Egy (agy)hullámhosszon – mennyire hasonlít a barátod agya a tiédre?

Sokkal több mindenen osztozunk legjobb barátainkkal, mint gondolnánk, derült ki egy friss kutatásból. Nemcsak az élményeink és érdeklődésünk közös, hasonló a személyiségünk, de még az agyműködésünk is! A hasonló agyi funkciók állhatnak a többi egyezés hátterében? S ha igen, melyik területeknek köszönhető ez? Cikkünkből választ kaphatunk ezekre a kérdésekre.

Mindennapi tapasztalatunkkal megegyezik, hogy a közeli barátok többnyire hasonló korúak, ugyanabból a vallásból, rasszból, anyagi körülmények közül származnak s nagyjából megegyezik az iskolázottságuk is, illetve az, hogy mennyire kooperatívak. Kutatások ezek mellett azt is kimutatták, hogy szoros barátság hasonló vonzerejű, politikai irányultságú, személyiségű emberek közt jön létre, de még a kézfogásuk erőssége és a testtömegindexük is hasonló.

Számtalan magyarázat lehetséges ezekre a hasonlóságokra. Evolúciósan hasznos, ha az emberek, akik együtt dolgoznak, nem különböznek nagyon: ez megkönnyíti az együttműködést és az empátiát a csapaton belül. Ezt az evolúciós nézetet alátámasztja az is, hogy a legközelebbi, főemlős rokonainknál is kimutatható ez a homofília. Az az egyszerű tény is hozzájárulhat a barátok hasonlóságához, hogy nagyobb valószínűséggel találkozunk hozzánk hasonló emberekkel – és ma már klasszikusnak számító kísérletekben mutatták ki, hogy hajlamosak vagyunk azokhoz közel kerülni lelkileg, akik fizikailag is közel vannak. Emellett a kommunikáció egyszerűen könnyebb, gördülékenyebb, ha hozzánk hasonló emberrel beszélünk, hiszen egyértelműnek vehetjük, hogy ugyanazokat a dolgokat értjük a mondottak alatt. Ha a beszélgetőpartnerünk osztja a véleményünket, azzal megerősít minket abban, hogy az általunk képviselt értékek, érdeklődés helyes, így a másik társasága jutalomértékű lesz számunkra. Ezért természetesen legközelebb is keresni fogjuk őt.

Azonban egy új kutatás szerint ezeknél mélyebb, az agyműködés szintjén keresendő az ok.

Lehet, hogy olyan alapvető funkciók, mint a figyelmi működés az alapja minden hasonlóságnak a barátok közt?

A gondolati lánc a hipotézis mögött a következőképp néz ki: olyan emberekkel kötünk szoros kapcsolatot, akik hasonló véleményen vannak, mint mi. A hasonló vélemények a világ hasonló értelmezésére vezethetők vissza, ami pedig az észlelés, figyelem, érzelmi reakciók és egyéb, alapvető kognitív-affektív funkciók hasonlóságát feltételezi.

A Kaliforniai Egyetem, Los Angeles (UCLA) és a Dartmouth College kutatói ezt az érdekes gondolati láncot követve terveztek meg egy nagyszabású kutatást. Első lépésként felmérték egy teljes mesterszakos évfolyam szociális hálóját, 279 diáknak tettek fel olyan kérdéseket, mint például kivel szoktak ebédelni, filmet nézni, bulizni menni vagy átmenni egymáshoz. Ezután a résztvevőknek teljesen hétköznapi videókat mutattak, miközben mérték az agyműködésüket funkcionális mágneses rezonancia vizsgálattal (fMRI). A felvételek változatos témákat fedtek le: volt köztük dokumentumfilm az űrről, videoklip, focimeccs, de vicces gag videó is.

Az eredmények azt mutatták, hogy a barátoknak hasonló agyi reakciójuk volt a videókra – sőt, a kutatók pusztán az agyi aktivitás alapján képesek voltak megmondani, mennyire áll közel egymáshoz két résztvevő. S különösképpen fontos, hogy ez a hatás megvolt akkor is, ha sok egyéb hasonlóság, például a nem, életkor, nemzetiség és etnikum hatását kizárjuk a vizsgálatból.

Az agyterületek, melyek működése hasonló a barátoknál, a motivációért, érzelmi feldolgozásért felelős területek voltak, vagyis nagyjából ugyanazokra az ingerekre vonódtak be erősen az egymáshoz közel álló résztvevők.

Ezen kívül hasonló aktivitást mutatnak azok a régiók, melyek a figyelmi fókusszal, figyelmi kontrollal vannak összefüggésben. Sőt, a nyelvi feldolgozásért, a történetek tartalmának feldolgozásáért felelős területek és általánosan, a dolgok értelmének megértéséért felelős területeken is osztozunk a barátainkkal. Az agyi szinten is megjelenő hasonlóság állhat tehát a mögött a tény mögött, hogy a hozzánk közel állókkal könnyedén „egy hullámhosszra kerülünk”, hiszen az értelmezésünk a világ eseményeiről alapvetően egyforma lesz.

Kevin N. Ochsner, a Kolumbia Egyetem kognitív idegtudósa, a szociális hálók szakértője szerint a kutatás „király, provokatív és több kérdést vet fel, mint ahányat megválaszol”. Felmerül például (ahogy az ehhez hasonló tanulmányoknál általában) a tyúk és a tojás kérdése. A hasonló agyműködés okozza-e azt, hogy jól megértjük egymást, vagy az, hogy jóban vagyunk, befolyást gyakorol az agyműködésre? Dr. Parkinson, a kutatás első szerzője ennek tesztelését látja a következő lépésnek – a következő kísérletben egymást nem ismerő diákok agyműködését fogják vizsgálni, s később megnézni, kik lettek barátok. Habár ez továbbra is korrelációs adat, segíthet megérteni a hasonlóság hátterét.