Az igazságos világba vetett hit – Mindenki megérdemli a sorsát?

A vallásban az igazságos világba vetett hit a halál utáni élet minőségében érhető tetten igazán. Egyszerűen fogalmazva, ha jól éltünk, jó dolgokat tettünk és végsősoron jó emberek voltunk, akkor a jutalmunk a mennyország. Ha azonban nem voltunk jó emberek, másoknak ártottunk, fájdalmat okoztunk, akkor a pokolra kerülünk. A buddhizmusban pedig a karma éri utol az embert, tehát a legtöbb vallásban tetten érhető az, hogy ki milyen sorsot érdemel, azt kapja. 

Mindennapjaink során gyakorta szembesülhetünk igazságtalanságokkal, amelyek átszövik az életünket. Amikor valakivel kedvesek vagyunk, de ő cserében nem az velünk, akkor jogosan merül fel a kérdés: tényleg ezt érdemlem? Az igazságos világba vetett hit szerint szeretnénk igazságosnak látni azt, ami körülöttünk történik. Egy meghatározhatatlan hatalomtól várjuk el azt, hogy a morális egyensúlyt megóvja. Akár az Univerzum, Isten, Jézus vagy Allah az, a feladata, hogy megőrizze ezt a morális egyensúlyt.

Az igazságos világba vetett hit a kiszámíthatóság, a rend, és a stabilitás iránti vágyunkat és szükségleteinket elégíti ki. Ennek köszönhetően a személyes kontroll érzetét tudjuk fenntartani. Valamivel ugyanis meg kell tudnunk magyarázni az egyenlőtlenségeket, igazságtalanságokat, és ezáltal el is kell tudnunk fogadni azokat. Az igazságos világba vetett hit ahhoz is elengedhetetlen, hogy tudjunk hosszú távra tervezni, a kitűzött célokért pedig dolgozni.

Ezáltal ugyanis tudjuk, hogy a jövő kiszámítható, tehetünk a célunkért, így el is érhetjük azokat, hiszen a világ igazságos.

Ha nem így gondolnánk, akkor nem lenne semmilyen motivációnk vagy mozgatórugónk azért, hogy dolgozzunk, hogy megpróbáljuk elérni a céljainkat, vágyainkat. Úgy is tekinthetünk rá, mint egy hajtóerőre, ami arra sarkall minket, hogy tűzzünk ki célokat, és azokért minden tőlünk telhetőt tegyünk meg. Hiszen, elhisszük, hogy a „kemény munka meghozza gyümölcsét”. Ezek segítségével próbáljuk meg kognitívan újra kiértékelni az eseményeket, és hatására megváltoztatni a véleményünket és a viselkedésünket.

Az igazságos világba vetett hit, mint tulajdonság

Az igazságos világba vetett hitünk egyes kutatások szerint egy tulajdonság, ráadásul három részből épül fel: általános, és személyes, vagyis saját magunkra vetített és másokkal szembeni igazságos világba vetett hitünk létezhet. Az általános azt jelenti, hogy úgy gondoljuk, hogy a világ önmagában igazságos, amelyben mindenki „azt kapja, amit érdemel”, egyenlő a bánásmód és kompenzálva leszünk az elszenvedett igazságtalanságért.

A személyes igazságos világba vetett hit viszont arról szól, hogy elhisszük-e, hogy mi magunk egyenlő bánásmódban részesülünk, illetve, hogy a saját életünk igazságos-e. A társas kívánatossággal magas együttjárást mutat, vagyis magunknak magasabb értéket adunk az igazságossággal kapcsolatban azért, hogy megkülönböztethessük magunkat másoktól, vagyis magunkat igazságosabbnak értékeljük másoknál.

Emellett a személyes igazságos világba vetett hit emeli az önmagunkról alkotott kép fényét: kedvelhetőbbek, kompetensebbek és sikeresebbek vagyunk másoknál. Emiatt a személyes igazságos világba vetett hit sokkal kívánatosabb tulajdonság, hiszen az önmagunkról alkotott véleményünket is jelentősen befolyásolja. Az általános igazságos világba vetett hit gyakran vezet erős megítéléshez, amikor másokat vagy más csoportokat hátrányos helyzet ér, vagy áldozathibáztatás történik. Úgy gondolhatjuk, hogy megérdemelték, ami velük történt. 

Az általános igazságos világba vetett hit 

Az igazságos világba vetett hit gyakran korrelál (együtt jár) a vallásossággal. Ha ebbe belegondolunk, akkor ez nem is meglepő, hiszen kissé olyan, mintha ugyanarról beszélnénk: mindenki azt kapja, ami jár, a mennyországba vagy a pokolba kerül, annak megfelelően, hogy milyen ember volt. Emellett együtt jár a kisebb aktivizmussal, sőt akár a normák megszegésével is. Ha ugyanis az emberek abban hisznek, hogy a világ igazságos, akkor inkább hajlamosabbak az áldozathibáztatásra, hiszen csak azok a bizonyos emberek lehetnek áldozatok, akik azzá váltak, biztosan „tett érte” vagy „megérdemelte”. Emellett úgy gondolhatják, hogy rájuk nem feltétlenül vonatkozik az a fajta szövetség, ami másokra. 

A magas szintű személyes igazságos világba vetett hittel rendelkezők, ha a saját igazságtalanságukkal szembesülnek, akkor az önértékelésük is csökken, hiszen sérült az a fajta szövetség a világgal, hogy ha jól viselkednek, akkor cserébe jót kapnak vissza. Azok viszont, akiknek az általános igazságos világba vetett hitük magasabb, nem élik meg önértékelés-csökkenéssel, ha igazságtalanságot követnek el. Számukra az, hogy megszegnek egy normát, nem jelenti azt, hogy akkor rosszat kapnak vissza cserébe, vagy hogy megszegtek volna valamilyen „szerződést”. 

A személyes igazságos világba vetett hit

A magas szintű személyes igazságos világba vetett hittel rendelkezők számára ez a fajta „szerződés” sokkal értékesebb, hiszen arra törekednek, hogy lehetőleg ne szegjék azt meg. Ennek megfelelően jól viselkednek, betartják a normákat és a szabályokat, hogy cserébe jó dolgok történjenek velük. Ráadásul a magasabb személyes igazságos világba vetett hittel rendelkezők érzékenyebbek is a különböző igazságtalanságok iránt, a saját magukkal szembeni igazságot keresik minden helyzetben, és az egyenlő elosztás hívei. Proszociális magatartásukkal pedig fontosabbnak látják azt, hogy segítsenek másoknak is, vagy közös ügyért kiálljanak, aktivista szerepet vállaljanak. 

Hogyan alakulhat ki az igazságos világba vetett hit?

Az, hogy kinek mennyire magas az általános vagy a személyes igazságos világba vetett hite, valószínűleg attól is függ, hogy mennyire stresszes, igazságtalan és traumatikus az élete. A jelentéskeresés, hogy van jelentése és oka a világ dolgainak sokszor egy traumatikus élmény után alakul ki. Ennek egyik előnye, hogy ezzel nő a jóllét és az egészség is. Ha például súlyos betegséggel nézünk szembe, akkor gondolhatunk rá úgyis, hogy ez most egy kihívás, egy akadály, amivel szembe kell néznünk, vagy úgyis, hogy igazságtalan velünk a világ, és ezt nem érdemeljük meg. Utóbbi gyakran olyan negatív következményekkel jár, mint a jóllét csökkenése, az agresszív, akár antiszociális, felelőtlen viselkedés. 

A társas identitás szerepe 

Amikor az emberek kategorizálják magukat bizonyos csoportokba, akkor inkább a csoport tulajdonságai miatt kerülnek egyik kategóriába, nem feltétlenül a saját tulajdonságaik miatt. Tehát, az igazságos világba vetett hit szerint is kategorizáljuk magunkat: vannak a jók és a rosszak. Ezzel nincs is semmi baj, amíg a jó dolgok velünk történnek, a rossz dolgok pedig a csoporton kívül, a „rosszakkal” történnek meg. Fordított esetben viszont hajlamosak vagyunk inkább átkeretezni a szituációt, hogy az igazságosnak és megérdemeltnek tűnjön. Ezáltal képesek vagyunk arra, hogy a saját csoportunknak tulajdonítsuk az igazságtalanságot és hibáztassuk azt!

Bár ez elég ellenkezőnek tűnik az eddigiekkel, a kutatások szerint ennek köszönhetően képesek vagyunk az igazságtalanságot elfogadni, internalizálni. Ezáltal látjuk, hogy a jövő megjósolható, kiszámítható és akár kontrollálható is. Ezek szerint úgy tűnik, hogy az a legfontosabb számunkra, hogy folyamatosan kiszámítható legyen a jövő, még akkor is, ha ezért a saját csoportunkat kell hibáztatni. 

Az igazságos világba vetett hit meghatározza a mindennapjainkat, hiszen e nélkül nem lennénk képesek előre tervezni. Ha elhisszük, hogy a jövő kontrollálható, hogy van egyfajta felsőbb hatalom, amely felelős mindenért, az olyan megnyugvást ad számunkra, amely segítségével van értelme hosszú távon gondolkodni.