Az iskolai bántalmazás I. rész – Hogyan ismerjük fel a bántalmazó viselkedést?

Amikor felmerül az iskolai bántalmazás (bullying) témája, gyakran elhangzanak ilyen és ehhez hasonló mondatok: „ilyenek a gyerekek, hagyni kell őket”, „rendezzék le egymás között”, “legalább megedződik”, „tanulja meg megvédeni magát”, „egy kis piszkálódás belefér”. Aztán hirtelen a kisebb piszkálódásból egyre durvább beszólások lesznek, az eleinte „ártalmatlan” csipkelődés mindennapos bántalmazássá válik. A bullying tehát egy veszélyes magatartásforma, amely a gyermekek lelki egészségét és személyiségfejlődését veszélyezteti. Cikkünk első részével az iskolai bántalmazás felismerésében szeretnénk segítséget nyújtani.

Az iskolai bántalmazás gyakori probléma a gyermekek életében, illetve az internet elterjedésével az online világban (cyberbullying) is megjelent. A bullying egy agresszív magatartásforma, amely egy olyan személyre irányul, aki valamilyen szempontból gyengébb, nem tudja magát megvédeni. „Szereplői” az áldozat, a bántalmazó és a szemlélők.

A bántalmazó viselkedése támadó és rosszindulatú, örömét leli abban, hogy látja az áldozat szenvedését.

A bántalmazók egyik eszköze a félelemkeltés, amellyel rettegésben tarthatják az áldozatot, és kontrollt gyakorolhatnak fölötte.

Emellett gyakran kihasználják osztálytársaikat a céljaik elérése érdekében, miközben hamis barátságokat ápolnak. Szeretnének minél több figyelmet kapni, és hatalomhoz jutni.

Az áldozatok azok, akikre az agresszió irányul. Az állandó bántalmazás miatt visszahúzódóbbá válnak, társas interakcióik csökkennek. Előfordulhat, hogy az állandó félelem fizikai tünetekben jelenik meg, így iskolai hiányzások is gyakrabban előfordulhatnak. Ezáltal a szociális hálójuk is csökken, egyre kevesebb barátjuk lesz. Megjelenhet a szociális szorongás, a magányosság és a depresszió is.

Bántalmazásról beszélünk, ha az agresszív viselkedés szándékos. A bántalmazó célja, hogy sérelmet okozzon. A bántalmazóban tudatosul, hogy fájdalmat okoz a célpontjának. Fontos, hogy abban az esetben, amikor egy gyermek tudtán kívül, véletlen elejtett szavakkal, figyelmetlenségével bántotta meg társát, nem számít bántalmazónak. Az iskolai bántalmazás másik feltétele ugyanis a rendszeresség. Az agresszív viselkedés újra és újra megjelenik. A harmadik feltétel pedig a bántalmazó és áldozat közötti kiegyensúlyozatlan viszonyok. A bántalmazó mindig erőfölényben van az áldozattal szemben, aki kiszolgáltatott helyzetben van, nem tudja megvédeni magát.

A külső szemlélők szintén említésre méltók a bántalmazás szempontjából. Két választásuk van, vagy védelmükbe veszik az áldozatot, vagy a bántalmazó viselkedést támogatják.

Amennyiben a szemlélők nem tesznek semmit, ezzel is megerősíthetik a bántalmazó viselkedését.

Gyakran azért nem avatkoznak közbe, mert félnek, hogy legközelebb rájuk kerül a sor. Ennek következtében lelkiismeret-furdalásuk lehet, egyre kevésbé lesznek érzékenyek a szociális környezetükre. Egyre kevésbé vonódnak be a társas interakciókba, a programokba, az osztály légköre romlani kezd. Mindezek alapján a bullying kihat az egész osztály működésmódjára csoportszinten, illetve egyénenként is. 

A bántalmazás formái

A verbális bántalmazás a szóbeli zaklatásnak felel meg. Ebben az esetben a bantalmazó szóban, gúnyolódással, csúfolódással sértegeti áldozatát. Rendszeres kritizálással, bántó megjegyzéseivel nehezíti az áldozat napjait.  A bullying ezen formáját nehéz bizonyítani, hiszen nem lehet visszakövetni, a bántalmazónak viszont kevesebb erőfeszítést jelent. A fizikai zaklatás a legszembetűnőbb típus, amely gyakran verbális bántalmazás mellett alakul ki. Ide tartozhat a verekedés, csipkedés, személyes tárgyak rongálása, ellopása. A kapcsolati zaklatás a bántalmazás egyik legrejtettebb módja. Az elkövető apró jelzésekkel, nehezen észrevehető gesztusokkal fejezi ki nemtetszését az áldozattal szemben, például szemöldökráncolással, fintorral, megvető mosollyal. A háttérben viszont

igyekszik az áldozat társas interakcióit megakadályozni, barátait ellene hangolja, próbálja megakadályozni, hogy új barátokat szerezzen. Célja az áldozat teljes elszigetelése.

A lányoknál ez a típus gyakrabban előfordul, és a kamaszkor elején rendkívül negatív hatással lehet az áldozat személyiségfejlődésére.

Napjainkban elterjedt az internetes zaklatás (cyberbullying) is, amely az online világban történik. Ekkor a gyermekek a közösségi média különböző platformjait alkalmazzák a bántalmazáshoz. A zaklatás ezen formája fokozottan veszélyes, hiszen a bántalmazó viselkedés sokkal nagyobb közönség előtt történhet. Ebben az esetben az áldozat sosem érezheti magát biztonságban, hiszen az iskolán kívül is elérhetővé válik. Az internetes zaklatás magában foglalja például a megalázó tartalmak nyilvánosságra hozását, agresszív, félelemkeltő üzenetek küldését, hamis profil létrehozását.

Amennyiben a bántalmazás nyíltan történik, közvetlen bántalmazásról beszélünk. Amikor azonban a bántalmazó az áldozat háta mögött szervezkedik, manipulál, kiközösítésre buzdít, akkor közvetett bántalmazásról van szó.

Az iskolai bántalmazás egyre gyakrabban fordul elő. Sajnos sokszor csak akkor vesszük észre, amikor már az érintett gyermekek komoly tüneteket mutatnak, lelki problémákkal küzdenek, esetleg erőteljes szorongás, vagy gyermekkori depresszió jelentkezik náluk. Fontos lenne észrevenni a problémát, még mielőtt elfajul a helyzet!

Az áldozatok részéről általában korábban érkeznek jelzések, minthogy kialakulna a rendszeres bántalmazó szituáció.

A tanárokhoz, osztályfőnökökhöz ér el először az információ, hiszen az iskolai bántalmazás elsősorban az iskola falain belül történik. Éppen ezért főleg a tanárok felelőssége a bullying megelőzése, illetve, ha már kialakult a probléma, a hatékony beavatkozás is az iskola feladata. Azonban a szülőknek is nagy szerepe van abban, hogy kiderüljön, a gyermekük bántalmazás áldozata az iskolában. A legfontosabb, hogy amikor a gyermek elkezd mesélni a napjáról, figyeljünk rá. Gyakran olyan információk mennek el a fülünk mellett, amelyek nagyon fontosak lennének a probléma realizálása, valamint megelőzése szempontjából. Jelzésértékű lehet, ha nem akar résztvenni iskolai közösségi programokon, magába fordul, szorongás jeleit mutatja. Amikor észleljük a bajt, ne söpörjük a szőnyeg alá, hanem jelezzük az iskola felé!

Cikkünk következő részében az iskolai bántalmazás megelőzéséről, megoldási módjairól lesz szó.