Miért van az, hogy valaki különösebben vonzó külső nélkül is jól boldogul a csábítással, hódítással? És mások, akik talán előnyösebb külsővel is rendelkeznek, mégsem járnak sikerrel? Van-e „receptje” a vonzalomkeltésnek? Hogyan válhatsz csábító nővé? S miért van az, hogy valakihez szinte megmagyarázhatatlanul vonzódunk, míg mással egyszerűen nincs meg a „kémia”? Cikkünkből kiderül!
Egész iparágak épülnek arra a vágyunkra, hogy külsőleg vonzóbbak legyünk. S habár a fizikai adottságok is közrejátszanak, számtalan más olyan faktor is szerephez jut a vonzalomkeltésben, melyet könnyebben befolyásolhatunk. Nézzünk meg néhányat ezek közül!
- Az ápoltság szexi
Ha evolúciós nézőpontból közelítjük a vonzalmat, a fizikai megjelenés szerepe abban van, hogy jelezze a rátermettségünket: ez jobbára az egészséges, illetve utódnemzésre/szülésre alkalmas külsőt takarja. Habár a csípőszélességünkön (nők esetében) vagy a tesztoszteron mennyiségünkön (férfiaknál) nem igazán tudunk módosítani, az egészséges kinézet megteremtése meglehetősen könnyű. Egy alapszintű fittséggel és ápolt kinézettel ezt máris kipipálhatjuk.
2. A piros magassarkú hatalma
Egy 2015-ös tanulmány szerint a magassarkú tényleg vonzóbbá teszi a nőket – a kísérletben minél magasabb sarkú cipőt hordott a kísérletvezető nő, annál több férfi segített neki, míg a nők segítőkészségében nem volt különbség.
Ellentmondásos ugyanakkor az álláspont a piros szín afrodiziákumszerű hatásáról. Egyes kutatások szerint a piros ruhadarabok viselése vonzóbbá teszi mind a férfiakat, mind a nőket. Ugyanakkor egy friss kutatásban ugyanezt nem tudták kimutatni – így a piros szín hatása még tisztázásra vár.
3. Milyen a vonzó személyiség?
Habár a külső tagadhatatlanul szerephez jut a vonzalomkeltésben, a személyiségünk erős befolyással bír annak megítélésére. Egy kísérletben arra kérték a résztvevő férfiakat, hogy értékeljék nők vonzóságát fényképek alapján. Az egyik csoportnak a fénykép mellé leírást is adtak a személyről.
Az eredmények érdekesen alakultak. Kialakult egy tartomány, amin belül a résztvevők többsége vonzónak ítélte a képen szereplő hölgyek alakját. Azonban ezt a tartományt a vonzó személyiség kiszélesítette: az egyébként kevésbé vonzó alakkal bíró nők is csinosabbnak tűntek bizonyos személyiségvonások hatására. Negatív személyiség esetén pedig értelemszerűen beszűkült ez a tartomány. A kutatók, Kniffin és Wilson azt tanácsolják tehát:
„ha fizikailag vonzóbbá szeretnél válni, válj értékesebb társsá”.
A pozitivitás, érzelmi stabilitás, a humor és a nyitottság mind vonzóbbá tesznek.
4. Nehezen megkapható vagy kedvelhető?
Intuícióink sokszor mintha ellentmondanának egymásnak. Hétköznapi tapasztalatunkból úgy látszik: azok, akik eljátsszák, hogy nehezen kaphatóak, vonzóbbnak tűnnek. Ugyanakkor talán nekünk is volt olyan élményünk, hogy valakit azért kezdtünk vonzónak látni, mert úgy tűnt, kedvel minket. Korábbi kutatások többsége az utóbbit igazolta. Azonban egy frissebb eredmény szerint mindkettő hatékony lehet, csak másként. Ha a kezdeti érdeklődés egymás iránt megvan, a nehezen megszerezhetőség a vágyat fogja feléleszteni a másik félben. A másik kedvelésének kimutatása pedig egyfajta pozitív visszacsatolásként hat. A másik jó eséllyel viszontkedvel majd minket, és szívesebben tölt velünk időt később is.
5. Amikor a testünk beszél helyettünk
A testbeszéd apró trükkjeit kis gyakorlással könnyű elsajátítani. Fontos a mosoly, a nyitott testtartás. Fejezzük ki testünkkel, hogy kényelmesen, magabiztosan érezzük magunkat a másik társaságában: ne keresztezzük a végtagjainkat, lábfejünkkel forduljunk a másik felé, és bátran foglaljunk el több teret, ne húzzuk össze magunkat. Kombináljunk rövid érintéseket szemkontaktussal. A testbeszéd használatának azonban igazi mesterfoka az, amikor képesek vagyunk olvasni a másik jelzéseit, s ezekre reagálni. Például figyeljük, hogy a másik enyhén felénk dől e beszéd közben, vagy épp növelni igyekszik a távolságot köztünk. Ha az utóbbiról van szó, jobb, ha mi is teszünk egy kis lépést hátra, s szép fokozatosan építjük fel a bizalmas légkört.
6. DNS-be kódolva
Míg személyiségben a hasonlóságot keressük, az immunrendszerben a különbözőt. Wedekind és munkatársai klasszikus kísérletükben kimutatták, hogy jobban szeretjük azoknak az embereknek az illatát, akiknek az immunrendszere épp ellentétes a miénkkel, ezzel is biztosítva az utódok jobb védekezőképességét. Ez az apróság is része lehet a párok közti kémiának. Az illatot viszont befolyásolni nem tudjuk, így itt inkább az a kihívás, hogy megtaláljuk azt az embert, akivel ez a kis szikra is megvan.
Azonban a vonzalomnak, vonzóságnak egy tulajdonságát semmiképp sem szabad elfelejteni: hogy specifikus két emberre.
Az, ami az egyik embernek vonzó, a másiknak akár taszító is lehet.
Így a vonzóságunk nem egy állandó tulajdonság, szituációról szituációra, partnerről partnerrel más lehet.
Felhasznált irodalom:
Dai, X., Dong, P., & Jia, J. S. (2014). When does playing hard to get increase romantic attraction?. Journal of Experimental Psychology: General, 143, 521-526.
Elliot, A. J., Kayser, D. N., Greitemeyer, T., Lichtenfeld, S., Gramzow, R. H., Maier, M. A., & Liu, H.(2010). Red, rank, and romance in women viewing men. Journal of Experimental Psychology: General, 139, 399-417.
Kayser, D., Elliot, A. J., & Feltman, R. (2010). Red and romantic behavior in men viewing women. European Journal of Social Psychology, 40, 901-908.
LaFrance, M., Hecht, M., & Paluck, E. (2003). The contingent smile: A meta-analysis of sex differences in smiling. Psychological Bulletin, 129, 305–334.
Mehrabian, A., & Blum, J. S. (1997). Physical appearance, attractiveness, and the mediating role of emotions. Current Psychology, 16, 20-42.
Thomas Seebeck, T., Bettens, T., Paepke, A. J. (1995). MHC-Dependent Mate Preferences in Humans. Biological Sciences, 260(1359), 245-249.
Tracy, J. L., & Robins, R. W. (2004). Show your pride: Evidence for a discrete emotion expression. Psychological Science, 15, 194-197.
Wedekind, C.; Seebeck, T.; Bettens, F.; Paepke, A. J. (1995). "MHC-dependent mate preferences in humans". Proc Biol Sci. 260 (1359): 245–249. További források: itt, itt és itt
