A különböző életmódirányzatok egyre nagyobb népszerűségnek örvendenek az utóbbi időkben. Gondoljunk csak a svéd lagomra, vagy a dán hyggere. Az észak-európai országok mellett a Távol-Kelet japán hagyományai is értékes tanulságokat tartalmaznak. De miben különbözik a japán életstílus, milyen életfilozófia kapcsolódik ehhez a számunkra egészen másfajta szemlélethez? A szerzőpáros legújabb könyve, az Icsigo-icsie átfogó választ ad számunkra.
Kétségtelen, hogy lelki életünk meghatározói között hangsúlyos szerep jut az életmódunknak. Az utóbbi időben számos könyv és cikk született arra vonatkozóan, hogy mit tanulhatunk az egyes kultúrák hagyományaiból, amelyek segítenek számunkra a mindennapjaink megélésében. Ilyenek például a svéd laggom, a dán hygge, vagy a finn sisu. A Távol-Keletről a jóga, a meditáció azok az eszközök, amelyeket igyekszünk az életünkbe illeszteni. Sokat tanulhatunk azonban a japánoktól is. Nemcsak a technika vívmányai, a mágnes vasút sebessége, a japán pontosság és a lelkiismeretes munkamorál tekintetében, hanem az életfilozófia szempontjából is. A két szerző Héctor Garcia és Francesc Miralles korábbi könyvükben az Ikigait (a japán boldogság, az élet értelmének és egyéni hivatásunk megkeresésének kifejezését) állították a középpontba.
Újonnan megjelent könyvük pedig az Icsigo-icsie kifejezés köré épül, melynek lényege a pillanat megragadásában rejlik.
De mit is jelent ez pontosan?
A bevezetőből rögtön kiderül. Az icsigo-icsie annyit jelent, hogy amit most átélünk, az nem ismétlődik meg soha többé. Egy teaházban lévő tokonoma (egy tekercsen függő költői üzenet) ismertette meg a szerzőkkel a kifejezést. A teaszertartás a japán kultúra fontos eleme. A teázás élménye mellett kifejezi a jelen megélését, a pillanatra és az egymásra való tudatos odafigyelés fontosságát. Ekkor használják az icsigo-icsie kifejezést, amely magában foglalja azt, hogy ez az esemény egyszeri és egyedi. Akkor is, ha mindennap teázunk, nem fog még egyszer teljesen ugyanúgy megtörténni, mint most. Ebből következően meg kell élnünk és meg kell becsülnünk a pillanatot. A szerzők előrebocsátják, hogy véleményük szerint az icsigo-icsie szemlélet elsajátításával boldogabb és teljesebb életet élhetünk.
Az első részben rávilágítanak a pillanat értékére. És mitől is olyan értékes egy pillanat? A japánok legfőbb ünnepének megvizsgálásával, a sakura ünneppel (azaz a cseresznyevirágzás időszakával) szemléltetik azt a tényt, hogy a pillanat mulandó. Éppen ezért érdemes megélnünk azt. Kitérnek a különböző érzelmek és az idősíkok kapcsolatára, ami pszichológiai szempontból is érdekes kérdés. A jelen ajándékának kibontása keretében a fejezet kitér a japán életfilozófia néhány elemének ismertetésére, mint a zazen meditáció, a dukkha, azaz a változás elkerülhetetlensége felett érzett enyhe szorongás, vagy a mono no aware, vagyis az idő múlásának tudomásul vétele. Bár a nyugati kultúra számára idegennek tűnhetnek ezek a fogalmak, valójában megvannak Európában is a hasonló gondolatkörök a görög és római filozófiában, illetve a szerzetesek életszemléletében, amelyek párhuzamba állításával a szerzők készségesen végigvezetnek minket a kultúrák színes skáláján.
A második részben az icsigo-icsie megélésére kerül a hangsúly. Itt olvashatunk a japán teaszertartás hagyományairól, az egyes elemek kulturális jelentőségéről, illetve arról, hogy az érzékszerveink által hogyan fogadhatjuk be a jelen pillanatot.
Végül a harmadik részben kifejezetten a hétköznapjainkra kerül a hangsúly, különböző helyzetek icsigo-icsie szemléletű rendezésére és megélésére, számtalan tanáccsal és gyakorlattal kiegészítve.
A könyv egészére jellemző az életközeli szemléltetés, a példák és a praktikus lehetőségek kiemelése. Emellett a formai tagolás is mintha a pillanatok megélését követné; képekkel és történetekkel, rövid szakaszokban, apró fejezetekben, témánként tárgyalja az egyes bemutatni kívánt elemeket, az összekötést a könnyen érthető előre- és visszautalások mellett az összefoglalók is segítik.
Rengeteg pszichológiai aspektust érint: a jelentudatosság, az itt-és-most szemlélete mellett az időperspektívák, a flow élmény, a figyelem irányításának képessége, az érzékelés, a kapcsolatokhoz való hozzáállás, a kulturális hasonlóságok és különbségek, az élet egzisztenciális jellemzőinek tárgyalása és még megannyi jelenség szóba kerül. A könyvet ajánljuk mindazoknak, akik szeretnek különböző kultúrákkal megismerkedni, akik vágynak arra, hogy a mindennapokban is meg tudják élni a pillanatokat és lassítsanak az életük tempóján. Azoknak, akiknek fontos a tudatosság, akik szeretik a gyakorlatiasságot, és akik szívesen kipróbálnák ezt a japán hozzáállást. Kezdhetjük akár egy teázással is.
