A cigarettától való függőség napjainkban az emberek jelentős hányadát érintő probléma. Bár már a gyermekek is hallják, hogy milyen káros következményei lehetnek a dohányzásnak, mégis sokan rutinszerűen gyújtanak rá. De vajon mi a helyzet a sportolókkal? Náluk is győz az addikció? Ha igen, akkor ez mégis hogyan egyeztethető össze az edzéssel és a vágyott eredmény eléréséért folytatott küzdelemmel?

A WHO 2013-as adatai szerint a 15 év feletti európai lakosság 28 százaléka rendszeresen dohányzik. Ez azt jelenti, hogy ezeknél a személyeknél fokozott eséllyel alakulhatnak ki rákos megbetegedések, illetve károsodhat a kardiovaszkuláris rendszerük. A cigaretta számos egészségre káros anyagot tartalmaz, úgy mint arzént, kátrányt és szén-monoxidot. Az utóbbi vegyület a vérben található hemoglobinhoz való kötődésre kétszázszor nagyobb hajlamú mint az oxigén, ezzel csökkenti a szervek oxigénellátásának hatékonyságát. Ez azt jelenti, hogy a dohányzást követően csökken az aerob kapacitás, illetve emelkedik a szívfrekvencia.

Az Egészségügyi Világszervezet adatai szerint az európaikat több mint negyede dohányzik.
Az Egészségügyi Világszervezet adatai szerint az európaik több, mint negyede dohányzik.

A sportolók között a dohányzás ezen következmények miatt nem elterjedt, mégis vannak, akik az edzések mellett rágyújtanak. De mi lehet ennek az oka? Vajon ők nincsenek tisztában szokásuk egészségkárosító következményeivel vagy valami egészen más?

A dohányzás igazolása

A dohányzó ember tisztában van azzal, hogy önszántából károsítja a saját testét és veszélyezteti egészségét, életét, ennek ellenére nem hagy fel káros szenvedélyével. Ebben az esetben

AZ ÖNKÉNT VÁLASZTOTT CSELEKVÉS ELLENTMONDÁSBA KERÜL AZ ATTITŰDÖKKEL,

ami kellemetlen feszültségi állapotot okoz és arousal növekedéssel jár. Ez csökkenthető lenne a cselekvés megváltoztatásával, de esetünkben nem ez történik. Ezt a jelenséget Leon Festinger a kognitív disszonancia elméletében fejti ki. A kognitív disszonancia jelensége az, amikor a számunkra fontos vélekedéseink, attitűdjeink, illetve cselekvéseink közötti inkonzisztencia felismeréséből fakadóan kellemetlen állapot lép fel. Amikor a sportoló ráébred, hogy olyan függőség alakult ki nála, mely a sportteljesítményét veszélyezteti, azonnal szeretné oldani a benne keletkező feszültséget. Festinger szerint az emberek ilyenkor elsősorban nem a viselkedés megváltoztatásával, hanem a gondolkodással csökkentik a disszonanciát. Megjelenhetnek olyan gondolatok, melyek azt erősítik, hogy

„A DOHÁNYZÁSTÓL FÜGGETLENÜL ÉN MÉG JÓ EMBER VAGYOK”

vagy hogy „a dohányzás káros hatásait kompenzálom a sporttal”.

Sport és függőség

A függőség kialakulásának szempontjából legveszélyeztetettebbek a kamasz korú fiatalok. A téma fontosságát mutatja, hogy számos tanulmány készült a tizenévesek sporttal, illetve dohányzással kapcsolatos attitűdjeiről. Daniel Rodriguez és Janet Audrain-McGovern is ezt a korosztályt vizsgálta. Kutatásukat több mint 1000 fős mintán végezték, melyben több, jól elkülöníthető mintázatot találtak. Cikkünk szempontjából figyelemre méltó, hogy azok,

AKIK RENDSZERTELENÜL VAGY EGYRE KEVESEBBET SPORTOLTAK HÁROMSZOR NAGYOBB ESÉLLYEL DOHÁNYOZTAK

11. osztályos korukra, mint azok, akik rendszeresen végeztek testmozgást. Ebből egyértelműen kiderül, hogy a sport egyéb jótékony hatásai mellett, remek prevenciós módszer is. Thorolfur Thorlindsson is erre az eredményre jutott, noha ő a 12-15 év közöttieket vizsgálta. Ő kitért a dohányzáson kívül olyan egészségkárosító magatartásokra is, mint az alkohol vagy a drogfogyasztás, és mindezek, illetve a sportban való részvétel között negatív kapcsolatot írt le.

Kamaszoknál kiváló prevenciós módszer lehet a sport.
Kamaszoknál kiváló prevenciós módszer lehet a sport.

Mivel a cigaretta több egészségre ártalmas anyagot is tartalmaz, a légző-keringő rendszer működését jelentősen befolyásolja. A sportolóknál oda kell figyelnünk arra, hogy közvetlen edzés után, amikor a szervezet még nem állt vissza a nyugalmi működésre, a kitágult erek és a nagyobb oxigénszükséglet csak tovább fokozza a dohányzás egészséget károsító hatásait. Bár sokan úgy gondolhatják, hogy az edzésekkel semlegesíthetik a cigaretta hatásait, ez sajnos nem így van. Ugyan megállapíthatjuk, hogy

SPORTOLNI ÉS DOHÁNYOZNI JOBB, MINT DOHÁNYOZNI ÉS NEM SPORTOLNI,

de vajon biztosan megéri ezzel tönkretenni a kemény munkát és a saját egészségünket kockáztatni?