Az alkoholfüggőség napjaink egyik legsúlyosabb közegészségügyi problémájának tekinthető. A problémás alkoholfogyasztás számos testi és pszichés betegség kiváltója: jelentős életminőségbeli hanyatlást okoz. Cikkünkben az alkoholfüggőség főbb tüneteit és lehetséges kezelési módjait tekintjük át. Tartsatok velünk!
Az alkoholhasználati zavar napjaink egyik legégetőbb társadalmi kérdésének tekinthető. A problémás alkoholhasználat jelentős funkcióromlást és életminőségbeli hanyatlást okoz: nagyban befolyásolja a mentális és a fizikai egészséget, valamint jelentős terhet ró a függőségben érintett személy közvetlen környezetére is. Az Egészségügyi Világszervezet (World Health Organization, WHO) eredményei alapján a 2016-os év során három millió ember halt meg a problémás alkoholfogyasztás következtében.
Emellett a WHO adatai alapján az látható, hogy a felnőtt magyar lakosság körében történő alkoholhasználati zavar az Európai Unió más országaihoz viszonyítva kiemelkedően magas. Fontos továbbá megemlíteni, hogy az alkohollal összefüggő halálozások tekintetében Magyarország a harmadik helyet foglalja el az Európai Uniós tagországok körében, tehát megállapíthatjuk, hogy az alkohol által okozott kár jelentősnek mondható. A cikk további részében a problémás alkoholfogyasztás főbb jellemzőit, valamint a lehetséges kezelési módokat tekintjük át.
A problémás alkoholfogyasztás tünetei
Az alkoholhasználati zavar főbb tüneteit a mentális zavarok diagnosztikai és statisztikai kézikönyve (Diagnostic and Statistical Manual of Mental Disorders, DSM-5) írja le. Ez alapján a problémás alkoholhasználat egyik legfőbb jellegzetessége, hogy az illető a tervezetthez képest hosszabb ideig, gyakrabban és nagyobb mennyiségben fogyaszt alkoholt. Jellemző lehet továbbá az is, hogy az egyén az alkoholfogyasztást megelőzően fokozott alkohol iránti sóvárgást él át, azonban ezt követően intenzív bűntudat keríti a hatalmába. Mindezek mellett megfigyelhető az is, hogy
az alkoholfüggő személy a mindennapi kötelességeit, feladatait elhanyagolja, és az okozott károk ellenére (például a baráti vagy a családi kapcsolatok nagymértékben megromolhatnak, de az egyén munkahelyi teljesítménye és motivációja is visszaeshet) sem képes az alkoholról lemondani.
Fontos továbbá megemlíteni, hogy az alkoholfogyasztás romboló hatásai mind a fizikai, mind pedig a lelki egészséget jelentős mértékben negatívan befolyásolhatják. Az alkoholbetegség sokszorosára növeli a különböző daganatos megbetegedések, a cukorbetegség, a gyomorfekély és a májzsugor kialakulásának kockázatát, valamint az alkoholfüggőség számos pszichés zavarral is összefüggésben állhat (például a depresszióval, de súlyosabb esetben hallucinációk, paranoid téveseszmék és öngyilkosság is előfordulhat).
Jellegzetes lehet a probléma nagyságának lekicsinylése, elbagatellizálása, valamint súlyosabb esetben megvonási tünetek (például alvási nehézségek, kézremegés) is megjelenhetnek. Az alkoholfüggőség meghatározó jellemzője a tolerancia is: ennek következtében pedig a függőségben érintett személynek egyre több alkoholt szükséges fogyasztania ahhoz, hogy a szer által okozott, korábbi kellemes, mámoros állapotot elérje.
Az alkoholfüggőség kezelési lehetőségei
Az alkoholfüggőség kezelésére többféle lehetőség is rendelkezésre áll. Alkoholfüggőség esetén a legtöbb esetben a kombinált kezeléssel találkozhatunk, amely pszichoterápiát és a gyógyszeres kezelés együttes alkalmazását foglalja magában. A gyógyszeres kezelés legfőbb célja a sóvárgásnak és az alkoholfogyasztással kapcsolatos kényszeres gondolatoknak, valamint a megvonási tüneteknek a csökkentése.
Az alkohol-dependencia pszichoterápiás kezelésében a kognitív viselkedésterápiás módszerek és a motivációs interjú technikája lehet a leghatásosabb. A kognitív viselkedésterápia alapvető célkitűzése az egyes negatív gondolatok és viselkedésmintázatok azonosítása és átkeretezése. A kognitív viselkedésterápia szellemiségében zajló terápiás ülés során az egyén alkoholfogyasztással kapcsolatos hiedelmei (például a függő személy azt gondolhatja, hogy csak az alkohol segítségével képes egy stresszhelyzetet uralni) átalakulhatnak, és különböző stratégiákat sajátíthat el, amelyek az alkoholfogyasztás iránti sóvárgást csökkenthetik.
Egyik lehetséges technika lehet az ingerkontroll, amely során a függő személy a terapeutával közösen meghatározza azokat a potenciálisan kockázatos szituációkat, amelyek elkerülése révén az alkoholfogyasztás rizikója lecsökkenhet.
További hatékony módszer a motivációs interjú, melynek fő célja a változás iránti motiváció felkeltése, megerősítése és a változással szembeni ambivalencia legyőzése. A motivációs interjú szemlélete a páciens autonómiáját, döntési szabadságát és a kliens feltétel nélküli elfogadását hangsúlyozza. A terapeuta fő technikái közé a nyitott kérdések, a visszatükrözések, megerősítések tartoznak. Az ülések során a segítő és a páciens közösen kidolgozzák a változás lépéseit és a megvalósítandó célokat.
A gyógyulás felé vezető úton fontos szerepet tölthetnek be az önsegítő csoportok is. Az Anonim Alkoholisták csoportjaiba bárki csatlakozhat, aki úgy érzi, hogy alkoholfogyasztásának problémás mintázatán változtatni szeretne. A csoport ereje abban rejlik, hogy a sorsközösség által és a személyes tapasztalatok megosztása révén megerősödhet az egyén alkoholról való leszokásának vágya. A csoport fő célja, hogy tagjai az alkohol nélkül is teljes életet tudjanak élni.
Az alkoholfüggőség progresszív lefolyású, súlyos állapot, amely különböző testi és pszichés problémákat eredményezhet. Mint minden függőség esetében, a gyógyuláshoz vezető út visszaesésekkel tarkított, ám az egyes terápiás beavatkozások (kognitív viselkedésterápia, gyógyszeres kezelés és az önsegítő csoportok) és a függő személy kitartó attitűdje egy alkoholmentes, jobb életminőséggel jellemezhető későbbi életet alapozhat meg.
