Bizalom triatlon – 3 faktor, amellyel fellendítheted a munkahelyi együttműködést

Az üzleti életben érdemes a bizalommal és annak erősítésével foglalkozni, hiszen ez alapja lehet annak, hogy egy csapat erős vagy gyenge teljesítményt nyújt, s kihatással lehet együttműködési szokásaikra is. Mely három „versenyszám” az, amelyben mindig a legjobbat kell nyújtaniuk azoknak akik győztes bizalom triatlonisták szeretnének lenni? Vajon mely faktorok helyezik erős bizalmi alapokra az együttműködés pilléreit?

A bizalom szilárd alapot nyújt, melyre építhetünk. Az igazi bizalmi légkörben dolgozó csapatoknál természetesebb a kommunikáció, a feladatok és projektek gördülékenyebben haladnak, záporoznak az ötletek, új kezdeményezések születnek, szárnyal a kreativitás, és a felmerülő akadályokat is könnyebben győzik le. Bizalom által hamarabb vállalnak kockázatot, szívesebben vágnak bele új dolgokba, s jobban mernek hibázni is. Ilyenkor újra nekifutnak, mert biztonságban érzik magukat a munkahelyükön. Ez erős és stabil kapcsolatokat feltételez mind kollegiális, mind vezetői téren. Hogyan lehetséges ez? Mi a sikerük titka? Ezekben a kapcsolatokban az őszinteség által megszületik a bizalom, amelynek hatására létrejön az együttműködés.

Tehát a bizalom jelenti együttműködésük alapját.

Bizalom nélkül ugyanis nem létezik együttműködés, helyette csak egymás mellett dolgozást lehet tapasztalni. De mit jelent pontosan a másik fél együttműködésébe vetett bizalom? Azt jelenti, hogy nem aggódnak azon például, hogy kihasználják, elárulják őket. Ha viszont ennek az ellenkezőjét tapasztalják, vagyis azt, hogy társaik önérdekeiket érvényesítik, nagyobb hajlandóságuk lesz nekik is önző módon cselekedni. Baleknak gondolhatják magukat ilyenkor, hiszen ők folyamatosan áldozatokat hoznak a csoport érdekében, mások pedig potyautasként élvezik ennek előnyeit. A bizalom így tehát elvárás is egyben, amely arra irányul, hogy amikor társainkkal együtt dolgozunk ők is proszociális módon, azaz a csoport javát szolgálva fognak viselkedni. Látjhatjuk, cselekedeteink sokat számítanak ezen a téren, hiszen általuk lerombolhatjuk a belénk vagy az általunk képviselt szervezetbe vetett bizalmat, de ugyanúgy építhetjük is azt. Mit tehetünk azért, hogy a bizalom mint egy alapvető emberi szükséglet megerősödjön és fenntartható legyen csoportunkban?
 
1. A kommunikáció erősítése
Az első megoldás lehet a csapattagok közötti kommunikáció fejlesztése, megerősítése. Az együttműködés ugyanis fokozódik az olyan helyzetekben, ahol a munkatársak átbeszélhetik a dilemma részleteit a döntést megelőzően. Egy kutatásban bebizonyították, hogy a résztvevők 84%-a hozzájárult a csoport javát szolgáló döntésekhez (szemben az egyéni érdekekkel), ha a kommunikáció megengedett volt, szemben azzal a csapattal, ahol ez tiltott volt. Az ő esetükben csupán 47% volt a hozzájárulás.

Akkor miről is érdemes beszélgetni csoport szinten, hogy erős bizalmi alapokat fektessünk le? Leginkább arról, hogy milyen előíró normákat (közös megegyezésen alapuló gondolkodást és cselekvést) fogadjon el a munkahelyi közösség, amiket ezentúl mindenki követ és betart. Valamint érdemes tisztázni azt is, hogy mi számít ennélfogva normaszegésnek? Ez a fajta csoportkonszenzus ugyanis nagyon fontos. Ezáltal a csoport tagjai ígéretet tesznek az együttműködésre, és megosztják egymással tapasztalataikat, tudásukat, s mindez fokozza a bizalmat arra vonatkozóan, hogy társaik is tartani fogják magukat ezekhez az ígéretekhez.

2. Nálunk mindenki egyenlő, de vannak, akik egyenlőbbek
Az is elősegíti az együttműködést, ha

a csapattagok egyenlősége biztosított.

Amikor ez biztosítva van, és nincs kivételezés, megkülönböztetés, kialakul egy csoportnorma. Ennek hiányában a munkatársak nem érzik az egyenlőséget, és ez megingatja a bizalmukat abban, hogy vajon velük szemben becsületesen viselkednek-e, nem használják-e ki őket? Láthatjuk tehát az egyenlőtlenség káros hatását az együttműködésre és a bizalomra is.

3. A csoporttal való azonosulás
Vajon mi lehet a biztosíték a kollégák számára, hogy társaik tartani fogják magukat a csoportnormákhoz, és a közös, nem pedig az önös érdekek fogják vezérelni őket? A csoporttal való azonosulás képes ezt a kérdést megoldani.

Amikor ugyanis egy csoporthoz tartozunk és elköteleződünk mellette, azonosulunk is vele, s azzal amit képvisel.

Általa pedig motiváltak vagyunk az együttműködésre, akár magunkat is háttérbe szorítva, csoportunknak kedvezve. A csoport egészével törődünk ilyenkor, melynek mi magunk is tagjai vagyunk.

Az azonosulás során különféle változások mennek végbe:

• Az egyén a csoport érdekeit tartja szem előtt. Ez lojalitást, megbízhatóságot és egyes esetekben nagylelkűséget jelent. Egy kutatás szerint, a csoporttagok még intelligensebbnek is tartják azokat a csapattársaikat, akik együttműködőbbek, mint akik kevésbé.
• Amikor közösen dolgoznak, és közös erőfeszítéseket tesznek, a kollégák bíznak abban, hogy társaik is ugyanennyi energiát fektetnek a közös munkába és nem veszélyeztetik azt.
• A létrejött csoportnormák fogják mozgatni az egyéni cselekedeteket. Olyan erős lehet az elköteleződés, hogy a tagok valóban be is tartják ezeket.

Természetesen elkötelezettségre és rendszerességre van szükség ezek gyakorlásához, ami azt jelenti, hogy viselkedésünkkel, döntéseinkkel folyamatosan bebizonyítjuk kollégáinknak, hogy a csapat bízhat bennünk. Neked melyik versenyszám gyakorlása mellett kell mégjobban elköteleződnöd?