Mind szeretjük a történeteket. Ha jobban belegondolunk, egész életünket végigkísérik, kezdve a meséktől, a könyveken, filmeken és sorozatokon át a velünk megtörtént eseményekig. Nem meglepő módon számos reklám használja a történetmesélés módszerét. Vajon ez hatékonyabb hirdetési eszköz lehet egy átlagos reklámnál? Cikkünkből kiderül.
A történetek iránti érdeklődésünk és szeretetünk egyszerűen belénk van kódolva. Gondoljunk csak arra, hogy már a cro-magnoni ősember is készített különböző üzeneteket és falrajzokat. Az azóta eltelt hosszú időben valójában csak egy dolog változott a történetek tekintetében. A XXI. században az internet, a technológia és – főként a közösségi – média fejlődésével sokkal gyorsabban tudjuk a különböző történeteinket megosztani egymással.
Ez olyannyira meghatározó az életünkben, hogy a marketingesek is előszeretettel alkalmazzák. A külföldi szaknyelv által storytelling névre keresztelt technika lényege, hogy egy adott márkát, terméket vagy szolgáltatást nem pusztán úgy mutat be, hogy elmondja miért lesz jó neked, ha megvásárolod. Helyette
egyszerűen elmesél egy történetet.
Ez alapulhat valós eseményen, lehet fikció, szerepelhetnek benne hírességek, lehet akár animáció is. A lehetőségek tárháza itt szó szerint végtelen. De ez miért jobb egy hagyományos reklámnál? Nézzünk néhány példát!
Storytelling mint marketingkommunikációs eszköz
Ott van például a LEGO. A dán játékgyártó cég 2012-ben ünnepelte alapításának 80. évfordulóját. Ennek örömére egy olyan animációs videót készítettek, amely egyszerűen elmeséli a cég fejlődését. A kisfilm több szempontból is telitalálat. Egyrészt, mivel egy játékgyártó vállalatról beszélünk, amelynek a célcsoportjai főleg gyermekek, az animációs mese, mint kommunikációs eszköz tökéletesen rímel a cég által képviselt értékekre.
https://www.youtube.com/watch?v=5lcMp3S5OAI
Másrészt a történet több ponton is explicit kihangsúlyozza azokat az erősségeket, amelyek a márkát sikeressé tették: a kifogástalan minőség, a kreativitás fejlesztése és az építés végtelen lehetősége.
Egy másik sikeres példa a storytelling technikájára a tavalyi Audi-reklám. Ez egy fiktív történet, amelyben a gyártók párhuzamba állítják a vezetés élményét egy űrutazással. Ellentétben az előző videóval, ebben a reklámban nincs kimondva semmi magáról az autóról. Csupán a történettel érik el, hogy azt érezzük, be akarunk ülni ebbe az autóba, hogy ki akarjuk próbálni. Hogy átélhessük, amit a történet főszereplője átél.
https://www.youtube.com/watch?time_continue=16&v=G1fl-eddUEY
Tegyük fel magunknak a kérdést: ezek után érdekel, hogy hány lóerős ez az autó? Mennyi a végsebessége vagy milyen extrákkal lehet megvásárolni? A válasz az olvasók többségénél valószínűleg „nem” lesz, ugyanis a történet meggyőzőbb néhány nyers adatnál.
Miben rejlik a történet ereje?
Erre több tudományos magyarázat is létezik. A történetek például serkentik a jobb agyféltekénket, amely a kreativitásért, az érzésekért, a humorért felel. A történeteken keresztül vagyunk képesek megérteni mások érzelmeit, motivációit. Így kapcsolódunk egymáshoz: elmeséljük mi történt velünk, pletykálunk, vannak családi történeteink, legendáink, és még sorolhatnánk.
Neurológiai szempontból nagyon érdekes jelenség, hogy az elképzelt tapasztalatokat és érzéseket az agy ugyanúgy érzékeli, mint a valós eseményeket. Ezért vagyunk hajlamosak sírni vagy nevetni a filmekben látottakon vagy könyvekben leírtakon, ugyanis ha egy történet jó, akkor könnyen azonosulunk a szereplőkkel. Innentől pedig
az ő érzéseik már a mieink is.
A fentiek fényében nem csoda, hogy egyre többen alkalmazzák ezt a kommunikációs eszközt marketingcélok elérésére. Egy jó történet megismerése esetén nagyobb valószínűséggel fogjuk megkedvelni az adott márkát. Onnan pedig már csak egy lépés, hogy fizessünk is érte.
