A fizikai fájdalom észlelésében jelentős szerepet játszanak a pszichológiai tényezők is. Ugyanazt a fájdalmat másképpen érzékeljük attól függően, hogy figyelmünk mekkora része irányul a testi folyamataink észlelésére. Ezt a mechanizmust kihasználva nemcsak a kémiai úton működő gyógyszereknek lehet hatékony fájdalomcsillapító hatásuk, hanem a tudatunkra ható eszközöknek is, például a virtuális valóságba repítő játékoknak.

Az egyik legnagyobb fájdalommal járó sérülés az égési sérülés. A súlyos égési sérülést elszenvedett páciensek felépülése hosszú ideig tart, és végig komoly fájdalmak kísérik lábadozásukat. Amíg mozdulatlanul kell feküdniük a kórházi ágyon, az ópiát fájdalomcsillapítók még viszonylag jól hatnak, a kötözés és a sebtisztítás fázisában azonban már nem sokat érnek. Ráadásul ezek a gyógyszerek sokszor nemkívánt mellékhatásokkal járnak. Az ilyen problémák enyhítésének lehetőségeivel foglalkozik Hunter Hoffman, a Washingtoni Egyetem professzora és David Patterson, a Harborview Kórház klinikusa. Hoffman, Patterson és munkatársaik olyan

új pszichológiai fájdalomszabályozó módszert fejlesztettek ki,

amely a figyelem virtuális valóságra irányításával egészíti ki a hagyományos gyógyszeres kezelést, ezzel még hatékonyabban csillapítva a betegek fájdalmát.

A fájdalom befolyásolható

A fájdalom észlelését pszichológiai folyamatok is erőteljesen befolyásolják. A fájdalom érzése a bőrből kiinduló fájdalomreceptorok sorozatos kisülései nyomán keletkezik. A fájdalom tehát egy jelzés, amellyel testünk tudatja agyunkkal, hogy az adott helyen valami probléma áll fenn. A fájdalomérzet kialakulását azonban nem kizárólag ezek a szenzoros bemenetek határozzák meg. Ugyanaz a bejövő fájdalom más érzetet kelt, attól függően, hogy a páciens mit gondol róla, mivel foglalkozik még a fájdalominger megélése közben, figyelmének mekkora része irányul a kellemetlen ingerre. Erre a jelenségre adhat magyarázatot a fájdalom kapuelmélete. Ez az elmélet azt fogalmazza meg, hogy a magasabb szintű mentális folyamatok gátolhatják az agykéregből a gerincvelőbe futó fájdalomjeleket. Így hat a figyelem komplex elterelése is. A figyelmi kapacitás túlnyomó részének máshová irányítása tehát nem egyszerűen a fájdalmas inger értelmezését módosítja, hanem

a fájdalom bejövő jelének intenzitását csökkenti.

A fájdalomjel fájdalomként való címkézéséhez tudatos figyelemre van szükség, így ha a páciensek figyelmi kapacitásának nagy részét lekötjük azzal, hogy egy színes, eseménydús és kihívásokkal teli virtuális világba kalauzoljuk őket, akkor kevesebb szabad kapacitás marad a fájdalomérzet feldolgozására.

Egy hűsítő virtuális világ

A virtuális valóságon keresztül még az ágyhoz kötött betegek is lehetőséget kapnak rá, hogy figyelmüket a fájdalomról elterelő élményekben legyen részük, anélkül, hogy mozogniuk kellene. Mindehhez nem kell más, mint egy számítógép és egy speciális VR-sisak. A virtuális valóság kezelésben részesülő betegek arról számolnak be, hogy a fájdalmaik, főként a sebkötözésnél jelentkező elviselhetetlen kín enyhült. Úgy írták le, hogy miközben elsődleges céljukká a virtuális világ felfedezése és az ott adódó feladatok megoldása vált, a sebkötözés csak mellékkörülménnyé vált. Hoffman és Patterson professzorok kidolgozták a SnowWorld névre hallgató háromdimenziós játékot. Ebbe a jeges világba húzódhat vissza a fájdalomtól elgyötört elme. A SnowWorld egy viszonylag egyszerű játék, egy

virtuális hócsata pingvinekkel, hóemberekkel és mamutokkal a jeges kanyonok között.

A sebek tisztítása és a kötések cseréje alatt a VR-sisakon keresztül beérkező vizuális és hangingerek és a játékban teljesítendő kihívások olyannyira lefoglalják a páciens figyelmi kapacitását, hogy az átélt fájdalom töredékére csökken. Az eljárás közben a betegek agytevékenységét vizsgálva újabb igazolást nyert a módszer. Az agy fájdalomközpontjában legalább ötven százalékkal csökken az aktivitás a játék közben, ahhoz képest, mint amikor anélkül tisztították a sebeket.

Újabb alkalmazási lehetőségek

Azon kívül, hogy a módszer kiválóan alkalmazható a figyelem fájdalomról való elterelésére, lehetnek további felhasználási területei is.

A viselkedés megerősítésére is alkalmazható

lehet. A játékon keresztül arra motiválhatjuk a betegeket, hogy a gyógyulásukban nagyon fontos, de nagy fájdalmakkal járó nyújtógyakorlatokat elvégezzék. A játékban lehet olyan helyzeteket teremteni, amelyben a számukra nyújtandó testrészek mozgatásával tudnak pontokat szerezni. Az eljárás legújabb verziójában már speciális optikai rostokkal ellátott VR-sisakot alkalmaznak, amely nem elektronokat, hanem fotonokat használ, így az égési sérültek akár vízzel teli kádban ülve is beléphetnek a virtuális valóságba. Fájdalmuk így még inkább enyhülhet.

Hoffman és munkatársai úgy vélik, hogy a virtuális valóság adta lehetőségek alkalmazása egy hiányt pótló pszichés fájdalomkontrolláló eljárássá válhat, amely nemcsak égési sérüléseknél, hanem más súlyos fájdalmakkal járó betegségek és állapotok kezelésében is alkalmas lehet a szenvedés enyhítésére. Például daganatos betegségeknél, fogászati beavatkozásoknál vagy egyes műtétek, például térdműtét utáni gyógytorna során is.

 

Felhasznált szakirodalom: Hoffman, H. G., Doctor, J. N., Patterson, D. R., Carrougher, G. J., & Furness III, T. A. (2000). Virtual reality as an adjunctive pain control during burn wound care in adolescent patients. Pain, 85(1-2), 305-309. Hoffman, H. G., Patterson, D. R., & Carrougher, G. J. (2000). Use of virtual reality for adjunctive treatment of adult burn pain during physical therapy: a controlled study. The Clinical journal of pain, 16(3), 244-250. Hoffman, H. G., Patterson, D. R., Carrougher, G. J., & Sharar, S. R. (2001). Effectiveness of virtual reality–based pain control with multiple treatments. The Clinical journal of pain, 17(3), 229-235. Hoffman, H. G., Richards, T. L., Coda, B., Bills, A. R., Blough, D., Richards, A. L., & Sharar, S. R. (2004). Modulation of thermal pain-related brain activity with virtual reality: evidence from fMRI. Neuroreport, 15(8), 1245-1248. Hoffman, H. G., Chambers, G. T., Meyer III, W. J., Arceneaux, L. L., Russell, W. J., Seibel, E. J., ... & Patterson, D. R. (2011). Virtual reality as an adjunctive non-pharmacologic analgesic for acute burn pain during medical procedures. Annals of Behavioral Medicine, 41(2), 183-191. Smith, E. E., Nolen-Hoeksema, S., Fredrickson, B. L., Loftus, G. R. (2005). Atkinson & Hilgard Pszichológia. Osiris Kiadó, Budapest