Az ELTE Alfa Generáció Laborja a digitális gyermekkort kutatja: az alfa generációsokat keresi, akik már születésüktől fogva digitális eszközökkel vannak körülvéve. Legújabb kutatásukban most őket segítheted, ha gyermeked 4-5 éves, rendelkezik okoskészülékkel és rendszeresen használja is azt. Részvételetekkel segítheted a kutatás sikerességét, egy érdekes, valóban fejlesztő játékot ismerhettek meg és értékes ajándékokat is nyerhettek!

A hordozható digitális eszközök az életünk minden területén megjelentek, a hálószobától kezdve az orvosi rendelőig. A gyerekek szó szerint beleszületnek ebbe, gondoljunk például csak arra, hogy az újszülöttek első képe szinte biztos, hogy valamilyen okoseszközzel készül és nagy valószínűséggel még a szülőszobán. Később a babák már nem csak cuki fotók vagy videók alanyaiként kerülnek kapcsolatba a kütyükkel, hanem aktív felhasználóként kezdik használni azokat, hiszen olyan egyszerű kezelni őket, hogy sem írni, sem olvasni nem kell hozzá, csak az ujjukkal nyomogatni. Ezt a jelenséget számszerűen is mérték, például egy 2017-es brit kutatás szerint a 2-3 éves gyerekek 92%-a használ napi szinten valamilyen digitális eszközt. Magyarországon, óvodás korú gyerekek szüleivel végzett kérdőíves felmérésünk eredményei szerint ez a szám kicsit alacsonyabb,

az ovisok 60%-a szokott kütyüzni, közülük minden második szinte minden nap, és egyhuzamban akár 2-3 órát.

A koragyermekkori kütyüzés tehát egy létező jelenség, a kérdés inkább az, hogy mit kezdjünk vele. Vajon jó vagy rossz, ha digitális eszközöket használ egy gyerek? Van-e egyáltalán bármilyen hatása a gyerekek életére? Habár a gyerekekkel gyakorlati szinten foglalkozó szülők, pedagógusok is értékes meglátásokkal rendelkeznek, objektíven feltérképezni a hatásokat csak tudományos módszerekkel lehet. A kutatás mellett szintén a szakemberek feladata, hogy az eredmények alapján különböző irányelveket fogalmazzanak meg, amit aztán eljuttatnak az érintettek felé.

A digitális eszközökkel kapcsolatban is van már pár irányelv, például az Amerikai Gyermekorvosok Szövetsége (AAP) vagy az Egészségügyi Világszervezet (WHO) révén. Ezekből pár példa:

  • 18 hónapos kor előtt a videóhívásokon kívül nem ajánlott képernyőhöz engedni a babákat

  • 2-5 éves kor között kb. napi egy óránál ne legyen több a képernyő előtt töltött idő, lehetőleg a szülő felügyelete alatt történjen és magas színvonalú, fejlesztő alkalmazásokkal játsszon a gyerek

  • lefekvés előtt 1 órával már nem ajánlott digitális eszközökkel foglalkozni

Az irányelveken kívül azok a félig szakértő, félig közösségi portálok is segíthetnek, amik az egyes alkalmazásokat vagy tévéműsorokat értékelik különböző szempontok szerint (angol nyelven például a Common Sense Media). Az alkalmazásokat kínáló online áruházakban ugyanis nem ellenőrzik szigorúan az alkalmazások tartalmát, például bármilyen játékhoz beállítható, hogy fejlesztő, miközben nem készültek erre vonatkozó kutatások. A magyar szülők ilyen szempontból még rosszabb helyzetben vannak, kevés ugyanis az olyan játék, ami egyáltalán elérhető magyar nyelven, olyan platform, ami pedig ezeket szakszerűen értékeli, egyelőre nincs.

Ha gyermeked érdeklődik a digitális eszközök iránt és szeretnéd, hogy biztonságos, a korának megfelelő és valóban fejlesztő játékokkal játsszon, vegyetek részt kutatásunkban, ahol egy ilyen alkalmazással is megismerkedhettek! A résztvevőket ajándékkal jutalmazzuk, illetve nyereményjátékunkban is részt vehetnek.

A jelentkezés feltételei:

  • gyermeke kora: 4-5 év

  • gyermeke rendszeresen, legalább heti 2 órát használ okostelefont/tabletet

  • gyermekének saját eszköze van / nem a szülőjét használja

  • E kérdőív kitöltése