Az írországi University College Cork (UCC) új kutatása szerint az Alzheimer-kór kialakulásában szerepet játszhat a bélmikroba, vagyis az ember gyomor-bélrendszerében élő mikroorganizmusok rendszere. Ez pedig jelentős előrelépést jelenthet a betegség megelőzésében és kezelésében.
Mi is az Alzheimer-kór?
Az Alzheimer-kór egy nehezen kezelhető betegség, amely minden kilencedik 65 év feletti embert érint. A betegség a kognitív funkciók, a memória és a viselkedés fokozatos hanyatlásához vezet. Jellemzője az amiloid béta felhalmozódása, ami egy olyan fehérje, amely az agyban az idegsejtek között rakódik le – ez a gyógyszeres kezelések gyakori célpontja.
Ugyanakkor néhány amiloid bétalerakódással élő ember nem mutatja a demencia jeleit, illetve néhány demens személynél nem jelentkezik az amiloid bétafelhalmozódás. Ezáltal tehát nem egyértelmű jellemzője a betegségnek.
Néhány bizonyíték arra utal, hogy az amiloid béta az agy gyulladás elleni védekezésének eszköze, tehát tulajdonképpen inkább „tűzoltó”, mintsem „gyújtogató” szerepet tölt be.
Az amiloid béta lerakódásának kezelésére kifejlesztett gyógyszerek százai nem változtattak az Alzheimer-kór előfordulási arányán, és sok kutató úgy véli, itt az ideje az amiloid-elmélet teljes újragondolásának. Ezért is olyan lényeges ez az új tanulmány, mivel rendhagyó megközelítése által új kapukat nyithat meg nemcsak a betegség megelőzésével, de akár kezelésével kapcsolatban is.
A bélrendszer-elmélet
Az UCC kutatása során Alzheimer-kórban szenvedő személyek székletanyagát patkányokba vitték át, így megállapították, hogy az károsította az idegek növekedését a hippokampuszban – vagyis az agy emlékezetért, megismerésért és hangulatért felelős részében.
Minél súlyosabb volt a donor betegsége, annál nagyobb kognitív veszteséget eredményezett a patkányoknál. Az eredmények azt mutatják, hogy az Alzheimer-kór tünetei a bélmikrobiótán keresztül átvihetők egy egészséges fiatal szervezetre, megerősítve a bélmikrobiótának az Alzheimer-kórban betöltött ok-okozati szerepét.
Az Alzheimer-kutatás sokáig kudarcoktól övezve folyt, ezért is bátorító ez az áttörés. A tanulmányban patkányokat használtak, így klinikai megerősítésre vár, de bizonyítja a ráadásul fajokon átívelő ok-okozati összefüggést.
A betegség mikrobiális gyökerének feltárása azért különösen örömteli, mert a bélmikrobiótánkat mi magunk irányíthatjuk.
Hogyan jutottunk ide?
A demencia kialakulásának esélye az élet előrehaladtával egyre nő, így a várható élettartam kitolódásával a betegség előfordulási aránya is egy természetes növekedést mutat. Ugyanakkor az új kutatás eredményeként feltételezhetjük, hogy egy másik tényező is fontos szerepet játszik a folyamatban: mégpedig az étrendünk.
Az elmúlt 75 év során az ultrafeldolgozott élelmiszerek aránya lényegében a nulláról 60 százalékra ugrott. A mai élelmiszereket ugyanis inkább gyártják, mintsem termesztik.
A rostok durvábbá és barnábbá tehetik az élelmiszereket, ezért a legtöbb élelmiszer-feldolgozás első lépése a rostok eltávolítása. Az 1900-as évek közepén a rost felesleges, emészthetetlen nyersanyagnak tűnt. A bélmikrobáink azonban igenis fel tudják dolgozni a rostot, és szükségük is van rá. A rostok kiiktatásával az elfogyasztott zsírok és szénhidrátok mennyisége megnövekedhet, ami kedvező lehet a kórokozó mikrobáknak.
A rost támogatja a jótékony baktériumokat, például a Clostridia és a Coprococcus fajokat, amelyek butirátot termelnek, egy olyan anyagot, amely gyógyítja és táplálja a bélnyálkahártyát.
Az UCC tanulmánya megállapította, hogy ezeknek a baktériumoknak, valamint a butirátnak a szintje alacsonyabb volt azokban a patkányokban, amelyek Alzheimer-mikrobiótát kaptak.
Az Alzheimer-kóros patkányoknál a taurin aminosav is csökkent, aminek szintén fontos szerepe lehet. Mind a butirát, mind a taurin könnyen átjut a vér-agy gáton, ahol ösztönözhetik az új idegsejtek növekedését a hippokampuszban.
Az Alzheimer-kóros mikrobiótában magas volt a betegséggel összefüggő baktériumok, például a Desulfovibrio és a Dialister szintje, amelyek kiegyensúlyozatlanság esetén toxinokat választanak ki.
A butirát alacsony szintje „szivárgó bélrendszerhez” vezethet, ami lehetővé teszi, hogy ezek a toxinok és más baktériumok váladéka áttörje a bélbélnyálkahártyát és bejusson a véráramba. Idővel ezek a toxinok pedig károsíthatják a szöveteket és gyulladást okozhatnak.
Mit tehetünk?
A változatos bélmikrobióta a legegészségesebb. Ennek támogatásához változatos étrendre van szükség, ezért érdemes törekedni a rendszeres és változatos zöldség-, és gyümölcsfogyasztásra. Az erjesztett élelmiszerek, mint a joghurt, a kimchi és a savanyú káposzta probiotikumokat és prebiotikumokat is tartalmaznak, és elősegítik az egészséges mikrobióta kialakulását. Egy nemrégiben készült tanulmány pedig a hal, a kávé, a kakaó és a vörösbor védőhatását állapította meg.
Ha valamiért nem tudjuk beiktatni ezeket az egészséges élelmiszereket az étrendünkbe, akkor egy probiotikus vagy prebiotikus étrend-kiegészítő segíthet. A testmozgás szintén rengeteg előnnyel jár,miközben segít a bélmikrobáknak is.
A kutatás eredményeiből arra következtethetünk, hogy a rostok visszaépítése az étrendünkbe bizonyos szintű védelmet nyújthat az Alzheimer-kórral szemben.
Psychology Today - Does Alzheimer's Start in the Gut?
