Az ember ismét szakít a tudás fájáról

Az utóbbi években számos platformon, így a mozivásznon is egyre nagyobb teret hódítanak a mesterséges intelligencia különböző formái. De valósággá válhatnak-e a sci-fik?

A számítógépek korszakának hajnalával párhuzamosan kezdődött el a neurális hálózatok kutatása. Ez teremtette meg a feltételeket a mesterséges intelligencia (AI – az angol Artificial Intelligence kifejezés nyomán) megalakulásához, amire úgy is tekinthetünk, mint a kognitív pszichológia és a robotika kézfogására, mely során megtanítottuk a gépeket tanulni.

Egy ennél jelentősen kiterjedtebb halmazt jelöl a megnevezés, mégis, mikor mesterséges intelligenciáról beszélünk, gyakran a sci-fik valamely ikonikus alakját idézzük fel. Egyértelmű különbség van a 2001: Űrodüsszeia HAL 9000-e, a Terminátor és a Westworld című sorozat humanoid robotjai között, ám lényegi jellemzőik során a mesterséges intelligenciák három fő típusa közül egyazon kategóriába tartoznak.

A mesterséges intelligenciák alapvetően 3 csoportba sorolhatók.

1. Artificial Narrow Intelligence (ANI)

Az ANI, más néven gyenge-AI olyan, egyetlen területre specializálódott gép, ami egy meghatározott algoritmus mentén, automatikusan képes végezni a feladatát. Ezek jelen vannak a mindennapjainkban: személyre szabott online hirdetéseket kínálnak, spambe szortírozzák az e-mailjeinket, meghatározzák a repülőjegyünk árát és lefordítják az idegen nyelvű szövegeket. Nyilvánvaló azonban, hogy – a disztópiák mesterséges intelligenciáival ellentétben – Siri és a Google fordító sem holnap, sem a távoli jövőben nem fognak világuralomra törni. Ettől függetlenül nem lehet alábecsülni őket. Az ANI különböző fajtái a későbbi célorientált hasznosítás érdekében mérhetetlen mennyiségű információt halmoznak fel – rólunk is. Ennek köszönhető például, hogy a termék, amire rákeresünk egy webshopon, hetekig visszaköszön a különböző honlapok hirdetőfelületein. Újdonság lehet azonban, hogy a tanuló algoritmusok arra is képesek, hogy a közösségimédia-használatból következtetést vonjanak le az egyén pszichológiai állapotát, politikai és vallási nézeteit, intelligenciáját és szexuális orientációját illetően. Az ehhez hasonló privát információk észrevétlenül válhatnak manipulálásunk eszközévé. Mégpedig annak a kezében, aki a legtöbbet hajlandó fizetni ezekért az adatokért, hogy a használatukkal aztán célzottan küldjön hirdetéseket.

Habár az ANI a mesterséges intelligencia egyetlen nyilvánosan beteljesedett fajtája, a továbbiak megvalósulásának útja az ANI újításával van kikövezve.

A mélytanulás fejlesztésével új távlatok nyíltak meg.

A fejlett világban a munkavállalók 80 százalékának 4 kvalitásra van szüksége a feladata ellátásához: kétirányú kommunikációra írásban és szóban, megfigyelésre és tudásösszegzésre. Napjainkban az úgynevezett mélytanulásnak köszönhetően ezekre már mind képesek a gépek. Ez azt jelenti, hogy az ANI bizonyos fajtái többek között képesek rákos szöveteket diagnosztizálni – az ember által felállítható kórkép időigényének töredéke alatt. Ez már nem tudományos fantasztikum.

Jeremy Howard mélytanulással foglalkozó kutató szerint csak idő kérdése, hogy a többség munkáját mesterséges intelligenciák lássák el, s ez egy olyan lépésváltás lesz a gazdaság és a társadalom számára, amire jobb volna minél hamarabb felkészülni. Az adattudós abban látja a különbséget a jelenlegi és a korábbi technológiai fordulópontok – például az ipari forradalom – között, hogy jelen esetben nem egyetlen ugrásszerű változásról beszélünk, hanem exponenciális fejlődésről, amihez folyamatosan alkalmazkodnunk kell társadalmilag és gazdaságilag egyaránt.

2. Artificial General Intelligence (AGI)

Az erős, általános, vagy más néven emberi mesterséges intelligencia kifejezést azokra a gépekre használjuk, amik minden ember által végzett intellektuális gyakorlatot képesek elvégezni. Ide tartozik többek között a tapasztalati tanulás, az indoklás, a problémamegoldás, a tervezés és az absztrakt gondolkodás. Ennek a lépcsőfoknak a megugrásában

az az igazán nehéz, hogy megtanítsuk a gépeknek azt, amihez nem kell gondolkodni.

Ha találnak megoldást arra, hogy miképp lehet megtanítani a gépeket olyasmire, amihez nem gondolkozni kell, azzal sikerül egy gépet az emberi intelligencia szerteágazó területeit illetően felzárkóztatni. Ettől fogva a következő szinthez, a szuperintelligenciához vezető exponenciális fejlődés garantált, hiszen az AGI mentes lesz az emberre jellemző limitációktól – úgy mint sebesség, méret, tárhely, fejleszthetőség.

3. Artificial Superintelligence (ASI)

A mesterséges szuperintelligenciát Nick Bostorm oxfordi filozófus úgy definiálja, mint egy olyan intellektust, ami minden területen felülmúlja az embert – beleértve a tudományos kreativitást, a bölcsességet és a szociális készségeket. Ez a meghatározás nem tér ki arra, hogy a szuperintelligenciának szükséges-e, hogy legyen öntudata vagy szubjektív tapasztalatai – pedig ezek beprogramozása volna az igazán nagy próbatétel.

Gondolkodás, érzékelés, érzés, intuíció

Carl Jung szerint a tudatnak 4 funkciója van: érzékelés, gondolkodás, érzés és intuíció. Az érzékelés aspektusában előztek meg minket először a gépek. Gondoljunk csak a hanglokátor feltalálására! Aztán 1997-ben mérföldkőhöz érkezett a mesterséges intelligenciák történelme: Garry Kasparov világelső sakkozó vereséget szenvedett a Deep Blue nevű sakkozógép ellen. A gondolkodást illetően ekkorra datáljuk az emberiség alulmaradását az általa alkotott géppel szemben. Mindezek mellett az érzés és intuíció terén egyelőre meg sem közelítenek minket a mesterséges intelligenciák.

Érezhetnek-e a robotok?

Az 1990-es években érdekes felfedezést tettek: egyes idegsejtek nem csupán akkor aktiválódnak, ha az ember végrehajt egy bizonyos cselekvést, hanem akkor is, ha megfigyeli, ahogyan valaki más végzi ugyanazt. Tükörneuron névvel illették ezeket az idegsejteket. A kutatók egy része feltételezi, hogy a tükörneuronok állhatnak a tanulás, a nyelv elsajátítása és az empátia, sőt bizonyos kognitív rendellenességek (például autizmus) kialakulásának hátterében.

Valószínű, hogy mesterséges tükörneuronok beépítésével elérhető, hogy a neurális hálózatok alapján megalkotott mesterséges intelligenciák képesek legyenek megfigyeléssel és utánzással válaszreakciókat, például fájdalmat tanulni. Egy érzés viszont nem csak annyi, amit a külső szemlélő megnyilvánulni lát belőle, nem csupán viselkedéses válasz. Hanem egy funkció, amivel egyelőre nem rendelkezik semmilyen ember alkotta entitás.

A tudás hatalom

A hétköznapiságuk mellett a mesterséges intelligenciák egyben szupertitkos katonai fejlesztési projektek is. Nemzetek közti versenyek, melybe sosem fogunk betekintést nyerni. Kizárólag azt tudjuk az újításokról, amit tudni engednek. A tudományterület fő alakjait hajtják a kompetitív erők, ugyanakkor mégiscsak az ő feladatuk korlátokat szabni a mesterséges intelligenciák fejlődésének, mielőtt kikerülnek az ember kontrollja alól, és megindul egy olyan spirális folyamat, mely során az egyre intelligensebb entitások egyre kevesebb idő alatt hozzák létre a maguknál intelligensebb szuperintelligenciát.

Az emberiség uralkodása a Földön önmagában igazol egy állítást: a tudás hatalom. De vajon mire használná ezt az AI?