Mindenki számára ismertek a sportolással járó előnyök: fittek leszünk, jobb lesz a közérzetünk, kisebb eséllyel betegszünk meg, jobb teljesítményt nyújtunk az élet más területein. Létezik azonban egy paradoxon, amikor a testmozgás negatív hatással van az egészségre, aminek következménye szorongás, vagy akár depresszió is lehet.
A sporttevékenység negatív hatásainak vizsgálatakor a testedzésfüggőség áll fókuszban. Amikor testedzésfüggőségről beszélünk, olyan túlzott mértékű sporttevékenységről van szó, ami az adott személy életét abnormális mértékben uralja. A függőség leírásakor elkülöníthetünk pozitív és negatív dependenciát. A kutatók elsőként a pozitív függőséget írták le, mivel úgy gondolták, hogy az fiziológiai és pszichológiai előnyökkel jár, többek között eufóriaérzéssel vagy megnövekedett mentális erővel. Később azonban a negatív függőség kapott nagyobb figyelmet, ami megvonásos tüneteket, valamint szorongást, depressziót, nyugtalanságot eredményezhet.
A testedzésfüggőség legfőbb jellemzői
- tolerancia: ami a kívánt hatás elérése érdekében tett, megnövekedett edzésmennyiség iránti szükségletként definiálható; amennyiben az edzésmennyiség változatlan marad, a hatás csökken
- megvonás: ami jelentkezhet megvonásos tünetek, vagy a megvonásos tünetek enyhítésére, elkerülésére irányuló edzés formájában. A leggyakoribb érzések között megjelenhet a bűntudat, idegesség, szorongás, nyomottság, rosszkedv, vagy a depresszió.
- szándék-hatás csökkenés: azaz az edzés intenzívebb vagy hosszabb ideig tart, mint ahogy eredetileg tervezve volt
- kontrollvesztés: ami a folyamatosan megjelenő vágy vagy sikertelen kísérlet az edzés kontrollálására, mennyiségének csökkentésére
- idő: nagy mennyiségű idő fordítása az egyéb tevékenységek megszervezésére, annak érdekében, hogy azok illeszkedjenek az edzéshez kapcsolódó rutinhoz — például a nyaralás függővé tétele az edzéstől
- konfliktus: szociális, szabadidőhöz, munkához kapcsolódó aktivitások száma csökken, vagy teljes mértékben megszűnik az edzés miatt, ami konfliktusokat eredményez.
- folytonosság: pszichés vagy fizikai problémák ellenére is folytatódó edzés — ez jelentheti például a sérülés ellenére folytatódó edzésmunkát
+1. szaliencia (kiemelkedőség): vagyis a sporttevékenység a személy életének központi vonásává, mozgatórugójává válik.
Tünet vagy zavar?
A kutatók számára nyitott kérdés, hogy a testedzésfüggőség önálló zavarként vagy már egy zavar tüneteként fogható fel. Számos kutatás arra mutatott rá, hogy a dependenciát meghatározó vonások az evészavarokkal küzdő személyek körében is jellemzőek; beszámolóik alapján elmondható, hogy megjelenik náluk a kontrollálhatatlan edzés iránti szükséglet. Ugyanakkor vannak olyan jellemzők, amik önmagukban hajlamossá tehetnek minket arra, hogy elveszítsük a kontrollt edzéseink felett, és függővé váljunk. Ilyen tényező például a már meglévő nikotin- vagy drogfüggőség, a szex- és vásárlásfüggőség, valamint nagyobb valószínűséggel lesznek érintettek a futók, úszók, triatlonisták, vagy az egyéb állóképességi sportágat űző sportolók.
A testedzésfüggőség tehát létező jelenség, a sikeres kezeléséhez azonban szükséges, hogy még inkább megismerjék és megértsék a működését, hiszen nem mindegy például, hogy mint fő probléma, vagy mint mellékes tünet tekintünk rá.
