Boldogan, amíg…? – Mikor, hogyan és miért házasodj? 3 tudományos válasz

Mikor van itt az idő, hogy kimondjuk az „igent"? A házasság világnapja kiváló alkalom arra, hogy megvizsgáljuk, miért érdemes ma házasságot kötni, milyen értékeket hordoz, és milyen tudományos tények igazolják ennek előnyeit. Egyesek szerint a házasság csak egy papír, mások élethosszig tartó szövetségnek tekintik. De mit mondanak erről a kutatások?

Létezik ideális életkor a házasságra?

Mindannyian elgondolkodtunk már azon, hogy melyik szerelemből alakulhat életre szóló házasság: azokból, amelyek már a gimnáziumi évek óta tartanak, vagy inkább azokból, amelyek később, egyetemen vagy munkahelyen születnek?

A cikkből megtudhatod, hogy:

1. Hány évesen érdemes házasságot kötni?
2. Honnan tudjuk, hogy készen állunk a házasságra?
3. Mi a titok a sikeres házassághoz?

Bár nincs egyetlen univerzális recept a tökéletes partnerrel való, örökké tartó házassághoz, azonban

egy 2015-ös tanulmány szerint az ideális házasságkötési életkor 28 és 32 év között van.

Ekkorra az egyén már kellően érett, stabil identitással és sokrétű élettapasztalatokkal rendelkezik. Nicholas Wolfinger – a tanulmány írója – szerint azok a párok, akik túl fiatalon vagy már idősebb korban házasodnak, nagyobb valószínűséggel válnak el, mint akik 28–32 év között teszik ezt. Érdekes eredmény, hogy azok, akik 25 éves korukban kötnek házasságot, több mint 50 százalékkal kisebb eséllyel nyújtják be a válási papírokat, mint akik 20 évesen házasodnak. A kutató szerint a húszas éveink elején még nem rendelkezünk azokkal a megküzdési módokkal, konfliktuskezelési eszközökkel, amikkel később már igen.

Honnan tudhatjuk, hogy készen állunk az „igen” kimondására?

Nehéz megállapítani, hogy mikor állunk készen a házasságra, azonban a párkapcsolatunk jelen dinamikájából tudunk kiindulni. Dr. Gottman és Robert Levenson az 1970-es években megvizsgálták, mi a különbség a boldog és a boldogtalan kapcsolat között. Vizsgálataik során rengeteg párt figyeltek meg, hogyan veszekednek. Arra lettek figyelmesek, hogy a különbség a pozitív és a negatív interakciók egyensúlyában rejlik.

A kutatók szerint egy jól működő házasságban minden egyes negatív interakcióra öt vagy több pozitív interakció jut.

Ezt az 5:1 arányt „mágikus aránynak” nevezik. Ez azt jelenti, hogy egy negatív kritika, vita vagy észrevétel után legalább öt pozitív megnyilvánulás következik, például elismerés, dicséret vagy kedvesség.

Ha viszont ez az arány 1:1-re változik, az arra utalhat, hogy a házasságban élő felek kevésbé törekednek a negatív hatások ellensúlyozására, ami növelheti a válás kockázatát. Ebben az esetben a kapcsolat fokozatosan elveszítheti pozitív, feltöltő hatását, és a felek egyre inkább a problémákra, nem pedig a megoldásokra összpontosítanak. Hódi Sándor pszichológus, társadalomkutató szerint számtalan módon tönkre lehet tenni egy házasságot: aki hibákat keres, az találni is fog. A hangsúly tehát azon van, hogy a partnerek milyen szemléletmóddal közelítik meg a kapcsolatukat: keresik-e a jót, és törekednek-e az egyensúly fenntartására, vagy inkább a hibákra koncentrálnak. Ezzel szemben azok, akik elkötelezettek a kapcsolatuk iránt, képesek leküzdeni a – mások számára akár válóokként szolgáló – akadályokat, és az eltérő elképzelésekből fakadó nézeteltéréseket.

Sokan keressük a tökéletes nagy Őt abban a hitben, hogy egy ideális partner megtalálása biztosítja a boldogságot és a hosszú távú házasságot. Azonban a sikeres kapcsolatoknak az alapja nem az, hogy keressük a tökéletesnek tűnő személyt, hanem sokkal inkább azon múlik, hogyan tudunk fejlődni együtt. A közös fejlődés kulcsa az, hogy felismerjük és tudatosan dolgozzunk azokon a hiedelmeinken és viselkedési mintáinkon, amelyek akadályozhatják az együttműködést, az intimitást és a bizalmat. Egy stabil kapcsolatban a felek képesek rugalmasan alkalmazkodni egymáshoz, és együtt formálódni időközben.

Nem az a cél, hogy a másik tökéletes legyen, hanem hogy egymás mellett egyre jobb verziói lehessünk önmagunknak.

Milyen értékei vannak a házasságkötésnek ma?

A házasság intézménye sokat változott történelmünk során, azonban ma is jelentős értékekkel bír. A modern házasságok egyre inkább az egyenlőségen, kölcsönös tiszteleten és közös fejlődésen alapulnak. A házasságban élők általában boldogabbak és egészségesebbek, valamint kevésbé hajlamosak a depresszióra. Továbbá a valakihez tartozás érzése erősíti a belső biztonságérzetünket és a boldogságunkat. Viszont a boldogtalan házasságban élők rosszabb mentális egészséget tapasztalhatnak, mint azok, akik nincsenek házasságban. A házasság alapvetően befolyásolja a partnerek életminőségét és jóllétét. Egy harmonikus párkapcsolat fontos támaszt nyújthat a mindennapi kihívások során, a stresszhelyzetek kezelésében, és hozzájárulhat az egészséges életvitel fenntartásához.

Egy 2024-es cikk szerint a házasság pozitív hatással van a férfiak öregedésére is, míg a nők esetében ez az összefüggés kevésbé egyértelmű.

A kutatás megállapította, hogy a házas férfiak sikeresebben öregszenek, mint az egyedülálló társaik. A „sikeres öregedés" fogalma alatt azt értjük, hogy valaki a lehető legjobb egészségi és pszichológiai állapotban éli meg az időskort. A sikeres öregedés nem csupán azt jelenti, hogy valaki fizikailag jól van, hanem hogy megőrzi a mentális frissességet, illetve a szociális és érzelmi jóllétet is. Már korábban is jelentek meg eredmények a sikeres öregedésre vonatkozóan. Egy 2014-es cikk megállapította, hogy az összetartó családi struktúra és a társadalmi támogatás érzése fontos tényezője az úgynevezett „sikeres” öregedésnek.

Összességében a házasság intézménye továbbra is jelentős értéket képvisel a társadalomban, bár szerepe és megítélése folyamatosan változik. A pszichológiai kutatások rámutatnak a házasság minőségének fontosságára a mentális és fizikai jóllét szempontjából, ugyanakkor hangsúlyozzák a kapcsolatok fenntartásáért végzett aktív munka szükségességét is.