Mik a pornófüggőség jelei? Hogyan változtatja meg a pornográf tartalmak rendszeres fogyasztása a valódi szexuális életünket? Problémát jelenthet, ha pornót nézünk, miközben párkapcsolatban élünk? Többek között ezekre a kérdésekre is választ kaphattak azok, akik részt vettek a „90 perc tömény pornó” talk shown, november 21-én, az Akvárium Klubban. A beszélgetés keretében dr. Hevesi Krisztina és Csonka Balázs szexuálpszichológusok, Kaczur Balázs VR-szakértő, valamint Rétvári Márton kommunikációs szakértő olyan témákat feszegettek, melyek – még ha titokban is – sokunkat érdekelnek. Tudósításunk.
A pornó hazánkban még manapság is tabutémának számít. Nem szívesen beszélünk róla, sőt, le is tagadjuk, hogy bizony mi magunk is rendszeresen találkozunk hasonló videókkal. Ám a pornográfia ettől még ugyanúgy létezik, hatással van mindennapjainkra, szexuális életünkre, vágyainkra, akár egész személyiségünkre is. A felnőtt tartalmak térhódítása egészen elképesztő: az egyik legnagyobb pornográf videómegosztó oldal statisztikája szerint évente 4 milliárd órányi pornót nézünk – ez több mint 450 ezer év, mindössze egyetlen év alatt!
A pornográfia múltja és jelene
Hevesi Krisztina már a beszélgetés elején leszögezte, hogy a történelem folyamán gyakorlatilag mindig jelen volt ez a fajta tartalom, hiszen több tízezer éves barlangrajzokon is találtak pornográf ábrákat. „Az első klasszikus pornófilmek viszont csak az 1950-60-as években jelentek meg” – vette át a szót Csonka Balázs. A szakember szerint mára már lecsupaszították a felnőtt tartalmakat, mivel csak a „lényeg” jelenik meg, eltűnt belőlük a történet és a színészi játék. Már nem pornófilmet nézünk, sokkal inkább pornó videókat, jeleneteket.
Csonka Balázs kiemelte, hogy a pornófogyasztás jellege is megváltozott, napjainkban szinte semmilyen eszközt nem igényel. Míg régen különböző tárgyakhoz (újság, videokazetta, DVD, adathordozók) volt kötve, idővel teljesen megszűnt a pornográfia fizikai kiterjedése: már a laptopunkra sem kell letöltenünk, gyakorlatilag csak egy okostelefonra és internet-hozzáférésre van szükségünk.
„Korábban csak segédeszközként nyúltunk a pornóhoz, akkor, amikor a szexuális vágy már jelen volt bennünk” – hívta fel a figyelmet egy másik nagy különbségre a szexuálpszichológus. Mára ez átcsapott egyfajta külső gerjesztettségbe, sokszor egyáltalán nincs is bennünk előzetes szexuális feszültség. „Ez egy tanult viselkedés. Megtanulom, hogy ha felmegyek az oldalra, mi fog történni, és hogy kicsit nyugisabb leszek utána” – emelte ki Csonka Balázs, utalva arra, hogy a mozgásos tevékenységek, illetve az orgazmus is stresszoldó hatásúak.
„A pornó nem jó vagy rossz, jelen van, amióta ember él a Földön, nem ezzel van a baj. A problémát a mai használati stílus jelenti” – folytatta Hevesi Krisztina. Mivel korábban nehezebb volt hozzáférni pornográf tartalmakhoz, ezek kevésbé gyakori és mérsékeltebb fogyasztása mindössze némi plusz fantáziát, izgalmat adott a nézőjének, nem jelentett nagyobb gondot.
A mai megváltozott használattal viszont olyan problémák ütötték fel a fejüket, mint az intenzitás vagy az extremitás.
A pornóhasználat három árnyalata
Hevesi Krisztina szerint a pornóhasználat kontinuuma három jól elkülöníthető részre osztható. Az első a rekreációs használat, amikor nem élünk párkapcsolatban, nem extrém tartalmat keresünk, pusztán kíváncsiságból böngészünk – a szakember szerint ezzel semmi probléma nincs.
A második már egy intenzívebb szint, ekkor vagy teljes mértékben lecserélődik a partner, vagy a közös együttlétek rovására megy a rendszeres pornófogyasztás. „Ennek főként a vizuális ingerküszöb-emelkedés az oka” – tette hozzá Hevesi.
A harmadik szint általában függőségekre hajlamos személyiséggel párosul. „Ilyenkor addiktológusra van szükség, hiszen ha az egyén leáll a pornóval, valószínű, hogy szenvedélyváltás következik be, például alkoholista lesz vagy drogfüggő” – emelte ki Hevesi. Ezt támasztotta alá Csonka is: „Ekkor már addiktológiai a probléma. Az, hogy a formája nem a borosüveg, hanem a PornHub, részletkérdés. Terápiáját tekintve nincs nagy különbség, hiszen mindkettő addiktológiai modellben kezelhető.”
Segítség, pornófüggő lettem!
A talk show keretében a nézők megtekinthettek egy rövid videót, melyben egy civil férfi nyíltan beszélt pornófüggőségéről. Elmondása szerint korai életkorban, 5 évesen próbálta először az önkielégítést, ami hamar az első számú stresszkezelési és megküzdési stratégiájává vált. Hogy miért volt erre szüksége? „Csak így tudtam átvészelni a gyerekkorom traumatikus eseményeit” – vallotta be.
Hevesi Krisztina a videóra reflektálva elmondta, 3-5 éves korban minden gyerek elkezdi felfedezni saját testét. Ám ez csak akkor jelent problémát, ha túl nagy frekvenciával végzi ezt a tevékenységet. „Ekkor szinte borítékolható, hogy családi trauma, veszekedés vagy olyan túlzott stressz áll a háttérben, amit a gyermek nem tud kezelni” – magyarázta.
A szakember felhívta a figyelmet arra a tendenciára, miszerint
a fiatalok egyre hamarabb találkoznak felnőtt tartalmakkal.
A serdülőkor az agyi plaszticitás szempontjából kiemelt időszak, hiszen ekkor erősödnek meg azok a szinapszisok, amik egy életre szólnak, illetve ilyenkor a legmagasabb a függőségek iránti fogékonyság is. „Ennek hormonális háttere is van, egyfajta tesztoszteronrobbanás következik be” – emelte ki a szexuálpszichológus. Kamaszkorban a parafíliák (szexuális perverziók) iránti fogékonyság is magasabb, ami idővel kapcsolati, társadalmi vagy akár bűnügyi problémát is jelenthet.
A fiatalok hamar ráunhatnak ugyanazokra a videókra, egyre több és erőteljesebb ingerre lehet szükségük. Az internet képes kielégíteni ezt a vágyat, hiszen gyakorlatilag bármilyen témában találkozhatunk pornográf tartalommal.
„A pornográfia olyan igényt gerjeszt, ami magától nem lenne jelen”
– szögezte le Hevesi Krisztina. Csonka Balázs felhívta a figyelmet a szülők és társadalom felelősségére, hangsúlyozta milyen fontos az edukáció, valamint az, hogy minden fiatal hitelesen, nyitottan tudjon beszélni egy felnőttel a szexualitásról.
Hogy mi definiálja a függőséget? A szakember szerint „olyan ez, mint a dohányzás: már nem te döntöd el, hogy elszívsz egy szálat, mert jól esik. A cigaretta veszi át a kontrollt.” A függők napi 7-12 órányi pornót is nézhetnek, így nem csoda, hogy ugyanaz a tartalom idővel unalmassá válik számukra. Habituálódnak az ingerhez, ami már nem váltja ki a kívánt hatást. Csonka Balázs hangsúlyozta,
a pornófüggőség egy tüneti kezelés stresszfaktorokra, menekülőút a negatív érzelmi állapotokból.
Mivel a függőség rengeteg időt felemészt, az egyén elszigetelődik a társas kapcsolataitól, nehezebbé válik a hétköznapi élete. Ám szakember segítségével kialakítható más, adaptív megküzdési mód, illetve a mögöttes szorongás, trauma is könnyebben feldolgozhatóvá válik.
Mit nézel, drágám?
A pornográf tartalmak túlzott fogyasztása hozzászoktat a rövidebb kielégülési időhöz, valamint megemeli az ingerküszöböt. A szakemberek szerint a felnőtt filmek olyan irányt vettek, amihez a hétköznapi ember már kevés, hiszen képtelen kiváltani ugyanolyan intenzitású ingert, és a filmekhez hasonló változatosságot sem tudja produkálni.
Csonka Balázs szerint egy párkapcsolatban akkor nem okoz problémát a felnőtt tartalmak fogyasztása, ha az közös rendszerbe kerül be. Ez jelenthet közös használatot, beszélgetést a témáról vagy csak pusztán a tényt, hogy tudjuk a másikról, hogy pornót néz. Főként a férfiakra jellemző az elszigetelt, kielégülés célú használat – ám a szakember szerint ez nem szerencsés. De mi történik, ha a pornónézés az egyéni térbe szorul? „A partner azt hiszi, nem vonzó, már nem kívánja őt a párja, elindul a túlbonyolítás, neheztelés, düh, egyszóval a kapcsolati feszültség. Holott csak arról van szó, hogy a férfi már több önkielégítésen túl van, és egyszerűen nincs kedve a szexhez.”
„A pornó sok szinten tud ártani egy kapcsolatnak, ám ennek nagy része kivédhető helyes kommunikációval”
– foglalta össze a szakember.
Hevesi Krisztina zárásként hozzátette, szerinte a pornó nézése nem ördögtől való, terápiában mértékkel alkalmazva még segítség is lehet, elfogadottá tehet új, párkapcsolaton belül megélhető élményeket, illetve plusz fantáziát adhat.
