2025. augusztus elsejétől magyar nyelven is elérhető az első teljesítménypszichológiai szakkönyv Teljesítménypszichológia – Az emberi teljesítmény pszichológiája címmel, amely összesen 21 szakember összefogásával készült, és célja a teljesítménypszichológia mint tudományos diszciplína alapjainak letétele hazánkban. Olvasmányos stílusú szakkönyv, amit a laikusok is könnyen megérthetnek, de elég alapos és tudományosan releváns ahhoz, hogy egy szakember kezében is jól mutasson a hatszáz oldalas kötet.
A könyv három innovatív elemet is tartalmaz, melyek némi játékosságot visznek a szakmai tartalomba. A leglátványosabb, hogy két eleje van. A nemzetközi szakirodalomnak megfelelően tárgyalja a funkcionális és a diszfunkcionális teljesítmény pszichológiai aspektusait, és ezen szisztéma mentén válik ketté a könyv szerkezeti felépítése.
Funkcionális teljesítmény alatt minden olyan folyamatot értünk, amely során a teljesítményben résztvevő fél a képességei legjavát képes megjeleníteni, és sikerrel veszi a körülötte lévő akadályokat.
A funkcionális teljesítmény létrejöttének három jól körülhatárolható lépcsőfokát határozhatjuk meg:
- A funkcionális teljesítmény magában foglal egy metakognitív (automatizált) folyamatot, önmegfigyeléssel, önértékeléssel és szükség esetén teljesítménykorrekcióval. Nem igényel fokozott kognitív tevékenységet belső tapasztalatok irányításához vagy módosításához. Pozitív teljesítményelvárás és teljesítmény séma segíti az alkalmazkodást és az optimális állapot beállítását.
- A hatékony diszkrepanciakorrekció (viselkedésszabályozás) és a tapasztalati elfogadás pozitív teljesítményvárakozáshoz és énhatékonysághoz vezet, miközben a teljesítményhelyzetben lévő személy kihívásként érzékeli és értelmezi a külső–belső tényezőket és a teljesítménykövetelményeket.
- Harmadik lépésben megjelenik egy tudatos és a feladatra koncentráló attitűd, és hozzá kapcsolódva egy megfelelő arousal- és affektusszint. Mindez a megfelelő és egyben automatizált motoros készségekhez és funkcionális teljesítményhez vezet.
Ellenben diszfunkcionális teljesítmény alatt olyan folyamatot értünk, amelynek során a teljesítő személy nem képes adaptív módon megküzdeni a kihívásokkal, teljesítménye mindezért alulmarad az elvárhatótól, súlyosabb esetben jól körülhatárolható károkat okozva saját magának és a környezetének.
Negatív prediszpozíciók esetén már a teljesítmény előtti fázisban nehézségekbe ütközhet a teljesítmény szabályozása. A nem megfelelő vagy maladaptív sémák, kognitív reprezentációk félrevezethetik a személyt. Továbbá nem megfelelő diszkrepanciakorrekció esetén a viselkedéskorrekció elégtelen, aminek következtében a külső vagy belső teljesítménykövetelményeket fenyegetőnek értelmezi az egyén. A feladat fenyegető volta erősíti a destruktív önmonitorozást. A figyelem a feladatról a belső megélésre irányul, ami így önmagában fenyegetővé válhat. A kialakult teljesítményattitűd alacsony tapasztalati elfogadással párosulva irreleváns viselkedésben manifesztálódik, és ez önmagában akadályozza a meglévő képességek kibontását. Ez a destruktív válaszrendszer gyakran társul fokozott negatív affektussal, emelkedett arousallal, negatív belső beszéddel, önbizalomhanyatlással, csökkent koncentrációval, automatizált motoros készségek zavaraival, tehát végül diszfunkcionális teljesítményhez vezet.
Összességében a kettéválasztás célja a teljesítmény pozitív és negatív aspektusaira vonatkozó tárgyalási lehetőségek megteremtése, ezzel keretet és teret biztosítva a folyamat definiálásához.
A teljesítménypszichológia hatókörének megértéséhez viszont elengedhetetlen a teljesítmény pszichológiai értelemben történő meghatározása. A könyv szerzői kísérletet tesznek a kérdés megválaszolására, hangsúlyozva: a definíciójuk nem kíván tökéletes lenni, ellenkezőleg, vitára és közös gondolkodásra invitálja az olvasót annak érdekében, hogy a pszichológia ezen ága tovább fejlődhessen hazánkban.
Azt biztosan láthatjuk, hogy a teljesítmény kreatív jellemző: egy belső, megismerhetetlen alkotói késztetés, hajtóerő fizikai megnyilvánulása. Az alkalmazkodás eszköze, de lehetséges, hogy szükségleteink kielégítésének a manifesztációja. Egy akarat, amelynek részeként önmagunknál vagy másoknál jobbá szeretnénk válni – és ezáltal a fejlődés záloga. Alapját képezi a teljesítéshez szükséges tudás, bizonyos készségek és képességek elsajátítása és következetes végrehajtása egy meghatározott időpontban. Az optimális teljesítmény alapját képezi a folyamatszemlélet és az elfogadásalapú megközelítés. A végrehajtás minősége szerint beszélhetünk funkcionális és diszfunkcionális teljesítményről. Az emberi teljesítmény fogalma általában az egyéneknek egy adott feladat vagy tevékenység végrehajtására irányuló képességére utal, ami tudásuk, képességeik, készségeik és motivációjuk kombinációján alapul.
A témát kifejtő fejezet végén összefoglalásként jelenik meg a könyv által az olvasó elé tárt definíció, ami szerint az emberi teljesítmény pszichológiai értelemben véve kreatív kifejezése és fizikai megjelenítése a szükségletek kielégítése érdekében tett erőfeszítésnek és az alkalmazkodást elősegítő hajtóerőnek, egy körülhatárolható idősíkban történő folyamat során.
A hosszabb értelmezés mellett egy rövidebb megközelítéssel is szolgálnak a definíció alkotói, amely három szóban foglalja össze elképzeléseiket, miszerint az emberi teljesítmény egy Optimális Önszabályozó Folyamat.
Az emberi teljesítmény vizsgálata mellett a könyv másik célja a pszichológia tudományterületén belül egy eddig hazánkban kevéssé ismert diszciplína bemutatása. A teljesítménypszichológia viszonylag fiatal, innovatív és mai világunk történéseire nagyszerűen reflektáló, önálló tudományterület. Jelenkorunk társadalmi berendezkedése, a nyugati globalizált kapitalista rendszer egyik alappillére a folyamatos növekedés fenntartása, mind gazdaságilag rendszer-, mind egyénileg személyes szinten. A folyamatos verseny és eredménykényszer alkalmazkodásra ösztönzi a rendszerben lévő személyeket. Az alkalmazkodás eredményességét sokban meghatározzák az egyén képességei és a rendelkezésére álló technikák, módszerek száma és minősége.
A teljesítménypszichológia alapvetően az emberi teljesítmény – teljesítményterülettől függetlenül megjelenő – általános pszichológiai aspektusait vizsgálja. A teljesítés során fellépő gondolatokkal, érzésekkel és viselkedéssel foglalkozó tudományág. A teljesítménypszichológia a kiváló teljesítmény mentális összetevőire utal, olyan teljesítményhelyzetekben és területeken, ahol a kiválóság központi elem. Továbbá kezeli a teljesítmény szempontjából releváns negatív aspektusokat, a megfelelő érzékenységgel kezelve a kompetenciahatárok fontosságát.
A teljesítménypszichológia meghatározásában tehát kiváltképp fontos lesz az a nézőpont, amely szerint nem csupán a csúcsteljesítmény és a teljesítményjavítás éthosza vezérli a beavatkozás mikéntjét, hanem felvértezi a szakembert olyan szakképesítéssel is, amellyel képes lesz a teljesítményromlás személyes és klinikai jellegű (teljesítményzavar) kérdéseire választ találni.
E nézet alapján a teljesítménypszichológia egy olyan kontinuum mentén helyezkedik el, amelynek egyik végén a csúcsteljesítmény és a teljesítményjavítás kérdései vannak, a másik végén pedig átmenetet képezve a személyes pszichológiai aspektusok mentén a klinikai kérdések helyezkednek el.
A nemzetközi teljesítménypszichológia öt nagy teljesítményterületet vizsgál: sport, előadó-művészet, üzleti és vezetői munkakörök, magas kockázatú hivatások és oktatás.
Az alapvető definíciókon és terminológiai kérdéseken túl összesen 22 fejezetben próbálja körbejárni a tudományterület legfontosabb kérdéseit a könyv. A funkcionális oldalon olyan témákat érint, mint például a tudatosság, a belső beszéd vagy a csúcsteljesítmény.
A tudatosság sokoldalú fogalom, amelyet különböző tudományágakban definiáltak és tanulmányoztak, mint például a filozófia, a pszichológia, az idegtudomány, sőt kvantumfizika. Azon kifejezések közé tartozik, amelyeket egyetlen átfogó meghatározással nehéz leírni. A tudatosság jelentős szerepet játszik és központi fogalom a teljesítménypszichológiában. A teljesítményhelyzetben részt vevő személynek a tudatosság lesz azon alapképessége, amelynek köszönhetően képessé válik a véletlenek minimalizálására. Ezáltal a tudatosság egy olyan alappillér, amely stabilitást nyújthat a nehéz és változékony helyzetekben.
A belső beszéd egy belülről érkező, beszédhez hasonló élmény, külső hang jelenléte nélkül. A személy által önmagának címzett, az elméjében keletkező narráció. Más megközelítésben: a belső beszéd a tudatos gondolatok csendes kifejezése önmagunknak koherens nyelvi formában. Érdekesség, hogy becslések szerint egy felnőtt ébrenléti idejének legalább egynegyedét tölti önmagával történő beszélgetéssel. A belső beszéd vizsgálatának fontos megállapítása, miszerint egészen biztos, hogy nem mindegy, milyen program fut az egyén fejében az egyes teljesítményhelyzetekben.
A kiemelkedő teljesítmény a mai kulturális viszonyrendszerben kitüntetett szerepet tölt be. A nemzetközi teljesítménypszichológia-szakirodalom szóhasználatában a csúcsteljesítmény és a kiválóság a mérvadó fogalom, amely igyekszik leírni a vágyott célt. A csúcsteljesítmény ebben a kontextusban az egyéni, tehát személyen belüli, míg a kiválóság a személyek közötti teljesítménymaximumok összehasonlítására alkalmas szó. A csúcsteljesítmény olyan kiemelkedő teljesítmény, amely magas szintű szakértelemmel, kreativitással és hatékonysággal jár egy adott területen vagy feladatnál. A csúcsteljesítmény szakterülettől függetlenül minden egyén aktuális képességszintjétől függ.
A könyvet megfordítva a diszfunkcionális teljesítmény specialitásaival ismerkedhetünk meg. Egy pillanat, egy rossz mozdulat, egy tovaszálló gondolat, egy fél füllel elkapott megjegyzés, vagy csupán, ahogy a magyar mondás tartja, „bal lábbal kelt fel” – árnyalatnyi nüanszok választják el a funkcionális és a diszfunkcionális teljesítményt, és a határvonal hajszálvékony. Egy pillanat műve, és a legprofibb is átbillenhet hosszabb-rövidebb időre, és diszfunkcionálisan teljesíthet.
A diszfunkcionális oldalon továbbá olyan témák kerülnek górcső alá, mint a fáradás, sérülés, kiégés, az evés- és testképzavarok, kiváltképp olyan helyzetekben, ahol a test a teljesítmény eszköze. Az utolsó fejezet pedig a tabunak számító, illegális teljesítménynövelő szerek használatának pszichológiai aspektusaival foglalkozik.
Összességében a Teljesítménypszichológia – Az emberi teljesítmény pszichológiája című könyv arra keresi a választ, hogy mi mozgatja a csúcsteljesítményt; hogyan válik a nyomásból hajtóerő – vagy épp bénító teher; és hogy mitől lesz valaki nemcsak eredményes, hanem hosszú távon is kiegyensúlyozott a teljesítménykényszer világában.
A kötet célja a tudományterület hazai alapjainak letétele, amivel párbeszédre, vitára invitálja a szakma képviselőit, és mindenkit, aki valamilyen teljesítményterületen helytáll nap mint nap. Legyen sportoló, edző, katona, tűzoltó, tanár vagy diák, üzletember, énekes vagy táncos. Egy a közös: a teljesítmény pszichológiai alapjai meghatározzák az egyén működését, eredményességét és egészségét. Ez nem motivációs szósszal leöntött sikerrecept-gyűjtemény. Ez tudomány, gondolatébresztés és meghívás egy új szemléletre.
A könyv elérhető a könyvesboltokban és megrendelhető online:
Cím: Teljesítménypszichológia – Az emberi teljesítmény pszichológiája
Szerkesztők: Fülöp Ákos, Kovács-Kacsur Kristóf és Sárkány Dominik
Megjelenés éve: 2025
Terjedelem: kb. 528 oldal
Kiadó: MCC Press
