Család, amelyet mi választunk – a barátság lélektana

„Kergetőzés az udvaron, közös fagyizás, egy-egy titok, amit csak mi tudunk” – a barátság szó talán mindannyiunkban felelevenít egy-két kedves emléket. Megjelenik gyermekkorunk világa, egy vicces történet, eszünkbe jutnak életünk vidám szereplői. De kik is azok a barátok? Hogyan választjuk őket? És miért jó, hogy vannak? Létezik férfi és nő között igazi barátság? Jelen cikkünkben többek között ezekre a kérdésekre keressük a válaszokat. 

A barátok azok az emberek, akiket családunkkal ellentétben megválaszthatunk magunknak. A kapcsolat éppen ezért önkéntességen alapul, és informális keretek között zajlik. Felnőttként szabadidőnket, életünk meghatározó boldog vagy éppen nehéz pillanatait osztjuk meg velük. Sok barátság gyermekkorban szövődik, hiszen elsődlegesen ez az az életszakasz, amikor a legfontosabb funkciót tölti be: elősegíti a játékon keresztüli tanulást és ismeretelsajátítást. Jelentősége azonban később sem szűnik meg, csupán a keretekhez idomulva átalakul. 

Veled változik

A létezés során különböző bio-pszicho-szociális fejlődési szakaszokon megyünk keresztül, ilyen például a kamaszkorból a fiatal felnőttkorba való átmenet. Ezeket normatív krízisnek is szoktuk nevezni természetükből eredően, hiszen az élet legtöbb területén jelentős változást hoznak. Ezzel szemben a paranormatív krízis nem fejlődésből, hanem hirtelen bekövetkező esemény hatására keletkezik, mint amilyen a baleset vagy a válás. A barátságok alakulásánál is elmondható, hogy

a legtöbb normatív krízis során vagy megszűnnek, vagy adaptálódnak az új helyzethez.

Ez az egyik magyarázata annak, hogy a gyermekkori társas kapcsolatok sokszor csak kedves emléknek maradnak meg. A felnőtté válás során megjelennek a munkavállalással és a családalapítással kapcsolatos nehézségek, amelyek rengeteg energiát és időt igényelnek. A fókusz áttevődik a szerelmi partnerre vagy az új családra, hiszen ennek az életszakasznak már nem a társas kontaktusok építése, hanem a reprodukció a fő feladata. Mégis vannak olyan barátságok, amelyek mind a normatív, mind a paranormatív kríziseket túlélik, és egy életen át kísérnek bennünket. Mi a titok?

Jóban rosszban

A hosszútávon fenntartott kapcsolatok egyik közös jellemzője, hogy igénylik a folyamatos energiabefektetést mindkét fél részéről. És ez sok esetben egy nehezen kivitelezhető feltétel. Előfordul, hogy egyszer az egyik, másszor a másik fél ad bele többet, annak érdekében, hogy a kontaktus ne sérüljön.

Az igazi barátság két pszichológiai dimenziója: a reciprocitás és az érzelmi közelség.

A tartós kötelék szempontjából tehát mindegy, hogy társunk több ezer kilométerre lakik vagy a szomszédban. A lényeg a viszonzás, és hogy beszélgessünk! A leghétköznapibb dolgoktól kezdve a mély, személyünket érintő komoly témákig egyaránt. Kutatásokból tudjuk, hogy minél több kommunikációs csatornát használunk egy barátságban, annál inkább nő a kapcsolati közelség mértéke. Az interneten küldött vicces mémek, videók is ezt a célt szolgálják.

Milyen még egy igazi barát? „Ott van a bajban” – szoktuk mondani. A már említett paranormatív krízisek során kiemelkedő szerepe van a társas támogatásnak. Egy nehéz életesemény olyan szempontból is fordulópont lehet – a barátságokat tekintve–, amelyen ha átsegítjük egymást, megerősödik a kapcsolat.

Madarat tolláról?

Több vizsgálatban tanulmányozták a személyiség és a barátság összefüggéseit. Általánosan elterjedt nézet, hogy a velünk több tulajdonságban osztozó embereket kedveljük meg elsőre. Ennek lélektani háttere abban rejlik, hogy magunkat alapvetően szeretjük jó embernek tartani. Ha összetalálkozunk egy hozzánk hasonló személlyel, feltételezzük, hogy ő is ugyanolyan szeretetreméltó, mint amilyenek mi vagyunk. Ez a hatás azonban nem befolyásolja, hogy hosszútávon tényleg kialakul-e tartós kapcsolat.

A hasonlóság valójában nem a személyiségből, hanem az azonos szocioökonómiai státuszból ered.

Vizsgálatok alapján nem a barátok alaptermészete, hanem iskolázottságuk, társadalmi helyzetük, valamint szubkulturából fakadó értékrendjük egyezik. Könnyebb megismerkednünk a közelben élő emberekkel, akik nagy valószínűséggel osztoznak az értékeinkben. Gyerekeknél és felnőtteknél egyaránt megfigyelték, hogy az összebarátkozás esélye megnőtt azokban az esetekben, amikor a személy padtársuk vagy ugyanabban a részlegben dolgozó munkatársuk volt.

A személyiség építőköveit vizsgálva eszünkbe juthat az extraverzió és introverzió, mint kapcsolódást segítő és gátló komponens. A személyes térben valóban helytálló, hogy az extraveráltabbak könnyebben ismerkednek. Viszont online keretek között – amely manapság kiemelt színtere lett találkozásainknak – az introvertált személyek is előnyhöz jutnak. Az extraverzió hiányát mintegy „kompenzálva” hajlamosabbak a folyamatos kapcsolattartásra. A lelkiismeretesség, mint alapvető személyiségvonás szintén elősegíti a hosszútávú kontaktusok fenntartását.

Egy szoknya és egy nadrág

Örök dilemma, hogy vajon létezik-e nő és férfi között őszinte barátság. A kérdés valójában nem az, hogy létezik-e, hanem az, hogy mikor. A vizsgálódásban segítségünkre lesz a nemi szerepek fogalma. Ez egy olyan konstruktum, amely tartalmazza mindazokat az elvárásokat és magatartásformákat, amelyek meghatározzák, hogy a legtöbb szociális helyzetben hogyan kell, vagy hogyan kellene viselkednünk. Magában foglalja a társadalom íratlan szabályait arról, hogy mi számít nőies, illetve férfias viselkedésnek egy adott helyzetben.Tanulmányok szerint

a femininebb fiúknak, és maszkulinabb lányoknak jellemzően több ellenkező nemű barátja van

gyermek- és kamaszkorban, valamint felnőttként is sikeresebben építenek ki baráti kapcsolataikat a másik nem tagjaival. A saját nemi szerepeikkel erősen azonosuló férfiak és nők számára ezért például nehezebb lehet egy ellenkező nemű mély barátság fenntartása. Hiszen abban a helyzetben pont nem a nemiség kihangsúlyozása az adekvát. Ez nem azt jelenti, hogy egy feminin nő ne tudna őszintén baráti kapcsolatot ápolni egy férfival vagy fordítva. Fontos azonban a világos keretszabás, hogy mi az, ami belefér egy ellenkező nemű baráttal és mi az, ami nem.

A nemiség helyett ideálisabb a karakterre és a személyiségre helyezni a hangsúlyt saját viselkedésünk tekintetében is.

Klisének tűnhet, mégis igaz, hogy barátaink boldogabbá, pozitívabbá tesznek bennünket, és növelik életminőségünket. Éppen ezért óvjuk, ápoljuk ezeket a fontos kötelékeket, hogy fejlődjünk általuk, s osztozzunk az élet megannyi szép pillanatában!