A hatékony és eredményes együttműködés egy csapat sikerességének kulcstényezője. A munkahelyi csoportok összeállításánál legtöbbször a leendő tagok szakmai kompetenciáit veszik figyelembe, azonban egy gondosan kiválasztott és összeválogatott szakembercsoport sokszor nem képes a szinergikus együttműködésre. Mik azok a csoportszerepek és hogyan jelenthetnek megoldást erre a problémára? Milyen szerepek léteznek, és miért jó, ha tudatában vagyunk a saját szereppreferenciáinknak? Cikkünkből kiderül.
Miért pont a csoportszerepek?
Meredith és Eunice Belbin, brit kutatópár vállalkozások és cégek hatékonyságának segítésével foglalkoztak tanácsadókként. Kutatást szerveztek Európa legrégebbi üzleti iskolájával, a Henley Management College-dzsal együttműködve, amelyben a hatékony és sikeres csapatok összetételét vizsgálták. A kutatás során különböző csapatkombinációkat hoztak létre, és szimulációs feladatokkal mérték a sikerességüket. A kutatás egyik fázisában létrehozták az Apollo csoportot, ahova az iskola legkiválóbb menedzsereit sűrítették. Elvárásaik szerint ennek a csoportnak kellett volna a leghatékonyabban működnie és a legjobb megoldásokat produkálnia, azonban meglepetésükre általában rosszabbul teljesítettek a többi csapatnál. A top menedzserek az idejük nagy részét a saját ötleteik érvényesítésével és mások meggyőzésével töltötték, így nehezen hoztak meg döntéseket, és az ötletek megvalósítására sem maradt gyakran idejük. A mérések során vizsgálták a csapattagokat személyiség, intelligencia, illetve kommunikációs viselkedés szempontjából is. Az adatok alapján sem a személyiség, sem pedig az intelligencia nem mutatott összefüggést a csoportok sikerességével. A kutatók ezután más irányból kezdtek vizsgálódni. Azt kezdték el megfigyelni, hogy hogyan járulnak hozzá a feladatmegoldáshoz a nyerő csapatok tagjai, valamint hogy hogyan viselkednek a tagok egymáshoz képest. Ennek eredményeképp
kilenc csoportszerepet különítettek el, amelyek hozzájárulnak a sikeres csoportműködéshez.
Mik azok a csoportszerepek?
A csoportszerepek olyan viselkedéses jegyek kategóriáit jelentik, amelyek hatékonyan támogatják a csoportfolyamatokat. A kutatás eredményei szerint
a sikeres csoportok különböző szerepek egyvelegéből álltak.
Mindenkinek van két-három preferált szerepe, amelyben kényelmesen és jól működik. A szerepek között nincsen hierarchia, mindegyiknek más és más időben és fázisban van jelentősége, valamint mindegyiknek vannak erősségei és esetleges hiányosságai, amelyeket más szerepek ellensúlyozhatnak. A feladatmegoldás különböző fázisaiban a csapatoknak szükségük van mind a kilenc szerepre. Ez persze nem azt jelenti, hogy csak egy tökéletes kilenc fős csapat működhet hatékonyan. A sikeres csapatokban a tagok váltogathatják a felvett szerepeket a többi csoporttaghoz és a feladat fázisához, aktuális követelményeihez mérten.
A belbini csoportszerepek
Belbinék a csoportszerepeket három kategóriába sorolták
aszerint, hogy az adott szerep feladatorientációt (cselekvő), kapcsolatorientációt (társasági) vagy egyéni értelmi hozzájárulást (gondolkozó) tükröz.
A cselekvő szerepkörök közé tartozik a „serkentő”, a csoport feladatorientált vezetője, aki a csoportot a cél felé tereli, dinamizálja, tehetetlenség esetén közbelép, azonban hajlamos lehet az ingerültségre, türelmetlenségre, a provokációra. Egy másik cselekvő típus a „vállalatépítő”, a gyakorlatias, módszeresen dolgozó csapattag, aki elősegíti, hogy a tervek a megvalósítás útjára lépjenek, néha azonban rugalmatlan lehet az új ötletek és a változások befogadására. A „megvalósító” az a cselekvő típusú személy, akinek különös érzéke van a részletek megfigyelésére és az apró hibák kijavítására, ellenőrzi a csapat munkáját és szem előtt tartja a határidőt, hajlamos lehet azonban apró részleteken rágódni.
A társasági szerepkörök egyike a „koordinátor”, a nyugodt, magabiztos csoporttag, aki összefogja a tagok képességeit, készségeit, és munkáját. Objektív, határozott a döntésekben, mások szemében azonban úgy tűnhet, mintha a szervezéssel csak ki szeretne bújni a feladatai alól. A társas típus másik szerepköre a „csapatjátékos”, a jóindulatú, érzékeny, diplomatikus csapattag, aki odafigyel másokra, erősíti a csoporton belüli kommunikációt és kohéziót, azonban éles helyzetekben határozatlanná válhat. A „forrásfeltáró” az az extravertált, kommunikatív csapattag, aki a csoporton kívülről szerez információt, felkutatja az új lehetőségeket. A lendülete azonban nem feltétlen tart sokáig, könnyen elveszítheti a kezdeti lelkesedését.
A gondolkodó szerepkörök képviselője a „helyzetértékelő”, a megfontolt, racionális gondolkodású csapattag, aki precízen bírál és dönt a csapat által felvetett javaslatokról, ilyen módon azonban nem tudja lelkesíteni, inspirálni a többi csapattagot. Az „ötletgyáros” az a kreatív csapattag, akit motivál az új irányok keresése és bátran fordul innovatív megoldások felé. Hajlamos lehet azonban a fellegekben járni, és a megvalósításhoz szükséges gyakorlati lépéseket figyelmen kívül hagyni. A csapat „szakértője” különleges tudás birtokában áll a feladatmegoldás szempontjából, ami feltétlenül szükséges a csoport sikerességéhez. Fókuszáltan dolgozik, azonban leginkább a szakterületén belül működik, és néha nehezen vonatkoztat el a technikai kérdésektől. A kilenc szerepkör meghatározására létrehoztak egy tesztet is. A teszt a "szakértő" szerepkörét nem méri, hiszen a legszükségesebb tudás birtokosát mindig a feladat jelöli ki.
Hogyan használjam a gyakorlatban?
Ahhoz, hogy egy csapat harmonikusan működjön, mind a kilenc szerepkörre szüksége van. Ez az ideális állapot azonban csak ritkán valósul meg, így a vezetőknek érdemes felkészülniük a kiegyensúlyozatlan helyzetek kezelésére. Amennyiben hiányzik egy szerepkör, érdemes lehet azt megfelelő támogatás mellett tudatosan kiosztani, a feladatait részekre bontani. Ha ennek az ellenkezője jelentkezik, és sűrűsödik az egyik szerepkör (főként a „koordinátor” és a „serkentő”), ismét megoldást jelenthet a szerepek, szereprészek tudatos elosztása, illetve a kétes, konfliktusos helyzetekben való döntésekre vonatkozó szabályok lefektetése.
A Belbin-szerepek megismerésével mélyebben megérthetjük a csoportban elfoglalt szerepeinket, erősségeinket és az esetleges hiányosságainkat.
Vezetőként tudatosabban figyelhetünk a csapatunk erősségeire és hiányosságaira, értőbben vizsgálhatjuk, hogy melyek azok a viselkedéses jegyek, amelyekre még szüksége lenne a csapatnak a hatékony működéshez.
A Belbin-tesztet ki tudod tölteni ezen a honlapon. Az önismereted további mélyítéséhez érdemes csapattagokkal, kollégákkal is kitöltetned, hogy teljesebb képet és visszajelzést kaphass magadról és a csoportodban betöltött szerepedről.
Források:
Bakacsi, Gy. (2020). Csoportok a szervezetben . Letöltve.
Szathmári, E. (2019). Csoport, csapat, team . Letöltve.
