A kisbaba érkezése rengeteg dolgot alakít át a család életében. Más üzemmódban kezdenek el működni a szülők, átrendeződnek a szerepek, hangsúlyok, de ha mindenki beletanul saját feladataiba, gyorsan repül az idő. Mire feleszmélnek, a kisgyermek már 2-3 éves, és felvetődik a kérdés a családban: hogyan tovább? Mikor menjen Anya vissza dolgozni?

Akár anyagi indíttatásból, akár csak mert úgy érzi jól magát, ha úgy dönt egy anyuka, hogy visszatérne dolgozni, érdemes erre tudatosan készülnie. Hiszen 2-3 év alatt is sokat változhat a munkaerőpiac, amivel egy kisgyermek nevelése mellett nem könnyű tartani a lépést. Cikksorozatunkkal azoknak az anyukáknak kívánunk segítséget nyújtani, akik szeretnének visszatérni a munka világába.

Nemzetközi viszonylatban hazánk azok közé az országok közé tartozik, amelyek ösztönzik a kisgyermekek otthoni gondozását és bár a szabályozások megengedik, kevés anya vállal munkát gyermeke hároméves kora előtt. Ennek egyik elsődleges oka lehet, hogy ha vissza is tudna térni az anya korábbi munkahelyére, igen nehéz összehangolni a családi és munkahelyi teendőket. Megoldást jelenthet a részmunkaidőben való foglalkoztatás, azonban jelenleg ennek aránya Magyarországon alacsony, és a munkaidő alakításába nem minden esetben van beleszólása a munkavállalónak. Bár az édesapa is jogosult a gyermektámogatások jó részére, a gyakorlatban ezzel a lehetőséggel mégis kevesen élnek – zömében, mert a férfi jobb keresettel rendelkezik –, így a gyermek ellátása javarészt az édesanyák feladata.

Visszavárnak az előző munkahelyemre?

Ez talán az első kérdés, amit feltesz magának az ember, amikor komolyan fontolóra veszi, hogy újból dolgozni kezd. Amennyiben felvetődik a visszatérés gondolata, érdemes hónapokkal előre jelezni ezt a munkahelynek, és tisztázni, hogy van-e lehetőség erre. A munkáltató ilyenkor köteles biztosítani pozíciót, azonban sok esetben előfordul, hogy másik osztályon, egy másik területen tudnak felajánlani lehetőséget. Ezzel a munkavállaló nem köteles élni, azonban el is fogadhatja az új területen való munkavállalást. Érdemes lehet tisztázni, hogy

van-e lehetőség részmunkaidőben, esetleg távmunkában visszatérni.

A tapasztalatok azt mutatják, hogy bár ez anyagi szempontból kevésbé előnyös, a család körüli és a munkahelyi feladatok ellátását így jobban egyensúlyban lehet tartani, mintha az édesanya napi 8 órában dolgozna.

Amennyiben az édesanyának van rá lehetősége, érdemes lehet részmunkaidős állást vállalni, hogy jobban egyensúlyban tudja tartani az otthoni és munkahelyi feladatokat.

Hogyan lássak neki a keresésnek?

Előfordulhat, hogy az a helyzet áll elő, hogy különböző okokból kifolyólag az édesanya nem tud visszatérni korábbi munkahelyére – mert például nem tudják neki az előző pozícióját biztosítani vagy szimpatikus lehetőségek felajánlani –, így álláskeresővé válik. Ebben az esetben első körben érdemes egy friss önéletrajzot készíteni – hogy milyen is az igazán jó önéletrajz, arra cikksorozatunk következő részében térünk ki. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a munkába állás előtt érdemes 2-3 hónappal elkezdeni keresgélni, hiszen sok esetben a kiválasztási folyamatok heteket is igénybe vehetnek. Fontos, hogy aktív és passzív módon is keresgéljen az édesanya. Aktív módja lehet az állásportálokon, szimpatikus cégek karrieroldalain keresgélni, és bejelentkezni az állásokra, pozíciókra. Emellett azonban hasznos lehet, ha

hagyjuk magunkat „levadászni”.

Ilyen formája lehet az álláskeresésnek például, ha feltöltjük álláskereső portálokra az önéletrajzunkat, illetve ha különböző szakmai közösségi médiafelületekre regisztrálunk. Ez a legtöbb, amit első körben megtehetünk.

Az első részben áttekintettük, milyen alapvető nehézségekkel kell szembenéznie egy édesanyának, ha vissza akar térni munkahelyére. Cikksorozatunk második részében arra keressük a választ, milyen is egy igazán jó önéletrajz, és hogyan érdemes készülni az állásinterjúra.

 

Felhasznált szakirodalom: Blaskó, Zs. (2008). Az anya korai munkavállalásának hatásai a gyermek pszichés fejlődésére. Demográfia, 51 (2-3), 259-281 Blaskó, Zs. (2009). Családtámogatás, gyermeknevelés, munkavállalás. Demográfiai Portré, 41-52 Blaskó, Zs. (2010). Meddig maradjon otthon az anya? - gyermekfejlődés szempontjai. Esély, 2010/3, 89-116.