Az illegális szerhasználat egyéni és társadalmi szinten is egyre komolyabb problémákat jelent napjainkban, melyek mellett nem mehetünk el csukott szemmel. Megfelelő prevencióval, edukációval és rehabilitációs tevékenységekkel a negatív következmények csökkenthetők, ehhez azonban elengedhetetlen a droghasználat kérdésének tudományos vizsgálata. Interjúnkban dr. Deák Csilla szociálpszichológust, a frissen megalakult Drogkutató Intézet kutatási igazgatóját kérdeztük a droghasználat veszélyeiről, a legalizáció kockázatairól és az Intézet célkitűzéseiről.

Mivel foglalkozik a Drogkutató Intézet?

Egyrészt van egy weboldalunk, ahova cikkeket, tanulmányokat töltünk fel a legfrissebb drogkutatási eredményeket ismertetve, illetve egy-egy témát összefoglalva. Ezen belül indítottunk egy Drogradar elnevezésű rovatot is, ahol az aktuális híreket tekintjük át a témában, mind a hazai, mind a nemzetközi helyzetet tekintve.

Emellett videókat is készítünk majd, ahol megszólaltatunk olyan személyeket, akik valamilyen módon kapcsolódnak a témához, például drogelvonóban dolgoznak.

Létrehoztunk egy tudományterületeken átívelő folyóiratot, az Interdiszciplináris Drogszemlét, ahol többek között a saját kutatásaink publikációi is megjelennének, ugyanis fogunk mi is felméréseket végezni. Az első kutatásunkban azt vizsgáljuk hogyan viszonyulnak bizonyos korú, szociális és kulturális hátterű emberek Magyarországon a droghasználathoz, mit gondolnak például a legalizációról vagy a kapudrogok kérdéséről.

Mi a célja a kutatóközpontnak ezekkel a felmérésekkel és publikációkkal?

Szeretnénk támogatni a droghasználattal kapcsolatos kutatásokat, nyilvánosságra hozni ezek eredményeit, tehát az egyik az hiteles információközlés, edukáció. Fontos, hogy fel tudjuk hívni a figyelmet a droghasználat kockázataira, illetve tisztázzuk a hatásait, mindezt tudományos alapon, kutatásokra hivatkozva. Foglalkozunk olyan témákkal is tanulmányainkban, melyekről eddig viszonylag keveset lehetett hallani, például készítettünk tanulmányt a nők szerhasználatáról, vagy a fogyatékkal élők és a drog kérdésköréről is. A publikációinkkal szeretnénk támogatni mind az érintett személyeket, családokat, mind a gyakorlati munkát végző szervezetek és szakemberek munkáját, és egy megbízható tudományos alapot adni mindehhez.

Ön a Leuveni Katolikus Egyetemen doktorált. Hogyan látja a droghasználat kérdését nemzetközi viszonylatban?

A pszichoaktív szerhasználattal kapcsolatos problémák évről évre menthetetlenül súlyosbodnak. A nemzetközi adatokat szolgáltató World Drug Report statisztikái szerint évente körülbelül 585 ezer ember hal meg drogtúladagolás következtében. Ezeknek a tragikus haláleseteknek jelentős része megelőzhető lenne,

a megfelelő prevenciós és rehabilitációs tevékenységek létfontosságúak a probléma orvoslása során.

A nemzetközi szinten folyamatosan terjeszkedő drogkartellek egyre agresszívabb eszközökkel terjesztik a különböző illegális szereket, újabb és újabb piacokat építenek ki. Ezzel párhuzamosan a pszichoaktív szerhasználat, valamint az azzal való visszaélések növekvő tendenciát mutatnak, aminek egyéni és társadalmi szinten is romboló hatása van.

Milyen nehézségeket jelent ez a társadalom számára?

Az illegális szerhasználat következménye például a kriminalitás növekedése, ami által a közbiztonság is csökken. Ezen problémák megfelelő kezelése pedig jelentős anyagi terheket ró a szociális szférára. Az állam támogatja többek között a prevenciós és a rehabilitációs programokat, illetve az addikciókkal foglalkozó kutatásokat. 2018-ban összesen 350 millió forint állt rendelkezésünkre ezeknek a támogatására, és akkor még nem is számoltuk a kábítószerrel kapcsolatos bűnözés és bűncselekmények elleni eljárások költségeit. 

A legalizáció bizonyos körökben megosztó kérdés lehet. Hogyan tudjuk tudományosan megközelíteni ezt a témát?

Ahhoz, hogy a legalizáció valós kockázatait felmérjük, nemcsak az kell, hogy lássuk, külföldön valójában milyen eredménnyel járt, hanem hogy tekintetbe vegyük a szociokulturális különbségeket is. A hollandok mintáját például nem lehetne egy az egyben alkalmazni Magyarországon. Itthon például az alkoholizmus széleskörű és sokakat érintő probléma, ez felveti azt a kérdést, hogy a magyaroknak milyen a megküzdési kultúrája, és milyen hatással lenne erre, ha növelnénk a legálisan fogyasztható, tudatmódosító szerek számát. Ez tehát egy bonyolult kérdés,

nem lehet azt mondani, hogy a legalizáció jó, csak az alapján, hogy vannak országok, ahol ez a gyakorlat.

Először is fontos lenne felmérni a legalizáció hatását más országokban – számba véve szociokulturális hátterüket.

Mit látnak most a legnagyobb kockázatnak az illegális szerek fogyasztásával kapcsolatban?

Vannak olyan, új generációs pszichoaktív szerek, dizájnerdrogok, amik úgy készülnek, hogy más, illegális szereknek egy picit megváltoztatják a kémiáját, amitől már nem illegális. Például fogják az LSD formuláját, módosítanak az összetevőkön, amitől olyan lesz, mint az LSD, de nem az, és ezzel jogilag nem lehet mit kezdeni. Ebben az a nagyon nagy kockázat, hogy a fogyasztó nem tudja, valójában mit vesz be, és ennek milyen hatásai lesznek, mert még nem tesztelték az adott szert.

Önnek miért fontos ez a projekt, mit tart a személyes küldetésének benne?

Én Belgiumban szociálpszichológiából doktoráltam, érdekelnek a társadalmi kérdések, és mint ilyet, az illegális szerhasználatot egy fontos, megoldandó problémának tartom. A drogkutatás főleg az emberi oldala miatt érdekel, hogy életek és családok mennek tönkre a függőség miatt, és engem az foglalkoztat, ezt hogyan lehet megelőzni, vagy javítani a helyzeten. A kutatásainknak is egy fontos célja a prevenció, hogy például feltárjuk, mi lehet a családi háttér szerepe, a megtartó ereje a szerhasználattal szemben.