fél felé. Egy olyan jelenségről van szó, mely mindkét félre pozitív hatással lehet. Nemcsak az esik jól, ha megdicsérnek, megerősítenek minket képességeinkben, de kutatások szerint a dicséretek, bókolás annak a félnek a mentális jóllétére is kedvező hatással bírhat, aki adja azt. Miért jó dicsérni? Milyen pozitív hatásai lehetnek? Cikkünkből kiderül, miért érdemes mindennapi életünkbe beiktatni minél több és őszinte dicséretet.

Többféle dicséret létezik. Vonatkozhat a külsőnkre, valamilyen készségünkre, egy tulajdontárgyunkra, személyiségjegyünkre, vagy az életünkben bekövetkező pozitív változásra. Egyes kutatások szerint, ha egy-egy tulajdonságunkat, a karakterünket éri dicséret – például megbízhatóságunkat, jóindulatunkat, intelligenciánkat - az a leginkább jelentőségteljes számunkra.

Gyakorta azonban alábecsülhetjük a dicséretek pozitív jelentőségét, aggódunk, hogy vajon mit fog szólni a fogadó fél? Azon gondolkodhatunk, hogy vajon „elég jó”-e a bókunk, vajon jól fogalmaztuk-e meg, vagy milyen lesz a fogadtatása. Ilyenek miatt aztán gyakran el is marad a dicséret, pedig milyen jó lenne, ha csak a gesztus szépségére fókuszálnánk, hiszen a másik félnek feldobhatjuk vele a napját, és jó érzéseket okozhatunk általa. 

A mindennapi kedvességek, jóindulatú cselekedetek növelhetik a jóllét érzését, és az élettel való elégedettséget. Különösen igaz lehet a másoknak adott dicséretekre a „nemcsak kapni, de adni is jó” jelenség, hiszen ha tudatosan figyelünk arra, hogy jóindulattal, kedvesen cselekedjünk, az a saját boldogságérzetünket is növelheti. Ha ezt érezzük, az pedig viselkedésünkben, illetve további jó cselekedetekben mutatkozhat meg, tehát a két tényező pozitívan erősítheti egymást.

Hogyan is működik ez a gyakorlatban?

A dicséretek, bókok erős hatással lehetnek az interperszonális kapcsolatainkra, illetve azok értélekélésére. Például jobban kedvelhetünk egy idegent, vagy egy új kollégát, ha valamilyen pozitív, kellemes dolgot mond nekünk, azokhoz képest, akik negatív töltetű, vagy akár teljesen semleges mondatokkal indítanak. Pozitív hatást érhetünk el velük továbbá az iskolákban is, ezzel ösztönözve a jó magatartást, és a sikeres tanulmányi eredmények elérését. A munkahelyi közegekben is hatásos lehet, növelheti a munkával való elégedettséget, a munkavégzés hatékonyságát. Egy-egy csapatban javíthatja a problémamegoldás folyamatát, illetve a kreativitást.

Miért lehet még jó, ha tudatosan dicsérünk? Kutatások a következő tényezőket emelik ki: kommunikáció, társas tudatosság, önbizalom.

Jobb kommunikációs készség, hiszen jó beszélgetésindítók, a kezdeti csendet könnyen megtörheti egy-egy kedves mondat. A környezettel, társainkkal való nagyobb tudatosság, hiszen jobban megfigyelhetjük a körülöttünk lévő embereket, hogy fontos, értékes dicséretet tudjunk adni, mely a többi ember nagyobb megbecsüléséhez is vezethet, nagyobb tisztelettel fordulhatunk mások felé. Érdekes módon az „adó” fél önbizalmát is növelheti, hiszen jó alkalom másokkal kapcsolatot teremteni, szociális készségeinket fejleszteni, ha pozitívan érinti a „fogadó” felet, megerősítheti a kapcsolatot, továbbá ő is viszonozhatja a gesztust egy másik dicsérettel, így az interakció magabiztossággal töltheti el mindkét felet.

Különbségek is lehetnek a dicséret fogadásában

Érdemes azonban figyelni arra, hogy másképpen működhet különböző embereknél egy-egy bók fogadása és feldolgozása. Alacsony önértékeléssel, vagy önbizalommal rendelkező embereknél például a pozitív visszajelzésnek gyengébb lehet a hatása, mint azoknál, akiknél magas az önértélelés szintje. Miért lehet ez, miközben ugyanolyan képzettek, és számos pozitív tulajdonságokkal rendelkeznek? A dicséretek után ők miért érezhetik bizonytalannak a kapcsolataikat, miért töltheti el szorongással őket egy-egy kedves visszajelzés? Ugyanezek a dicséretek a magas önbizalommal rendelkező egyéneknél miért hathatnak mégis pozitívan?

Egyes elméletek szerint a pozitív visszajelzések felhívhatják a figyelmet az ellentmondásokra, mely a belső megélés és a külső megítélés között van, ez a fajta kettős érzés pedig az egyén saját értékelésében kételyek formájában jelenhet meg. Mivel kételkedik a saját pozitív tulajdonságaiban, nehezebben hiszi el, hogy mások ezt nem így látják. Ez aggodalommal töltheti el őt, hogy vajon a jövőben is eleget tud-e majd tenni ezeknek az „elvárásoknak”. Szorongató lehet számára, hogy nem leszn majd képes ennek a pozitív képnek megfelelni, attól tarthat, hogy ezzel csalódást okoz másoknak.

Ha alacsony az önbizalmunk, segíthet ha megtaláljuk, mi a közös pozitív érték bennünk és a dicséretet adó emberben, ezáltal az önértékelés folyamatát elkerülhetjük. Egy másik jó technika lehet, ha ezeket a dicséreteket nem egyszerű, múltbeli szavakként jellemezzük. Gondoljuk végig, mondjuk el, hogy akitől a dicséretet kaptuk, miért kedvel minket, mit jelentett számunkra az a dicséret, pontosan mit és hogyan mondtak nekünk, milyen volt a környezet közben, milyen jelentőséggel bírt esetleg abban a konkrét kapcsolatban. Ezáltal máris jobban megérthetjük, több értelmet nyújthatunk a dicséreteknek, kiszűrve a kételyeket, így növelve a kapcsolatainkba vetett bizalmat.

A kedves gesztusok, megjegyzések tehát az új kapcsolatok kialakításában, és a meglévők erősítésében is segítségül szolgálhatnak, illetve a szociális élet fejlődésére is hatással lehetnek. Ezek a környezetünkre és saját magunkra gyakorolt pozitív hatások mind amellett szólnak, hogy érdemes odafigyelnünk és minél inkább beiktatunk életünkbe az apró kedvességeket, dicséreteket.