"Csak még egy rész, aztán tényleg alszok" – A sorozatos filmnézés pszichológiája

Vajon a nézők döntési szabadsága a tartalomfogyasztást illetően áldás, vagy átok a mentális egészségükre nézve? A filmnézési szokások mögött tudatos és tudattalan vágyak húzódhatnak meg. Az, hogy pontosan milyen motivációs tényezők lehetnek egy-egy filmnézési szokás hátterében, illetve ezek milyen hatással lehetnek a nézők mentális egészségére nézve az alábbiakban László Boglárka ismerteti. 

Az elmúlt két évben a járványhelyzet miatt beszűkültek a szabadidős tevékenységek végzésének lehetőségei, így az emberek számára a digitális eszközökkel közvetített médiatartalmak és műsorok nyitottak ablakot a külvilág felé. A televízió és az internet nyújtotta médiafogyasztási lehetőségek tárházát bővítik azok a streaming szolgáltatások, amelyek teret engednek a korlátlan filmfogyasztásnak.

A hagyományos televízióval szemben a streaming szolgáltatások, mint a Netflix, az HBO-GO, az Amazon Prime Video, vagy a hazánkban nemrégiben debütált Disney+ lehetőséget adnak arra, hogy a nézők reklámok és egyéb megszakítások nélkül élvezhessék a műsort. A streaming szolgáltatások igénybevételével megszűnt a várakozási idő, a fogyasztók igény szerint kiválaszthatják a tartalom minőségét és kategóriáját, valamint helytől és napszaktól függetlenül követhetik a ezeket.

A nézők egy része hajlamos várni, amíg a teljes évad elérhetővé válik az interneten, és csak azután megtekinteni az összes részt egyhuzamban. A hordozható készülékek megléte a vég nélküli sorozatnézés tendenciáját erősíti. Vajon a nézők döntési szabadsága a tartalomfogyasztást illetően áldás, vagy átok a mentális egészségükre nézve?

Képzeljük el, ha minden étkezésnél a kedvenc ételünket kapnánk korlátlan mennyiségben. Képesek lennénk tartani magunkat a napi adaghoz, vagy idővel növelnénk a bevitt kalóriák számát? Elérnénk valaha a telítettség érzését? Annak ellenére, hogy a nézők látszólag kontroll alatt tartják a médiafogyasztásukat, mégis egyre inkább középpontba kerül a filmfogyasztás, mint viselkedésbeli addikció.

A „binge-watching”, magyarul sorozatdarálás, azt a filmnézési szokást jelenti, amikor az egyén együltő helyében, akár éjszakába nyúlóan néz meg egyszerre több film-, vagy sorozatrészt, sőt akár egy teljes évadot is.

A mértéktelen filmfogyasztás problematikája a szakirodalmi áttekintés alapján az utóbbi 10-15 évben került a kutatások kereszttüzébe. A maratoni filmnézők körében végzett kutatások a cselekvést kiváltó és fenntartó faktorokat vizsgálták, valamint kiemelték a viselkedés pozitív és negatív következményeit.

         A „binge-watching” és ami mögötte van

A kutatások eredményei alapján a maratoni filmnézők azért áldoznak időt erre a tevékenységre, mert szórakozni és kikapcsolódni vágynak. Egy másik gyakori motívum a valóságtól való elszakadás igénye, amikor úgy próbálnak megbirkózni a mindennapi stresszel, hogy a sorozatbeli kreált világba menekülnek a problémák elől. Van, aki azért néz sorozatot, mert kontrollérzetet nyújt számára, hogy meghatározhatja, hogy mikor, mit és kivel néz meg.

Emellett a sorozatok lehetőséget teremtenek a nyelvtanulásra és az önfejlesztésre, a szenzációkeresésre, egy szereplő iránti rajongás megélésére, vagy szociális interakció kezdeményezésére. Előfordulhat, hogy amennyiben az említett motívumok nem elégülnek ki a sorozatnézést követően, az egyének még több időt hajlandóak ráfordítani. Ez felveti a kognitív torzítások, a kritikai- és racionális gondolkodás, valamint a tudatosság kérdését, hisz olyan tevékenységet folytatnak, amivel nem érik el a kívánt hatást.

A sorozatnézésre való hajlandóságot a személyiségünk is meghatározza. A személyiségvonások közül a lelkiismeretesség hozható összefüggésbe a sorozatos filmnézéssel. Ez feltehetően kapcsolatban áll az egyén teljesség és befejezettség iránti igényével.

A narrációs és érzelmi kapcsolódás is szerepet játszhat a bevonódásban. Ennek hátterében az áll, hogy a történet rezonál a néző problémájával, élethelyzetével, melynek következtében a sorozatot gyakran reálisnak fogja fel, a szereplőkkel szemben pedig szimpátia alakul ki. Minél több időt tölt az egyén sorozatnézéssel, annál inkább bevonódik a narrációba, és annál inkább élvezi a folyamatot. Azonban a kedvelt cselekvés könnyen maladaptív szokássá válhat, amennyiben a valóságtól való elszakadás, és a pozitív érzelmek átélésének igénye alacsony önszabályozással társul.

         A „binge-watching” pszichés következményei

A pozitív hozadékok között említhető, hogy azáltal, hogy a néző meg tudja határozni, hogy mit és mikor néz meg, illetve mennyi időt fordít a megtekintésre, növeli az észlelt autonómiáját. A film műfaji sajátosságaitól függően a sorozatnézés az érzelmekre is hatással van. Míg a sci-fi filmek megtekintését követően nő a boldogságérzet, addig a drámák esetén csökken.

A sorozatnézés elősegítheti a társas kapcsolatok kialakítását azáltal, hogy társalgási témát nyújt a feleknek, azonban negatív hozadéka, hogy képes interperszonális konfliktusokat generálni, akár a munkahelyi hiányzások, akár az elmulasztott teendők okán. Noha a sorozatnézés a kikapcsolódás eszköze, mégis maga után vonhat olyan negatív következményeket, amelyek rávilágítanak a mértékkel történő tartalomfogyasztás fontosságára.

A mértéktelen sorozatfogyasztás pszichés, élettani és szociális problémákat is szülhet. Egy tavaly publikált kutatás alapján

a sorozatdarálás összefüggésbe hozható a szociális szorongással, a magányossággal és a depresszióval,

amelyek önmagukban is okot adnak arra, hogy felhívjuk a figyelmet erre a jelenségre. Ha nem sikerül megtalálni az egyensúlyt, a pszichés hatásokon túl, olyan fiziológiai nehézségekkel is számolniuk kell a nézőknek, mint az insomnia, a csökkent alvási minőség, a fáradékonyság, vagy a magas stressz-szint.

Ha az egyén azzal a céllal ül képernyő elé, hogy csökkentse az átélt stresszt, hogy egy fiktív világba meneküljön a problémák megoldása helyett, mindezt a mindennapi feladatok halogatásával, akkor a kötelességek elmulasztása miatt érzett bűntudat újabb menekülésre ad okot. Így egy olyan ördögi körbe lépnek be a nézők, ami egészségügyi, szociális és életvezetési problémákat szülhet.

Ezek fényében azt mondhatjuk, hogy a sorozatnézés tompítja ugyan a valóság impulzusait, de hatása átmeneti, és előfordulhat, hogy utóhatásai drasztikusabbak a viselkedést kiváltó okoknál. Következtetésképp érdemes tudatosítanunk, hogy milyen motívumok húzódnak meg a sorozatos filmnézési szokásaink mögött, illetve ennek milyen pszichés és szociális következményeit fedezhetjünk fel az életünkben.