„Az első lépés: kimondani, hogy szükség van az apákra” – vélekedik Léder László pszichológus, az Apa Akadémia szervezője. Előadása már a második lépésre fókuszál: hogyan válhat egy apa a család aktív részévé? Milyen feladatokat szükséges ellátnia, milyen kihívásokkal kell szembenéznie egy apának (és anyának) gyermeke különböző életszakaszaiban? Hogyan tér el mindez a lányok és a fiúk nevelése során? Tudósításunk: nem csak apáknak!
Az apákra szükség van, ez vitathatatlan – mégis, rengetegen vonulnak vagy szorulnak közülük a háttérbe. Társadalmi reprezentációjuk is kedvezőtlen. Az Apa Akadémia sok más kezdeményezéshez hasonlóan azért dolgozik, hogy visszacsempéssze az apákat a gyermeknevelésbe, megerősítse őket a családban. Harmadik előadásuk, az Eötvös10-ben rendezett „Fiús apák, lányos apák” mindkét nem számára izgalmas és hasznos információkat nyújtott. Léder László pszichológus és Dézsi Réka dúla, tanácsadó közösen, egymást kiegészítve járják körül a témát. Ez tükrözi álláspontjukat is: szerintük a férfilét, az apaság értelmezhetetlen a nőiség, az anyaság nélkül. „Nem gondoljuk, hogy a nők a hibásak” – hangsúlyozza Léder László.
„Az anyák is megszenvedik az apák hiányát.”
Ha stresszelek: anya – ha játszanék: apa
Az apához való kötődésről ritkán esik szó, pedig az apai kötődés nem kevésbé fontos, mint az anyai. A szeparációs szorongás az apa hiányára is megjelenik – figyelmeztet Léder. „A szőrkontaktus ugyanolyan fontos, mint a bőrkontaktus” – vélekedik Dézsi Réka is, aki szüléssegítőként fontosnak tartja az apák és újszülött gyermekeik mielőbbi testi érintkezését.
Az anyák a születéstől fogva a bázist, biztonságot jelentik gyermekük számára, akiben az anyai gondoskodás által kialakul az ősbizalom. Az anya az, akihez a gyermek stresszhelyzetben fordul, apával viszont játszani lehet – mondja Léder László. Az apa a játékon keresztül nevel, feladata pedig az, hogy felkészítsen a „világgal való randevúra” – fogalmaz. Vagy ahogy Ranschburg Jenő mondaná:
„az apa segít átlépni a küszöböt.”
Az előadók arra is kitérnek, hogy a nemi nevelésben – ami kétségkívül jelentős szerepet tölt be identitásunk, majd később párkapcsolataink kialakításakor – az apák szerepe meghatározóbb az anyákénál. És nem csak a fiúk számára fontos ez: kutatások szerint az apa aktív jelenléte hozzájárul a későbbiekben lányaik házassági elégedettségéhez, kultúrától függetlenül. „Az anyán múlik, hogy érzed magad a bőrödben, az apán pedig, hogy érzed magad a bőrödön kívül” – foglalja össze frappánsan Dézsi Réka.
Kisgyermekkori rémálom: a beszoktatás
Ki gondolta volna, hogy az apák előnyt élveznek a kisgyermekkor egyik legnagyobb kihívásánál? A bölcsődei, óvodai beszoktatás ugyanis sokkal könnyebben megy, ha az apa van jelen. Dézsi Réka megosztja velünk személyes gondolatait: édesanyaként számára az okozta a legnagyobb nehézséget, hogy rá tudja bízni gyermekét egy idegenre. Egy gyermek könnyedén észreveheti anyukáján a bizonytalanságot vagy az aggodalmat, ami nem fogja megerősíteni őt abban, hogy az óvoda jó és biztonságos hely. Léder László szerint az apák előnye az evolúciós feladatukból adódik: a gyerekek is tisztában vannak azzal, hogy apjuk teszi át őket a küszöbön. „Ha apa idehozott és nyugodt, akkor nincs mitől tartani.”
Iskoláskor: amikor az aktív apák is passzívvá válnak
Az előadók által bemutatott statisztikák szerint egyre több apa viszi gyermekét a bölcsibe/oviba/iskolába. Az intézményekben tartott programokon azonban még így sem szívesen vesznek részt az édesapák, mert azokat nőies dolognak tartják.
A mai elnőiesedett iskolarendszer (pedagógusok, tanterv stb.) szintén nem kedvez az apai aktivitásnak. Az apák nemcsak az iskolai rendezvényeken, de a tanulásban való segítségnyújtásban sem szívesen vállalnak szerepet. Egy német iskolákat vizsgáló kutatásból az derült ki, hogy a fiúkat érő negatív diszkrimináció általános, és a férfi tanárok számának csökkenésével a fiúk teljesítménye is romlik. Dézsi Réka hozzáteszi: az alternatív iskolákban – ahol több a férfi tanár, illetve a „fiús” tevékenység – az apák aktívabbak, és a fiúk is könnyebben ki tudnak bontakozni.
A fiúk többségét az iskolaelhagyás veszélye fenyegeti, miközben a lányok szoronganak és hajlamosak szomatizálni. Léder László úgy gondolja, az apák legfontosabb feladata az iskolaévekben az, hogy az iskolában tartsák fiaikat, és csökkentsék lányaik szorongását.
Ennek az időszaknak egy másik kihívása, hogy az apák egyre inkább eltávolodnak lányaiktól. Sokkal inkább tudnak kapcsolódni a fiúk érdeklődéséhez és az általuk preferált játékokhoz, így sokkal több időt töltenek velük, mint lányaikkal.
Kamaszkor: a lányos apák számára különösen kritikus időszak
Az apa-lánya kapcsolatokban a pubertás is nagy változásokat hoz. Az intimitás védelme és megtanítása ekkor a feladat: a biológiai érés átalakítja az apával való viszonyt (pl. érintések, öltözködés, együtt alvás, közös fürdés). Ezt azonban az apáknak kell kezdeményezniük – mutat rá Léder. Óvatosnak kell lenni, hiszen ha a gyermek nem érti apja hirtelen távolodását, az is negatív hatásokkal járhat. Egy aktív és érzelmileg stabil apa esetében ez a folyamat azonban természetesen zajlik – nyugtat meg minket mindkét szakember.
Ebben az időszakban ütközik ki leginkább az apák hajlamossága lányaik túlvédésére. Az udvarlók kezelése kényes, hiszen az apai reakciók nagy hatással vannak arra, hogyan vélekednek ezután a lányok a férfi-női kapcsolatokról.
A fiúk számára az apahiány a kamaszkorban induló szociális devianciák kockázatát hordozza. Léder László a témában Zimbardo: Nincs kapcsolat – Hová lettek a férfiak? című könyvét ajánlja (amellyel egy korábbi tudósításunk is foglalkozik).
Az aktív apák mítosza
Bár rémisztőnek tűnhetnek az eltérések a fiúk és lányok nevelése kapcsán, az aktív apák valójában kiegyensúlyozottan, mindkét nemhez ugyanolyan érdeklődéssel és figyelemmel tudnak fordulni. A gyermek aktív, kezdeményező fél, aki fejlődése során formálja környezetét. „Értelmezd és reagálj!” – ezt tekintik jó nevelési elvnek az előadók. Így nemcsak a nemi, hanem az egyéni különbségeket is megfelelően kezelhetjük.
Sok tévhit él a köztudatban arról is, milyen egy aktív, „online” apa. Léder László megfogalmazásában „az aktív apa nem superman, nem is cuki. Ő a szürke eminenciás, aki egyszerűen ott van.” Fontos, hogy megerősítsük a férfiakat apaszerepükben: az anyáknál jobban alulértékelik, mennyire tartják őket jó szülőknek. Különböző feladataik lehetnek anyáknak és apáknak, mégis
„egyenrangú minőségben kell tekintenünk rájuk”.
Végezetül pedig, az egyik résztvevő kérdésére válaszolva, László összefoglalja, szerinte mik a legfontosabb tanácsok a fiús és a lányos apák számára:
- Nemtől függetlenül aktív, résztvevő apaságot kell vállalni! Ezt fel kell építeni, ki kell fejleszteni, időt és figyelmet szánva rá.
Lányok:
- Véletlenül se féltsük túl lányunkat!
- Figyeljünk oda, mit mondunk lányunknak nőről és férfiról, ez ugyanis sok mindent meghatároz a későbbiekben!
Fiúk:
- Ne próbálkozzunk „macsós” neveléssel! Legyünk természetesek, ugyanis nem a maszkulinitás mértéke fogja meghatározni, egészséges felnőtt lesz-e a fiunkból, hanem az, hogy ott vagyunk-e az életében, szeretjük-e!
- Ne engedjük, hogy fiunk kiessen a tanulásból! Vegyük ki a részünket a tanulmányai segítésében, tanuljunk vele!
Az Apa Akadémia előadásairól, tevékenységéről itt olvashattok. Következő programjuk az „Apa-libikóka” című workshop lesz május 30-án, témája a munka-magánélet egyensúly.
