Elterjedt tévhit, hogy a függőségek elsősorban a gyenge akaraterő következményei. Az elmúlt évtizedekben a molekuláris genetika terén bekövetkezett robbanásszerű fejlődés drasztikusan megváltoztatta a függőségekkel kapcsolatos ismereteinket. Cikkünkben ezeket az összefüggéseket vizsgáltuk meg.
Mikor beszélhetünk függőségről?
Az Amerikai Addiktológiai Társaság a függőséget „kezelhető, krónikus betegségként határozza meg, amely az agyi áramkörök, a genetika, a környezet és az egyén élettapasztalatai közötti összetett kölcsönhatásokon alapul”.
Függőségről akkor beszélhetünk, ha képtelenek vagyunk felhagyni valamilyen szer használatával vagy viselkedéssel, még akkor is, ha az lelki vagy fizikai károkat okoz.
A régóta közismert függőségeken túl – alkoholizmus, dohányzás és drogfüggőség –, mára már tudjuk, hogy gyakorlatilag bármivel kapcsolatban kialakulhat addikció, akár a túlzott telefonhasználat vagy a munkafüggőség is megnehezítheti mindennapjainkat.
Cikkünkből kiderül:
- A függőséget mintegy 40-60 százalékban határozzák meg genetikai tényezők.
- Génterápia segítségével kezelhetővé válhatnak bizonyos függőségek.
- Az életmód jelentős szerepet játszik a genetikai hatások megváltoztatásában.
Bár az addikció kialakulása általában nem vezethető vissza egyetlen konkrét okra vagy eseményre, és nem jelenthetjük ki, hogy kizárólag a genetika felelős érte, ugyanakkor a kutatási eredmények azt mutatják, hogy a függőségek kialakulásának erős neuróbiológiai és genetikai alapja van.
Amikor a tudósok a függőséggel kapcsolatos génekre vadásznak, az ilyen típusú reakciókhoz kapcsolódó genetikai változásokat keresik. Egy veszélyeztetett személynek lehet nagy preferenciája egy bizonyos szer iránt. Vagy szélsőséges elvonási tüneteket tapasztal, ha megpróbál leszokni. Másrészt egy személy lehet kevésbé sérülékeny, ha nem érez örömöt egy olyan kábítószertől, amely másokat euforikus állapotba hoz.
Belénk van kódolva?
A kutatási eredmények szerint a függőséget mintegy 40-60 százalékban határozzák meg genetikai tényezők.
A függőséggel való genetikai kapcsolat a dopamin, az agyban termelődő neurotranszmitter öröklött szintjén keresztül jön létre. A dopamin az agy jutalomközpontjában alapvetően „jó közérzetet” adó hormonként működik. A dopamin magas szintje táplálhatja a gyenge impulzuskontrollt, és a függőséget okozó viselkedésmódok felé terelhet bennünket.
A genetika által tehát elsősorban érzékenyebbé válhatunk a különböző szerekkel vagy tevékenységekkel kapcsolatos függőség kialakulására, ugyanakkor nem jelent ok–okozati összefüggést.
Öröklődés vs környezeti hatások?
Habár a genetika jelentős szerepet játszik az addikciók kialakulásában, a környezeti hatások sem elhanyagolhatók. Számos tényező befolyásolhatja a függőség létrejöttét, például:
Könnyen hozzáférhető: Ha egy szerhez könnyen hozzáférünk vagy akár folyamatosan elérhető számunkra, úgy nagyobb eséllyel alakul ki valamilyen függőség irányába.
Társas befolyásolás: A barátok nagy szerepet játszhatnak a dohányzás, az alkohol- vagy drogfogyasztás káros szokásainak kialakulása terén. A „beilleszkedés” vágya fokozott használathoz és végül függőséghez vezethet.
Trauma és stressz: Erős kapcsolat áll fenn többek között a traumatikus eseményeknek való kitettség és a függőségek kialakulása között is. Maladaptív megküzdési módként igen elterjedt valamilyen szer használata vagy akár a túlzott munkába, edzésbe való menekülés.
A genetikai hatások jelentősége a függőségek kezelésében
A függőségben szerepet játszó gének feltárása fontos első lépés a megoldások megtalálásához. Annak megértése, hogy a gének hogyan okozzák a biológiai elváltozásokat, elősegítheti a függőségek kezelésének fejlődését.
Minden egyes felfedezett új, függőséggel kapcsolatos gén potenciális „gyógyszercélpont”. A kutatók a géntermékre (fehérjére) összpontosíthatnak, és olyan gyógyszert fejleszthetnek ki, amely módosítja annak aktivitását. A cél ezáltal a megfelelő agyműködés helyreállítása.
A függőség kezelésére génterápiák kifejlesztése is lehetséges megoldást jelenthet a jövőben.
Az egyik egereken tesztelt génterápia például olyan antitesteket termel, amelyek csapdába ejtik a metamfetamint, megakadályozva, hogy az eljusson az agyba. Egy másikban pedig a géntechnológiával módosított bőrsejtek átültetésével az egerek olyan enzimet termelnek, amely lebontja a kokaint.
Az életmód szerepe a genetikai hatások megakadályozásában
Az epigenetika a gének kifejeződésében bekövetkező funkcionális és öröklött változások tanulmányozása.
Epigenetikai változások akkor következnek be, amikor az életmódbeli döntéseink és a környezeti tényezők elkezdik befolyásolni a genetikai állományunkat.
A kutatások azt mutatják, hogy a környezeti tényezők javíthatják vagy ronthatják a genetikai adottságokat. Ezek a tényezők magukban foglalhatják a környezetünket, a stressz-szintünket, a fizikai aktivitásunkat, a táplálkozásunkat és a gondolkodási mintázatainkat.
A környezetünk és az életmódunk megváltoztathatja a gének kifejeződését.
Az epigenetikára úgy is gondolhatunk, mint annak tanulmányozására, hogy az öröklődés hogyan lép kölcsönhatásba a természettel. Ez azt jelenti, hogy a genetikai adottságainktól függetlenül az életmódbeli döntéseink és az, ahogyan gondoskodunk magunkról, valójában segíthetnek a függőség elleni küzdelemben.
A függőségre való genetikai hajlam elleni küzdelem lehetőségei
Bár a tanulmányok azt mutatják, hogy a genetika és a függőségek kialakulása között kapcsolat van, a vizsgálatok azt is bizonyítják, hogy ezt a kockázati tényezőt le lehet küzdeni. Az egészséges megküzdési készségek gyakorlása, a stressz csökkentése, a megfelelő táplálkozás, a hatékony kommunikációs készségek fejlesztése és a megfelelő környezet segíthet a függőségre való genetikai hajlam leküzdésében.
Adaptív megküzdési stratégiák: Pszichológiai jóllétünk szempontjából rendkívül fontos tudnunk, hogy hogyan kezeljük a nehéz helyzeteket egészséges módon, de ez különösen igaz akkor, ha a családban előfordult már függőség.
Az egészséges megküzdési készségek gyakorlása segíthet a hirtelen változásokhoz való alkalmazkodásban, a kihívások leküzdésében, a viszontagságokból való kilábalásban, a stressz, a szorongás és a depresszió csökkentésében, valamint a derűsebb életszemlélet kialakításában.
A mi feladatunk, hogy megtaláljuk a számunkra leginkább megfelelő megküzdési módokat, amik lehetnek akár a hobbinkkal való foglalkozás, a mélylégzés, a meditáció, a tudatosság vagy a naplóírás.
A stressz leküzdésének produktív módjai: A stressz a függőségek kialakulásának egyik fő kiváltó oka. Ha alacsonyan tartjuk a stressz-szintet, elkerülhetjük, hogy stresszoldóként drogot vagy alkoholt használjunk, vagy valamilyen pótcselekvésbe meneküljünk. A stressz csökkentésének gyakori módjai közé tartozik a nevetés, a testmozgás, az írás, a zenehallgatás, az irányított képalkotás, a progresszív izomlazítás, a meditáció, a séta, valamint a támogató barátokkal és családtagokkal való beszélgetés.
A függőség kockázatát csökkenthetjük, ha:
- Kerüljük az olyan környezetet, ahol kábítószer és alkohol van jelen.
- A lehető legnagyobb mértékben tartózkodunk a drogoktól és az alkoholtól.
- Elbeszélgetünk egy, a függőség és a kábítószerrel való visszaélés problémáiban jártas terapeutával.
- Olyan támogató csoportokban veszünk részt, amelyek segíthetnek elkerülni vagy leküzdeni a függőséggel kapcsolatos kihívásokat.
- Feltérképezzük, hogyan kezdődött a függőség a családtagjaink esetében, és tudatosan elkerüljük a hasonló helyzeteket.
Ha a családban előfordult szívbetegség, rák vagy cukorbetegség, az nem jelenti azt, hogy nálunk is biztosan kialakul. Ugyanez igaz a függőségre is. A szerhasználatra való genetikai hajlam nem jelenti azt, hogy nem tudunk küzdeni a függőség ellen, és nem tudjuk legyőzni azt. A bennünket körülvevő személyek gondos megválogatása, valamint bizonyos életmódbéli változtatások eszközölése segíthet bennünket a genetikai hatások kiküszöbölésében, és ezáltal az addikció kialakulásának megakadályozásában.
