„Önmenedzselés. Már a szóval gondunk lehet. Mit vizionál rendszerint az idősebb generáció az önmenedzselésről? Azt, hogy ez valami gyanús. Valami, ami arról szól, miként vág át minket a fiatal, az Y, a Z generáció. A 20-as éveikben járók pedig azt gondolják, ha eljönnek hozzám karriermenedzsment tréningre és mondok nekik praktikákat, trükköket, akkor azonnal ők lesznek a szerencsés kiválasztottak” – némi anekdotázás után ezzel a gondolattal indítja előadását Limpár Imre, akinek szakterülete a karriermenedzsment. A MasterMind Club kérte fel a tanácsadó szakpszichológust, hogy tartson egy előadást az egészséges önmenedzselésről és siker tervezhetőségéről. Az este során sok hasznos gyakorlatot ismertetett és lehetséges irányokat mutatott a munkaerőpiacon kihívásokkal küzdők számára. Tudósításunk második része következik.

A SZERENCSE – modell

Az előadás legfőbb gondolatait, a siker összetevőit és az önmenedzselés részleteit Limpár Imre a saját maga által létrehozott SZERENCSE-modell alapján fejti ki.

„A szerencse, a mázli-faktor, hogy jókor legyél jó helyen vagy negyven Miatyánk. Attól függ, miben méred. Ez a modell arról szól, hogy

a szerencse minden egyes komponensét kontrollálni tudod.

Mert minden egyes betű egy fontos faktorra mutat rá” – összegzi Limpár.

Sz mint szempontváltás. Ha ez egy készség, képesség, skill, akkor mennyire vagy benne ügyes? Más szemüvegén keresztül tudsz magadról jellemzést adni? Képes vagy magadat látni munkáltatói szemmel? Egy meetingen, egy értekezleten vagy akár egy tárgyaláson is nagyon hasznos lehet, ha tudjuk, mások hogyan látnak minket kívülről. Tisztában vagyunk azzal, hogyan észlelnek minket például egy állásinterjún?

E mint energia. Az idő és fáradozás, amit az önmenedzselés folyamatába fektetsz.  Ha változtatni akarsz valamin, mégis mennyi időt tudsz a változ(tat)ásra és magadra szánni? „Hetente kétszer fél óra nem elég arra, hogy átnézd az álláshirdetéseket”– véli az előadó.

R mint realitáskontroll. Mennyire állsz két lábbal a talajon, és amit kitaláltál az reális, vállalható, kibírja a kritikákat?

E mint erőforrások. Hiába akarsz változást, ha az energiaszinted alacsony, ha az elemeid le vannak merülve. Tudod, hogy mivel tudod feltölteni Önmagadat? Vagy álfeltöltő, álpihentető tevékenységeket mímelsz?

N mint navigáció. A kifejezés az egészséges helyezkedésre próbál utalni. Nem az úgynevezett „könyöklésről” beszél, hanem az apró rések, lehetőségek megtalálásáról. Arról, hogy bátorság, eltökéltség, merészség kell a változtatáshoz. Navigáció alatt asszertivitást is ért: miközben a saját érdekedet képviseled, az együttműködés megmarad, és a többiek érdeke nem sérül. Sőt, lehet hogy win-win szituáció alakul ki.

CS mint csali vagy csomagolás. „Mi lesz a te csalid az életben és a munkaerőpiacon? Például az önéletrajzban szerepelhet egy csali. 

Mi az, amivel újat tudsz mondani?

Egy különleges készség, vagy egy érdekes hobbi? Valami, ami túlmutat a túrázáson és az olvasáson. Egy bizonyos szint felett mindenki olvas, így ennek nincs hírértéke. Ha viszont azt írod, Ady-verseket olvasol, az már karakterformáló erővel bír. Az első és az utolsó információ mindig jobban megmarad, ezt is érdemes kihasználni önéletrajzíráskor” – tanácsolja Limpár Imre. A szempontváltáshoz néha a célszemély elemzése is hozzátartozhat. Az előadó további tippje: „Ahogy a HR-es is megnéz téged a Facebookon, te is kideríthetsz róla információkat, és belecsempészhetsz az önéletrajzodba a közös érdeklődési körökből néhányat, így máris felkelted az kíváncsiságát. Persze fontos, hogy önazonos maradj. Ennek a lélektana sajátos. Akkor is hathatsz rá, ha tudja, hogy lenyomoztad.”  Lényeges lehet kiemelni továbbá, hogy a saját szakma- és korcsoportodhoz képest miben vagy különösen jó. Ezeket a tartalmakat egy találó név alá (szakterület, szakmai érdeklődési kör, specifikus tudás) szintén beleírhatod az önéletrajzodba. Ha szakmailag nem tartod magad kiemelkedőnek, akkor elviheted a pályázatod egy olyan irányba, ami érdekes, aminél dobban a szíved, például a szakdolgozati téma feltüntetésével. Így a csalival és a csomagolás-technikáddal tematizálni is tudsz. De az egész onnan indul, hogy el kell hinned, érdekes is vagy. Ha bizonytalan vagy, akkor keress olyan embert, aki hisz benned legalább egy kicsit, és ne azokkal vedd körül magad, akik hátráltatnak.

E, mint eltökéltség. Mennyire vagy kitartó? „Amiről eddig beszéltem, az elsősorban minőségi kérdés, de egy ponton túl bejön a mennyiség is” – utal a kitartás fontosságára Limpár.

Az előadás végéhez közeledve a szakember igyekszik mélyíteni a mondanivalóján, azt javasolja: próbáljuk meg a létezés felől nézni a dolgokat. Heideggert idézve: „Létezést tudatosító állapotban lenni és úgy nézni rá a saját életünkre.”  Felvázol egy távolító, perspektívaváltásos technikát: „Képzeljünk el egy rossz napot!  Életünk utolsó napján, a halásos ágyunkon elcserélnénk azt a napot még egy utolsóra? Próbáljuk meg így szemlélni az életet” – tanácsolja.

Zárásként pedig Seneca-t idézi:

„Céltalan hajónak egy szél sem jó.”

Nem elég azonban kijelölnünk a kikötőt, a hajót vízre is kell tennünk, és utána haladnunk kell valamilyen úton. Ha mindig csak készülünk az elindulásra, akkor még tíz év múlva is ott fogunk várakozni. „Még negyven ilyen előadásra elmehetsz. Az önismeretnek önmagában nem lesz gyógyító ereje. Az önsegítő könyveknek nem lesznek közvetlen hatásai, csak akkor, ha a felismeréseidet átforgatod a szürke hétköznapokba. Mert mégis csak a szürke hétköznapok változtatják meg az életünket. Általában túlbecsüljük, hogy egy év alatt mit tudunk elérni – lásd újévi fogadalmak – és döbbenetes módon alulbecsüljük, hogy tíz év alatt mennyit tudunk elérni. Én abban hiszek, hogy mindig van másik út, hogy mindig tehetünk mást, mint amit eddig tettünk, s pont ezért lehetséges a változás.”

***

A Mindset Pszichológia több, mint érdekes cikkek halmaza. Nem egyszerűen egy szaklap. Ebből a rövid animációs videóból megtudhatod, miről is szól valójában ez a páratlan platform!

https://www.youtube.com/watch?v=z-htXgkYeeE